Erdélyi magyar egyházak és hívek Trianonja

Antal Erika 2020. június 10., 10:02 utolsó módosítás: 2020. június 10., 10:19

Milyen következményei voltak az erdélyi magyar egyházak szempontjából az 1920-as békediktátumnak? Buzogány Dezső teológiatanár, egyháztörténész válaszolt kérdéseinkre.

Erdélyi magyar egyházak és hívek Trianonja
galéria
Buzogány Dezső Fotó: Kiss Gábor

– Milyen egyházkerületeket szakított szét a trianoni békediktátum?

– Ha csak a romániai helyzetet tartjuk szem előtt, akkor a legnagyobb veszteség a római katolikus és a református egyházat érte, amelynek több egyházi körzetét is kettévágta a határmódosítás.

A feldarabolt római katolikus egyházmegyék egyik része Magyarországon maradt, a másik része átkerült Romániába. Ugyanerre a sorsra jutott több református egyházmegye is.

A Tiszántúli Református Egyházkerület jó néhány egyházmegyéje szenvedett csonkulást (Máramaros, Nagykároly, Nagybánya, Bihar, Nagyszalonta, Bánát stb.). Tehát ami a Magyar Református Egyházat illeti, Románia viszonylatában csak egyetlen egyházkerület sérült, a Tiszántúli. Az Erdélyi Református Egyházkerület ugyanis tejes infrastruktúrájával érintetlenül átkerült. A csonkult egyházmegyék számára az jelentett nehézséget, hogy

az elcsatolt területek haszonélvezői törvényekben rendelték el, hogy a csonka egyházi körzetek semmiféle kapcsolatot nem tarthatnak az anyaországi egyháztesttel és önálló egyházi körzetté kell átalakulniuk.

– Hozzávetőlegesen hány híve maradt az egyházaknak itt, Erdélyben?

– Csak a magyar történelmi felekezetek adatait ismerem. A Trianon előtti Magyar Református Egyház öt egyházkerületből állt: a Dunamelléki, a Dunántúli, a Tiszáninneni, a Tiszántúli és az Erdélyi.  A békeszerződéssel az egész Erdélyi Református Egyházkerület átkerült Romániába (több mint 600 egyházközség, 460 000 hívővel), továbbá a Tiszántúli Református Egyházkerület nagy része (280 egyházközség, csaknem 300 000 hívővel). A Római Katolikus Egyház esete is párhuzamos a reformátuséval: átkerült a teljes erdélyi főegyházmegye (251 plébánia, 375 000 hívő), részben pedig a csanádi (160 plébánia, 470 000 hívő), a nagyváradi (54 plébánia, 75 000 hívő), a szatmári (45 plébánia, 90 000 hívő).

Az Ágostai Hitvallás szerinti evangélikus egyház bányai és tiszai egyházmegyéiből 32 egyházközség került át, amelyek a szász evangélikusok joghatósága alatt akartak önálló magyar esperességet szervezni, de ez meghiúsult, ezért 1920-ban megszervezték az Erdélybánáti ág. hitv. Evangélikus Egyházkerületet, Arad székhellyel, amelyet a román állam csak 1926-ban ismert el (25 egyházközség, 32 500 hívő, és még kb. 130 000 szász evangélikus). Az unitárius egyház néhány egyházközséget leszámítva teljes egészében átkerült Romániába (8 egyházkör, 72 000 hívő).

– Volt-e talpra állás, hogyan történt ez meg?

– Az ember azt várná, hogy Trianon miatt letargiába, búskomorságba és tétlenségbe süllyed Erdély hívő népe. Ennek épp az ellenkezője történt. A római katolikus egyház részben a Szentszékkel felvett kapcsolata révén próbált lábra állni, részben a belső egyházi élet megszervezésével igyekezett megerősíteni hívei öntudatát.

Kiváltképpen Majláth Gusztáv püspök munkássága szolgálta a megújulást.

Ő átformálta a római katolikus közgondolkodást, meg- és átszervezte az oktatást (felújíttatta a régi iskolákat, nevelőintézeteket alapított, tanárokat toborzott, lelkészeket nevelt), új tartalmat és célt vitt a lelkészek munkájába, továbbá újságokat alapított, vallásos mozgalmakat támogatott.

A református egyházban számtalan szövetség és egyesület született, elsősorban Makkai Sándor püspök és az egyházkerület Belmissziói Ügyosztályának lelkes munkája folytán (Vécsi Szövetség,1921; Ifjúsági Keresztyén Egyesület, 1921;  Leányszövetség, 1923; Vasárnapi Iskolai Szövetség, 1924; Nőszövetség, 1927, sikertörténet: 1935-ben 512 tagozata, 15 876 tagja, 6789 bibliaköre van, csaknem 2000 vallásos estélyt és 700 kultúrestét rendeztek).

Az egyházi sajtó szárnyra kelt, a betű, a vigasztaló ige utáni éhség a reformáció korát juttatja eszünkbe. A két világháború között Romániában összesen 145 magyar nyelvű egyházi és vallásos lap jelent meg, a következő megoszlásban: kb. 60 református, 48 római katolikus, 11 unitárius, 6 evangélikus, 10 baptista, 8 adventista és 2 Jehova tanúi. 

Továbbá árvaházak, diakóniai otthonok létesülnek, beindul a börtönmisszió, a külmisszió stb. Se szeri, se száma a külföldi látogatóknak és viszontlátogatásoknak.

Erdély hívő népe nem süllyedt letargiába, búskomorságba, tétlenségbe Trianon miatt. Lábra állt Fotó: Erdély Bálint Előd

Az történt tehát, amire a legkevésbé lehetett számítani a trianoni kataklizma után. Az egyházak elveszítettek ugyan sok külső, földi dolgot, de sokat is nyertek belsőleg, lelkileg.

Az újjászervezést szolgálta az első igazán ökumenikus egyházi összefogás is, amelynek eredményeképpen létrejött a Felekezetközi Tanács.

Az egyházak már 1918-ban megérezték a változások szelét, és ez év novemberében Kolozsváron létrehozták három egyház érdekképviseletét, bár a hivatalos megalakulásra csak Trianon után, 1920. június 24-én került sor. Római katolikus részről Majláth Gusztáv, református részről Nagy Károly, unitárius részről Ferenc József, evangélikus részről pedig Kirchknopf Gusztáv püspök írta alá a Tanács megalakulásán felvett jegyzőkönyvet. Konzultatív testület volt, hozzá tartoztak az egyházak oktatási, kulturális, gazdasági és szociális kérdései.

A hivatalos alakuló ülésen kimondták, hogy túllépnek a korábbi félreértéseken és együtt állnak az egyházi ügyek szolgálatába.

Továbbá fellépnek az oktatást érintő kérdésekben, az egyházi vagyonok védelmének és visszaszerzésének ügyében, a kisebbség politikai jogainak tiszteletben tartásáért, a kulturális autonómiáért, az egyházak ingó és ingatlan javainak megőrzéséért, és nem utolsósorban a román karhatalmi szervek egyháziak ellen irányuló túlkapásaival szemben. Miután a román katonaság lefoglalta a Ferenc József Tudományegyetem épületét és román tannyelvű intézménnyé alakította át, hogy az új adminisztráció számára funkcionáriusokat neveljen, tehát megszűnt a magyar felsőoktatás,

a Felekezetközi Tanács 1920-ban megszervezte az első ökumenikus és önálló egyházi egyetemet a mai kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet épületében.

A tiszavirág életű, csupán egy évig működő egyetemen 250 diák tanult, és 38 tanár több mint 80 tantárgyat adott elő. Egy év működés után a román állam betiltotta. Az előbb felsorolt feladatköröket olvasva mintha a mai feladatait sorjáztuk volna a közös egyházi összefogásnak! Sok tekintetben nem hasonlít a mai helyzet a 100 évvel korábbira, de sokban igen. Elég, ha csak a közös erővel létrehozott Sapientia magánegyetemet nézzük, amely már sokkal sikeresebb, mint jogelődje volt.

Az akkor elvetett mag, lám, 100 esztendő után kicsírázott, és hovatovább életképes fává terebélyesedik.

– Milyen viszony alakult ki a román, illetve a magyar állam és az erdélyi egyházak között?

– A magyar egyházak kettős kisebbségi szerepkörbe kerülnek. Hozzájuk már nem volt annyira kegyes a román állam, mint az ortodox egyházhoz (amely „de jure” nem, „de facto” viszont államvallássá avanzsált), sőt számtalan akadályt gördített eléjük az új életre történő berendezkedési kísérletük során. Ami a római katolikus egyházat illeti, ez a Szentszék és a Román Királyság között 1927. május 10-én megkötött Konkordátum igyekezett biztosítani a római katolikus egyház hierarchiájának és híveinek teljes értékű vallásszabadságát, amelyet a román ortodox és a román görögkatolikus egyháznak az 1923-as alkotmány már korábban biztosított.

A püspökök hűségesküt tettek, hogy egyházuk törvényesen működhessen. A hűségeskü nem a román kormány találmánya, hogy térdre kényszerítse és megalázza az egyházi vezetőket.

Ez a 16. század végétől gyakorlatban volt, bekerült az 1653. évi országos törvénykönyvbe is (Approbatae Constitutiones), és végigkísérte az egyházak és a hatalom kapcsolatának történelmét egészen Trianonig. A hűségeskü fejében az uralkodó biztosította az egyházak önrendelkezését és autonómiáját. Ezt szerették volna elérni az egyházak vezetői Trianon után is, ezért aztán a viszony rendezésének sarokköve lett. A református egyház külön memorandumot terjesztett fel Octavian Goga vallásügyi miniszternek, amelyben gondosan kifejtette: a múltban a hűségeskü az uralkodó fenntartói és támogatói jogköréhez tartozott (egyházjogi kifejezéssel „jus advocatiae”), nem pedig a legfelsőbb felügyeleti és ellenőrzési jogához (Jus supremae inspectionis). 

Ami a magyar állammal fenntartott kapcsolatot illeti, elmondható, hogy kezdetben ez teljesen megszűnt, a román állam, revíziótól való félelmében, elvágott minden összekötő kapcsot az anyaországgal, tehát az egyháziakat is. Később, miután a román adminisztráció némileg konszolidálódott Erdélyben, enyhült a szorítás, és elkezdődhetett a kapcsolati rendszerek kiépítése.

Ebben igen jelentős szerep hárult a már említett Felekezetközi Tanácsra, amelynek egyik fontos feladata volt, hogy a siralmas gazdasági helyzetbe került egyházaknak külföldi támogatást szerezzen, ha már a román állam mostohán bánt velük.

Ezeket aztán az egyházak belső körben osztották szét. (Pl. a Magyar Külügyminisztérium egyik alosztálya, a Népies Irodalmi Társaság 1923–24-ben 11 680 000 lejt adományozott a Felekezetközi Tanácsnak.) Állítólag Makkai Sándor református püspöknek 1936-ban többnyire azért kellett elhagynia Erdélyt, mert részt vett a magyarországi pénzek szétosztásban, amit az állambiztonságiak lefüleltek, államcsínynek minősítettek, eszerint a püspökre szigorú megtorlás várt.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő kiadványában, a Hit-vallás legfrissebb számában látott napvilágot június 8-án.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport