• Vélemény

Nincs semmi kellemesebb, mint egy kiadós tavaszi séta a frissen éledő természetben. A hegyek közé kell menni, ott az igazi – mondják az okosok. Harapni lehet a fenyvesek tövén az egészséget – hangzik tovább a bölcsesség. Harapdálni azt lehet, de nem a levegőt, hanem az ajkainkat, amikor meglátjuk, mi minden kerül elő az olvadó hó alól.

A bruttó nemzeti jövedelemhez, egyáltalán az ország gazdasági erejéhez viszonyítva alighanem pazarlónak is nevezhető a romániai szociális támogatás rendszere. Ezt sejtetik azok a számok, melyek szerint a huszonegymilliós országban már több mint kilencmillió személy részesül valamilyen társadalmi támogatásban, miközben e szociális védőhálót alig valamivel több mint kilencmillió fő – ebből is alig hatmilliónyi foglalkoztatott – foltozza. Kétség...

A végén még megbánom, hogy annak idején minden eszközt bevetettem annak érdekében, hogy ne kelljen bevonulnom katonának. Főiskoláról egyetemre iratkoztam, elkerülendő a behívóparancsot, mondván: azzal sem a román hadsereg, sem én nem járunk jól, ha arra kényszerítenek, hogy magamra öltsem az egyenruhájukat.

Ilyen unalmas még soha nem volt a választási kampány Magyarországon – állapíthatja meg az ember a választási műsorokat nézvén. Ha pedig visszaidézi a négy, nyolc vagy 12 évvel ezelőtti kampányokat, szinte nem is ismer rá az anyaországi politikára. Akkoriban a határ innenső oldalán is érezni lehetett, hogy három-négy nappal a választások előtt rezeg odaát a levegő.

Üdvözöljük a kedves nézőket! Felhívjuk az Önök figyelmét, hogy a műsorunkban képzelt helyek, személyek és történések szerepelnek, minden valósággal való egyezés a véletlen műve. Mai adásunkban a négyévente megrendezett nagy agyar szakácsverseny esélylatolgatását látják. Agyarisztánban ugyanis négyévenként döntik el, hogy mit eszik kollektíven a nép a következő szakácsversenyig.

Cseke Attila helyzete egyáltalán nem nevezhető irigylésre méltónak, de legalábbis egy kisvárosi gyógyszertárban egészen biztosan elférnének mindazok, akik szívesen cserélnének Románia egészségügyi miniszterével.

Minek tanulni, ha pénzért mindent megvehetünk? – elkoptatott kérdés, mégis időről időre előkerül. Különösen, ha új vagy szokatlan helyzeteket állítanak elénk hétköznapjaink.

Miközben azt mindenki evidenciaként kezeli, hogy a Fidesz győzelmének ténye nem, csupán mértéke kérdéses az országgyűlési választáson, érdemes arra is odafigyelni, milyen kommentárokat fűznek külföldön a várható eredményhez. Számos, a nyugat-európai sajtóban megjelent elemzés azt sugallja, hogy a jobboldal előretörése nyomán vészterhes állapotok következnek.

Bibliai időket élünk. Most nem feltétlenül arra gondolok, hogy szinte naponta hallhatunk-olvashatunk önjelölt prófétákról, akik tutira tudják az egyetlen és garantált módszert arra, hogyan kell kilábalni a válságból, hanem arra, hogy a román társadalom többsége gyakorlatilag bármely, általa devianciának tartott viselkedést a lehető legdrasztikusabb, szinte már mózesi szigorúságú szankciókkal sújtana.

Hogyan lehet egy országban úgy helyreállítani a rendet, hogy annak a közbizalom se lássa kárát? A kérdés a régió több országában egyformán érvényes. Míg Magyarországon a BKV berkeiben megmutatkozó közfelháborodást keltő korrupció és a tegnap elítélt Zuchslag János volt szocialista képviselő közpénzlenyúlási rendszere borzolja a kedélyeket, Romániában annak a Cătălin Voicu szenátornak az üzlet-politika-igazságszolgáltatás korrupt összefonódását...

Azt rebesgetik, hogy ha valaki életre szóló karriert akar kiépíteni magának, nem elég egy szakma, egy diploma, egy képesítés. Komolyan kell venni az életre szóló tanulást, és ha a jelenlegi szakmádban nem tudsz előrelépni, vagy nem elég a fizetésed, legjobb, ha felrúgod addigi hivatásod, és gyorsan átképzed magad.

Bealkonyulni látszik az 1990-es évek második felében a háromszéki foglalkoztatottság egyik megmentőjeként bejelentkező készruhagyártásnak. Több jel utal ugyanis arra, hogy az akkoriban a főleg Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy környékén telepített bérmunkagyárak okán Nadrágok völgyének is elnevezett Háromszéken az ágazat úgy torpan meg, mint a honi, ezen belül háromszéki szénbányászat a kilencvenes évek vége felé.

Csendesen dolgozgatok itthon, éppen csak a telefon csengetése szakítja meg időnként a munkám, amikor hirtelen egy hatalmas csattanás hallatszik az ablakomon keresztül. Majd rögtön egy hatalmas, kétségbeesett vinnyogás, és hallom, ahogy padlógázzal elhajt valaki.

Úgy tűnik, az áprilisi magyarországi országgyűlési választások szemléletváltást hoznak az elmúlt nyolc év balliberális kormányainak a külhoni magyarsággal kapcsolatos színtelen-szagtalan politikájához képest. Az intézményes magyar–magyar kapcsolatok terén például minden okunk megvan váltást feltételezni, több okból is. Nagy bizonyossággal kijelenthető: a Fideszt ma már senki és semmi nem képes megakadályozni abban, hogy megszerezze a kormányzáshoz...

Kissé sarkítva talán azt is mondhatnám, hogy két kategóriájú embert ismerek: azokat, akik a dolgukat végzik – nevezzük Dolgukvégzőknek – illetve azokat, akik ahelyett hogy a dolgukat végeznék, áskálódnak – legyenek ők Áskálódók. Nos, Dolgukvégzők azok az emberek, akik állandó mozgásban vannak, mindig tesznek-vesznek valamit, általában nagyon elfoglaltak, úgy is fogalmazhatnék, hogy ki nem látszanak a munkából. Dolgukvégzőket rendszerint kevés dolog...

Traian Băsescu államfő külpolitikai irányultságát ismerve tulajdonképpen nem jelentett meglepetést, hogy az általa elnökölt Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) az elmúlt héten úgy döntött, az amerikai vadászgép-eladási ajánlatot küldi tovább megvitatásra a parlamentnek. Hiszen az elnök már több ízben is hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetség tevékenységében való aktív részvételt és a Washington–London tengellyel való szoros együttműködést...

Nemcsak a természet, de az országutak is megújulnak a friss napfény hatására. A sós lé marta sebeket szorgos útmunkások igyekeznek befoldozni. Felelősségteljes munka az övék, hiszen minden egyes betemetett gödörrel baleseteket és komoly pénzeket spórolnak meg az autósoknak.

Meglepő és mégsem az, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete feljelentést tett a közismerten szélsőséges és magyarellenes Új Jobboldal elnevezésű szervezet ellen. A magyar érdekképviselet azt követően lépett, hogy a román szélsőséges fiatalok március 14-én nácijelvényekkel ágálva magyarellenes jelszavakat és rigmusokat skandáltak a kincses város utcáin, anélkül hogy ennek az egyértelműen törvénytelen megnyilvánulásnak bárminemű következménye lett...