Romániában a politikai stabilitás évek óta elérhetetlen állapotnak tűnik, s nagy valószínűség szerint ez az év végi választások után is vágy marad csupán. Sikerülhet ugyan meggyengíteni, tartósabb ellenzéki pozícióba szorítani a szociáldemokratákat, de a várható új jobboldali többség tartós összeférhetetlensége garantált.

Ennek felvezetését látjuk a napokban. A PNL és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egymást kóstolgatja, nem is akármilyen módon. Kölcsönös vádak, leleplezések, szidalmazások képezik a majdani koalíció perverz előjátékát. Nyilván, miután a PNL eredménye nagyon távol lesz az ötven százaléktól, jön majd a karácsony előtti nagy kibékülés, a közös kormányzati eskütétel, miegymás, de az egymás kicsinálását célzó rivalizálás egy pillanatig sem fog eltűnni e két párt politikai agendájáról. Azaz kétes stabilitásnak nézünk elébe.

Ebbe a képbe igyekszik beférkőzni az RMDSZ, bízva az öt százalékot meghaladó eredményben. Miután Kelemen Hunor több alkalommal is nyilvánvalóvá tette, hogy az általa vezetett alakulat a választások után egy új, stabil jobboldali többség létrejöttében, esetleges koalíciójában érdekelt, s az összmagyar megegyezés után már az Erdélyi Magyar Szövetség egyik társelnöke is a kormányzati részvételt jelölte meg célként, egy, eddig példátlan egyetértés van kialakulóban az erdélyi magyar politikai térfélen a bukaresti hatalmi szerepvállalásról. Nem mellékes: a térségbeli együttműködést erősítő jó magyar–román viszonyban érdekelt budapesti kabinet számára sem közömbös, milyen politikai színezetű vezetés irányítja Romániát az elkövetkező években.

De kérnek-e az RMDSZ-ből a román partnerek, illetve rákényszerülnek-e a magyar formáció támogatására a decemberi választások után? Szeptember végén a szenátus ugyan változatlan formában ismét megszavazta az államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt, de ezúttal az RMDSZ mellett a PNL és az USR is elutasította a magyarok provokálására szánt jogszabályt. A törvény azóta még a képviselőházi illetékes bizottságának napirendjére sem került, a liberálisok igyekeznek „elásni” a magyarellenes élű kezdeményezést. A magyar vonatkozású témákkal mindig érdekek alapján zsonglőrködő román pártoknál egy ilyen szándék nem történik céltalanul.

Egy majdani koalíció kapcsán az RMDSZ részvételét illetően a keményebb diót minden bizonnyal a magyarországi ellenzéki Momentummal szoros kapcsolatot ápoló USR jelentené. A sokak szerint titkosszolgálati háttérrel felvértezett párt magyar szavazatokra is hajt, tehát érdeke háttérbe szorítani az RMDSZ-t. Ráadásul kiemelt irányvonalat, pontosabban egyfajta „bekattanást” képez az USR-nél, valamint a párttal szövetségben politizáló Dacian Cioloșnál Orbán Viktor „rendszerének” szidalmazása. Alig telik el hét, hogy az egykori technokrata román miniszterelnök ne aggódjon egy sort a magyarországi jogállamért. Ramona Strugariunak, a Cioloș-féle párt képviselőjének az európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésről szóló minapi strasbourgi meghallgatáson is a magyar kormányfő jutott az eszébe. Azzal érvelt a javaslat ellen, hogy az „Orbán agendáját” képviseli a kisebbségi jogokkal kapcsolatban.

Mivel az USR nélkül ma nehezen elképzelhető egy jobbközép koalíció létrehozása a választások után, az igazi politikai mókát majd december közepétől követhetjük a Dâmbovița partján.