2009. január 12., 10:432009. január 12., 10:43
És hogy nem várható, hogy a politikai adok-kapok idén más hangvételben zajlódjék, mint eddig, arról Markó Béla is sietett biztosítani a közvéleményt: mintegy replikaként máris közölte, hogy az RMDSZ számára nem prioritás a Tőkéssel folytatandó párbeszéd. Ami gyakorlatilag egyet jelent azzal, hogy az RMDSZ továbbra is elveti a dialógust ellenzékével, amelynek Tőkésen kívül továbbra sincs emblematikus figurája, miután a Magyar Polgári Párt azáltal, hogy a parlamenti választásokon nem szerepelt, gyakorlatilag leszerepelt, és csupán néhány hónappal megalakulását követően máris belső feszültségek bomlasztják.
A nemzeti összefogásra való felhívást mindezek fényében nehéz másnak tekinteni, mint a gyengébbik, nemhogy győzelemre, de még a küszöb átlépésére sem esélyes oldal próbálkozását arra, hogy mégiscsak mandátumhoz jusson. Öt évvel ezelőtt Medgyessy Péter akkori miniszterelnök akkor dobta be a köztudatba a közös, négypárti lista ötletét Magyarországon, amikor az MSZP népszerűsége a felmérések szerint a padlón volt, és az EP-választásokon elszenvedett vereség végül igazolta is a kormányfő aggodalmait.
Hasonló a helyzet most is – azzal az eltéréssel, hogy a romániai magyarság számaránya miatt nemigen van esély arra, hogy mindkét alakulat bekerüljön az európai törvényhozásba. (Bár az előrejelzések szerint a román szavazók körében minimális lesz az érdeklődés az EP-voksolás iránt, viszont, mivel mi is a romániai társadalom tagjai vagyunk, kétséges, hogy arányaiban annyival több magyar szavazna, hogy két párt is mandátumhoz jusson).
Tőkés mostani gesztusa ugyanakkor arra mindenképpen jó, hogy fenntartsa magáról azt a képet, miszerint ő az integratív politikus, aki közelíteni kívánja egymáshoz a két oldal képviselőit, ám az RMDSZ elutasítása miatt ez irányú erőfeszítései rendre kudarcot vallanak. Ezáltal a közös lista megszületésének esélye ugyan továbbra is elenyésző, de saját, egyéni képviselői mandátumának megőrzése korántsem esélytelen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok