2010. április 26., 10:292010. április 26., 10:29
Szintén érvként hozták fel, hogy a magyar érdekképviseletnek a mindenkori magyar kormánnyal kell jó viszonyt ápolnia. Ami szintén igaz, ám ebbe a december elsejei koccintás mondjuk nem feltétlenül tartozik bele, és például a kárpátaljai KMKSZ sem kívánt a határon túli magyarok ügyei iránt mérsékelt megértést tanúsító leköszönő kormány csatlósául szegődni.
Igaz, meg is kapta méltó büntetését, hiszen, a baloldali kormány helyi riválisát, az UMDSZ-t hozta helyzetbe, majd tekintette partnernek, ennek minden anyagi vonzatával együtt. Ám arra sem árt odafigyelni, hogy Magyarország részéről ki tűzi zászlajára a határon túli magyarok ügyét. A Fidesz egyedüli, kétharmados kormánypártként természetesen jó eséllyel valósíthatja meg elképzeléseit, ám oda kell figyelnie arra, hogy nemzeti ügyekben nehogy jobbról előzze a Jobbik. A veszély valós: a Fidesz stabil kormánytöbbsége ellenére az ellenzéki szélsőjobboldali párt parlamenti középerőként immár jóval nagyobb mozgástérrel rendelkezik.
A most megerősített legitimitás nyomán ismét vérszemet kaphat, erre enged következtetni a párt európai parlamenti képviselőjének, Szegedi Csanádnak a kijelentése is, amelynek értelmében képviselői irodát készült nyitni a Székelyföldön. Márpedig a Jobbik amellett, hogy valós társadalmi problémákat is fölvet, hamisítatlan, cigányozó-zsidózó szélsőjobb párt, ilyen minőségében pedig civilizált közegben vállalhatatlan erő. Így ha a Jobbik tematizálhatja a határon túli politikát, és ebbéli erőfeszítésében még partnerre is talál bizonyos határon túli szervezetekben – lásd a Székely Nemzeti tanács egyes tagjainak üdvözlő levelét, amely a Jobbik félhivatalos, feketeöves náci hírportálján jelent meg- , az minden, a magyar nemzet egységesítését és a határon túli közösségek megmaradását célzó erőfeszítést hitelteleníthet Európa és a világ közvéleménye előtt – a kettős állampolgárságtól kezdve az autonómiaküzdelemig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok