2009. január 14., 00:182009. január 14., 00:18
Ha pedig az asszony valamiért zsörtöl, türelmesen végighallgatom, de csak akkor, ha valami konkrét és komoly dologról van szó, mert ha csak folklórról vagy mesékről, akkor hátramegyek a csűrbe fát hasogatni. És nem fogok rohangálni egyik hivatalból a másikba, hanem szépen, nyugodtan elsétálok, mert a mindennapi séta az egészséges életmód része: használ a vérkeringésnek és az agy kiszellőztetésének. Továbbá a munkához is úgy fogok odaállni, hogy más is hozzáférjen, könyököljön, furakodjon, nyomuljon, aki akar, mert én nem. Amúgy sem a stílusom.
Egyből kitalálhatják, hogy a tervem olyanná lett, mint a Petőfi Sándoré, midőn egész úton hazafelé azon gondolkoda, miként fogja szólítani rég nem látott édesanyját. Tehát az új esztendő első napjától rohanok. Valaki a minap azzal nyugtatott, hogy nem rajtam múlik, hanem azon, hogy a Föld a naprendszernek olyan részében tartózkodik mostanság, amelynek köszönhetően másak a mágneses terek, a rezonanciák – remélem jól emlékszem a kifejezéseire –, következésképpen a földi nap sem huszonnégy órából áll, hanem annál kevesebből, s a normális felnőtt emberi szívritmus már nem a megszokott hatvan–hetven dobbanás percenként, hanem ennél több. Egyszóval felgyorsult minden, nem csoda, hogy a nagy rohanásban nem érjük utol saját magunkat. S itt-ott felejtünk ezt-azt, mint például minap a hivatalban a Daciánk kulcsait.
Másnap gyanakodva néztek rám, amiért titkolom, hogy két kocsink van, s kedvünk szerint váltogatva, mint más az inget, a bugyit, a nyakkendőt, vagy a zoknit, hol az egyikkel, hol a másikkal furikázhatunk. Ejnye-bejnye, kis hamis, aki sohasem kérkedik, nem nagyzol, nem dicsekszik, hanem néha rohangálva iparkodik, de csendben gyűjtöget, s van két kocsija. S bezzeg. Amúgy a tétel helyénvaló lenne. Azzal a pontosítással, hogy kocsiból egy van. Csak a kulcsokat váltogathatjuk.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.