Az útkereszteződést, az útelágazást Székelyföld számos vidékén keresztútnak nevezik. Az elágazás olyan hely, ahol érdemes megállni, szétnézni. Mi is megálltunk a jelképes keresztútnál, és szóba elegyedtünk néhány lelkipásztorunkkal, akiknek pályaívén irányváltást jelzett a Gondvise
Az 1989-es rendszerváltás után Csíkszentkirályon megfogalmazódott az ötlet, hogy azok a települések, amelyek nevében előfordul a Szent István, illetve a Szentkirály név, alkossanak szövetséget. Az első találkozót Csíkszentkirályon szervezték meg 1996 őszén, amikor összegyűltek a „szentkirályok” polgármesterei, és szánd&am
Trianon centenáriuma körül sok szó esik a harangokról, a harangozásról. Gyakorta elhangzott, hogy a békediktátum kihirdetésekor Kárpát-medence-szerte megszólaltak a települések harangjai. Vajon? Sok, nagyon sok toronyból hiányzott annak hírközlő lakója, mert „besorozták” és hadba kellett vonulnia.
Milyen következményei voltak az erdélyi magyar egyházak szempontjából az 1920-as békediktátumnak? Buzogány Dezső teológiatanár, egyháztörténész válaszolt kérdéseinkre.
Ha fellapozzuk a különböző korok krónikásainak búcsús beszámolóit, szerre nyílik meg a csíksomlyói kegyhely fejlődéstörténete, hitéleti és kulturális szerepe hívő népünk életében. De mi volt akkor, amikor „megindult a lelkek titkos vándorlása az otthonból a lövészárokig? Az erős karok nem keresztet vettek a Sz&
Egyre gyakoribb, különösen a szórványosodó településeken, hogy a templomok falain belülre szorul a magyar kultúra, az anyanyelv ápolása, és a lelkészek veszik át a „kultúrigazgató” szerepét is. Kicsit így van ez Bonyhán is, ahol a lelkész házaspár szervezi meg a magyar kultúra napi rendvényeket, és ők örökí
Az első világháborút követő bizonytalan idők és eszmék Ditróban is éreztették hatásukat. A pályáját ott kezdő Márton Áronnak, „a kicsi papnak sok szavába és fáradságába került, hogy a legények és marcona férfiak ismét lelkiatyát láttak a papban”.
Olyan lelkületű emberek éltek a Küsmöd pataka mellett, akik türelmesek és befogadók voltak mások iránt. Otthonra leltek Bözödújfaluban a székely szombatosok, unitáriusok, katolikusok és más vallásúak. Az épületeket ugyan elnyelte a víztározó, szellemisége az elűzöttekben tovább él.
Az Oltáriszentség, a szentségimádás és a szentmise áll az advent első vasárnapjától kezdődő pasztorális év középpontjában. Az erdélyi főegyházmegye a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) készülve az Eucharisztia évét hirdette meg.
Egész életét meghatározta, emellett számos kispap hivatásának megtalálásában is közreműködött, és végig kitartott abban a hivatásban, amit felszentelésekor vállalt. A Csíkszeredában szolgáló Tamás József püspök 75 évesen, 51 évnyi papi szolgálat után hamarosan nyugállományba vonul. Vele besz&am
Templomokat építtetett, közösségeket kovácsolt össze, gazdag életút áll mögötte, és számos megvalósításra váró terv, elképzelés áll előtte. Darvas-Kozma Józseffel, a csíkszeredai katolikus plébánia címzetes esperesével beszélgettünk, aki az idei augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmával ma
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, romániai katolikus örmény apostoli kormányzó segítségével göngyölítjük fel az erdélyi magyarörmények múltját és jelenét.
Ha azt halljuk, hogy fesztivál, talán elsősorban a bulik, koncertek és a szórakozás jut eszünkbe, kevésbé a lelki rezzenések, a hit megélése. A Keskeny út ökumenikus fesztiválmissziós csoport viszont úgy gondolja, hogy mindenhol lehet egy keskeny út, amelyen elindulva közelebb kerülhetünk Istenhez.
Milyen etnikai, lelki örökséget hordoznak a romák? Hová és kikhez tartoznak? Kitől, mitől várják soruk jobbra fordulását? Beszélhetünk-e integrációról? – ezeket a kérdéseket feszegettük a felsősófalvi református lelkipásztorral.
A csíkcsomortáni születésű Pál József Csaba temesvári megyés püspök lesz a szombati csíksomlyói búcsús szentmise szónoka. A bánsági egyházi elöljáró lapunknak úgy fogalmazott: a szentatya egyszerű, közvetlen ember, aki mindig odafigyel a másikra.
A hit mindig is fontos szerepet töltött be a csíkszeredai Dánél család életében, erre alapozzák mindennapjaikat, ez segített túllépni a nehézségeken, de megélni az örömöket is. A Dánél házaspár hét gyermeket nevelt fel – a családanya, Magdolna mesélt nekünk arról, hogyan élik meg az Istenhez közeli életet.
Az ünnepek felfokozzák a lelki tisztaság iránti vágyat, az ember szabad akarattal rendelkezik, a szabadság Isten ajándéka, a bűn pedig lelki rabság. De jelen van-e Isten és hogyan működik a bűnbánat ott, ahol zárva van az ajtó és vasrácsok vannak az ablakon?
Reményt, hitet visz a betegeknek, amikor délutánonként bekopog a kórtermek ajtaján, megnyugvást nyújt a haldoklóknak, vigaszt a hozzátartozóknak. Segít közelebb kerülni Istenhez, saját lelkivilágukhoz, átvállal a lelki terhek cipeléséből. Csillag Csilla segítő nővér lelkigondozóként tevékenykedik a Csíkszeredai Megyei Sürgős
Látogatottsági adatok