2010. április 28., 11:392010. április 28., 11:39
Hümmögtem erre egyet, és fiam panaszát azzal hárítottam, hogy távhőrendszer-felújítás volt a városban és érthető, hogy por van. Meg egyébként portalanítanak a városban, valamelyik éjszaka szociális munkások takarítottak a főtéren. Aztán néhány napra rá a lányom tért haza hasonlóan zsörtölődve a fehér kabátja tűrődéseibe gyűlt szürkés port mutatva.
„Moshatom ki, pedig csak egyszer volt rajtam, mert olyan por van a városban, harapni lehet” – szájalt a lányom, hozzáfűzve, hogy „bezzeg Csíkszeredában” már rég feltakarították a téli csúszásgátló maradékait, az utakat, járdákat locsolják, lehet ott járni akár egy hétig is fehér vagy fekete holmiban, mert nem látszik meg a por rajta. „Meg egyébként is, míg Csíkszereda egyre szebb lesz, Gyergyószentmiklós egyre rondább képet fest” – érvelt tovább a lányom, kifejtve, már alig várja, hogy elteljen a vakáció, és ebből a poros városból visszamehessen a tiszta városba, ahol tanul. Na, de erre már én is felkaptam a vizet, és annak rendje-módja szerint leteremtettem mindkét csemetémet. „Fene a jó dolgotokat, hogy elfinnyásodtatok, az egyik Csíkszeredában, s a másik Bukarestben!” – reguláztam a gyermekeimet, aztán elviharoztam bevásárolni. Hazatérve, amikor már a fogaim között is por sercegett és szívesen mondtam volna én is valami cifrát, úgy véltem, jobb ha visszafogom magam, és nem feszegetem a kényes témát.
Aztán úgy hozta a sors, hogy nemrégiben Csíkszeredában és Bukarestben is dolgom akadt, és meggyőződhettem róla, bizony mindkét gyermekem igazat beszélt. Csíkszereda egyre gondozottabb, rendezettebb város benyomását kelti, Bukarest belvárosában pedig azon sugárutak mentén, ahol emlékeim szerint legalább bokáig lehetett járni a szemétben, most zöld mellényes munkások ültetik a virágot, nyírják a gyepet. Szemétnek pedig olyannyira nyoma sincs, hogy jóérzésű ember még a cigarettacsikket sem dobná el az utcán. Mindezt konstatálva, kissé megszégyenülten tértem haza kedvenc kis poros városkámba azzal a gondolattal, hogy majd szólok az illetékeseknek, legalább fejenként egy liter tejet hivatalból utaljanak ki minden lakosnak a szilikózis megelőzésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok