Balogh Levente

Balogh Levente

Választások és trükközések

2020. október 06., 09:57

2020. október 06., 09:57

Bár a múlt vasárnapi önkormányzati választás eredményei alapján előre lefutottnak tűnik a decemberben esedékes parlamenti megmérettetés eredménye, a legújabb fejlemények nyomán könnyen megtörténhet, hogy izgalmasabbá válik a küzdelem.

Ha ugyanis sikerül keresztülvinni a parlamenten azt a törvényjavaslatot, amely alapján decemberről március közepére halasztanák a választásokat, az a jelenleg a népszerűségi listákat vezető, kisebbségben kormányzó nemzeti liberálisok számára hátrányos lehet, míg a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, de mérsékelten népszerű szociáldemokratákat helyzetbe hozhatná.

Nem véletlen ugyanis, hogy a liberális kormány a lehető leghamarabbi időpontra, december 6-ára tűzte ki a megmérettetés időpontját. A pártnak az az érdeke, hogy a jelenlegi vezető pozícióját sürgősen stabilizálja a parlamenti mandátumok szintjén is. Ráadásul az önkormányzati választások sem feltétlenül azt hozták, amire a liberálisok az előzetes felmérések alapján számítottak, hiszen megnyerték ugyan a megmérettetést, és valóban jó eredményt értek el, megszerezve a voksok 33 százalékát, de a szociáldemokraták nem végeztek olyan rossz eredménnyel, amilyen a közvélemény-kutatások alapján várható volt. A PSD a szavazatok 31 százalékát kapta, ami azt jelenti, hogy még reménykedhet a jobb szereplésben, stabil szavazótábora hűséges maradt hozzá.

Ezért tiltakozik Ludovic Orban miniszterelnök kézzel-lábbal az ellen, hogy elhalasszák a választásokat, hiszen továbbra is tart attól, hogy a járványhelyzet esetleges súlyosbodása, illetve a gazdasági problémák miatt középtávon csökkenhet a kormánya támogatottsága. A PSD-nek viszont továbbra is az az érdeke, hogy a kabinet kisebbségben maradjon, hiszen a szociáldemokraták parlamenti fölényüket kihasználva folyamatosan megkeseríthetik a kormány életét, ahogy azt eddig is tették. Többek között a 40 százalékos nyugdíjemelés megszavazásával, miközben ők maguk is tudják, hogy nincs rá pénz.

Az elkövetkező hetek így vélhetően arról szólnak majd, hogy az Adrian Dohotaru volt USR-es, jelenleg független képviselő által – vélhetően a PSD befolyásától nem teljesen mentesen – benyújtott törvényjavaslatot valóban napirendre tűzik-e, és ha igen, sikerül-e olyan gyorsan megszavazni, hogy december 6-áig már az esetleges alkotmányossági normakontrollon is átessen.

Mindeközben nem csupán a román, hanem a magyar pártok is készülődnek a parlamenti megmérettetésre, ám számukra nem az a legégetőbb probléma, hogy decemberben vagy márciusban várják majd a választőpolgárokat az urnák elé. Hanem az, hogy sikerül-e megőrizni a magyar parlamenti képviseletet, és hogy annak érdekében, hogy sikerüljön, lehetséges-e tető alá hozni valamilyen fajta együttműködést az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetségben összebútorozott két kisebb riválisa, az EMNP és az MPP között. Bár az EMSZ társelnökei inkább a pohár tele felét nézik, és azt mondják, nem szerepeltek rosszul, azért hozzátehetjük: annyira jól sem. Ilyen körülmények között kérdéses, mennyire veszi őket komolyan az RMDSZ, amelynek máris együttműködési ajánlatot tettek. Igaz, az RMDSZ a megszerzett 199 polgármesteri tisztség ellenére még nem dőlhet nyugodtan hátra, a vasárnapi eredmények ugyanis azt mutatják: ha parlamenti választásokat tartottak volna, nem jutott volna be a parlamentbe, mivel a rá adott 4,5 százaléknyi voks nem lett volna elegendő az 5 százalékos bejutási küszöb átugrásához.

Persze ez a választásokra történő jó mozgósítással talán orvosolható, és borítékolható, hogy Budapest is megtesz majd mindent, hogy mozgósítson. De a mostani önkormányzati megmérettetés tanulságai alapján mindkét politikai oldalnak – és főleg az erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösségnek – az lenne a jól felfogott érdeke, hogy kellő mértékű szerénységet tanúsítva tárgyalóasztalhoz üljenek, és képesek legyenek megállapodni egy olyan konstrukcióban, amely a lehető legnagyobb mértékű magyar parlamenti képviseletet biztosít Bukarestben a lehető legszélesebb körű támogatás mellett.

Mert semmi sem szavatolja, hogy a teleormani és más, Kárpátokon túli megyékben élő román szavazók most is ugyanolyan lelkesen „aktivizálódnak”, és szavaznak az RMDSZ-re, mint a tavalyi európai parlamenti választáson. Meg aztán mégiscsak jobban nézne ki, ha nem erre kellene bazíroznia a szövetségnek, hanem valamilyen formájú magyar összefogásra.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezt olvasta?

Makkay József

Makkay József

Ki oltja le utolsóként a villanyt Romániában?

A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.

Balogh Levente

Balogh Levente

A TikTok-AUR-generáció

Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Köszi, bihari magyar politikum, miattatok szégyellem, hogy váradi vagyok

A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.

Makkay József

Makkay József

A fogatlan emberek országa

Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.

Balogh Levente

Balogh Levente

Putyin marad

Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.

Makkay József

Makkay József

Megtűrt vagy száműzött magyar nyelv Erdélyben

Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.

Kiss Judit

Kiss Judit

Anyai pofonok és kényszermunka mínusz 30 fokban

Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.