Építkezés együtt a közösséggel: Darvas-Kozma József életfilozófiája, hogy amit meg lehet tenni, azt meg is kell tenni

Barabás Hajnal 2019. október 01., 11:30 utolsó módosítás: 2019. október 03., 09:06

Templomokat építtetett, közösségeket kovácsolt össze, gazdag életút áll mögötte, és számos megvalósításra váró terv, elképzelés áll előtte. Darvas-Kozma Józseffel, a csíkszeredai katolikus plébánia címzetes esperesével beszélgettünk, aki az idei augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmával magyar állami kitüntetésben részesült.

2000-től a Csíkszeredai Szent Kereszt Főblébánia plébánosa Fotó: Pinti Attila

Darvas-Kozma József akkor is megállta a helyét, amikor a kommunizmusban az állami hatóságok állandóan akadályozták papi tevékenységét. Önéletrajza többoldalas, annyi mindent megvalósított pályafutása során. Jelenleg a Csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia plébánosa, pápai káplán, címzetes esperes, akit gazdag életútjáról faggattuk, annak apropóján, hogy az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmával Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Budapesten elismerő oklevélben részesítette.

Elkötelezett keresztény és magyar

Csíkszentsimonban született 1950-ben, és Szent István napján keresztelték meg. „Ez számomra sokat mondó dátum, hiszen elkötelezett keresztény és magyar vagyok” – fogalmazott az esperes. Családjáról elmondta, hogy négygyermekes családban nevelkedett, testvéreitől sokat tanult. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, majd a gyulafehérvári római katolikus középiskolába nyert felvételt, csakhogy mivel nem kapott tartózkodási engedélyt, el kellett hagynia a várost.

Az állami hatóság így büntette a családomat, mert 1953-ban édesapámat elvitték a Duna-csatornához”

– magyarázta. Két év után kaphatott tartózkodási engedélyt, ezért elvégezhette a középiskolát és leérettségizhetett. „Nagyon jó tanáraim voltak, nagyon szerettem a latin nyelvet, a magyar irodalmat, a történelmet, és különösen a Jancsó Benedek professzor által írt Erdély történetét” – sorolta. Felsőfokú tanulmányait a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán folytatta hat éven át. „A nyári szünidőkben, mint minden diák, aki igyekszik egy kis zsebpénzre szert tenni, mi is dolgozni mentünk plébániákra, templomjavításoknál segédkeztünk. Ugyanakkor a gyulafehérvári püspöki levéltárban is tevékenykedhettem két éven át, ezáltal a történelmet még jobban megszerettem, nagy élmény volt egy-egy levelet kézbe venni, olvasni a fejedelmi korból” – osztotta meg.

Pappá szentelték

1977. június 19-én szentelte pappá Jakab Antal püspök. „Márton Áron püspök úr is jelen volt a szentelésen, akkor adta át a szentelési megbízatást Jakab Antalnak” – tette hozzá Darvas Kozma József. Elmesélte azt is, hogy sokáig „a levegőben lógott”, mert az állami hatóság nem engedte, hogy kinevezzék. Végül Márton Áron püspök egy delegációval Gyergyószentmiklósra küldte, ahol 1980-ig tevékenykedett, csakhogy sokáig nem kapott állami hozzájárulást érte, „mert nem voltam megbízható ember az állam szemében”. Azt még hozzáfűzte, hogy

a hatósági akadályozás nem zavarta, mert Márton Áron bátorította és elismeréssel volt azok iránt, akiket az állam elnyomott.

Azért küldték Gyergyóba, mert ott nagy tömbben sok római katolikus élt, ezért ott a hatóságok nem tudtak olyan könnyen elbánni a pappal. „A püspök féltő, védő, körültekintő óvatossága védelmet biztosított” – fogalmazott a plébános. Azt is elmondta, hogy a püspöktől ajándékba kapott egy magnós rádiót és Jancsó Benedek Erdély története című könyvét. Mindkét ajándékot értékes ereklyeként őrzi.

A magyar államalapítás ünnepén Budapesten elismerő oklevelet kapott Fotó: Gábos Albin

A deszkatemplom

Gyergyószentmiklósi szolgálata után egy évet Csíkszeredában tevékenykedett 1980–81. között. Ekkor épült meg a Szent Kereszt-templom mellett a deszkatemplom egy része. „A hatóság el akarta venni a területet, a templomot három oldalról utcával akarták határolni, hogy az emberek ne tudjanak menni szentmisére. Viszont ezekről a tervekről Fülöp Ferenc építésztechnikus tájékoztatta a plébániát, így gyorsan egy lefödést készítettek az érintett helyen, amiből kialakult a deszkatemplom. Ehhez az építményhez már nem mertek hozzányúlni az államiak. Egyéves csíkszeredai tartózkodása után szórványvidékre helyezték.

25 kilométer gyaloglás vasárnaponként

1981-től kezdődően húsz éven át a nyárádtői szórványplébánia plébánosa volt, amelyhez tizenkét falu tartozott.

Az első tíz év kemény volt, főleg télen, mert gyalog kellett járni, hiszen sem páros, sem páratlan rendszámú autóval nem lehetett közlekedni, így én vasárnaponként 25 kilométert gyalogoltam és négy helyen miséztem”

– mesélte. Hozzátette, ettől a kis közösségtől nagyon sok szeretetet kapott, a gyerekeket tanította, nevelte. Büszkeséggel említette, hogy abban az évben, amikor innen elhelyezték, a 180 nyárádtői diák közül 16-an egyetemen vagy főiskolán tanultak. „Kisebbségben mások nem nagyon engedik, hogy terjeszkedjünk, nekünk csak fölfele, szellemileg és lelkileg kell nőnünk, nekünk jobbnak kell lennünk és többet kell tudnunk. Az ismeretek elsajátítása után a közösséget is segíthetjük” – adott hangot véleményének az egyházi vezető.

Márton Áron püspöktől ajándékba kapott egy magnós rádiót... Fotó: Gábos Albin

Templomépítés engedély nélkül

Szórványvidéki szolgálata idején Maroskeresztúron terveztek római katolikus templomot építeni, ehhez a kérést már 1982-ben leadták Bukarestben. Ígéretet, hogy majd engedélyezik az építkezést, csak 1987-ben kaptak. Ezen felbuzdulva Darvas-Kozma József összegyűjtötte a híveket, hogy lássanak munkához, és beszerezte a szükséges építőanyagokat is. A 360 hívet csoportokra osztotta, 12 csapat dolgozott felváltva két-két csoportban a hét gyergyóremetei kőműves keze alá segédmunkásként. Az asszonyok étellel járultak hozzá a közös célhoz.

Amikor készen álltak a munka megkezdéséhez, Bukarestben közölték, hogy mégsem kapnak engedélyt, ezért egyszerűen anélkül fogtak hozzá a templomépítéshez.

Mikor már közel voltak a befejezéshez, feljelentették őket az illetékes állami hatóságnál. „Kijöttek és öt kőművest megbilincseltek és elvittek, kettő a temetőbe menekült. Emiatt Marosvásárhelyre mentem, és a megyei építkezésekért felelős személy segítségét kértem, hogy engedjék szabadon a kőműveseket és engem vonjanak felelősségre” – beszélte el a történteket a pap. Végül elengedték a munkásokat, de el kellett hagyniuk az építkezést. A hívek azonban nem hagyták abba a munkát, hiába kötekedtek velük a hatóságiak, és befejezték az építkezést.

Az engedély nélküli kivitelezésért a plébánost 3000, majd 15 000 lejre bírságolták (abban az időben egy Dacia autó 60 ezer lejbe került).

„Tíz havi fizetésemet kellett odaadnom, de a törvényszéken végül azért, mert egy vétségért két bírság nem jár, és időközben az építkezési engedélyt is megkaptuk az államtanácstól, a bíróság visszaítélte a pénzt” – magyarázta. A templomépítést követően 1989-ben plébániát is építettek. Amikor mindent szépen elrendeztek, 2003-ban Bálint Lajos érsek felszentelte az istenházát. „Itt jó közösség született, mert a közös imádság, a közös munka összekovácsolja az embereket” – jegyezte meg.

Óraadó tanár lett

Darvas-Kozma József életpályája úgy alakult, hogy a rendszerváltás után, 1990–1998 között oktatóként folytatta tevékenységét a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán marosvásárhelyi hittanárképző fakultásán és más egyházi intézményekben. Majd könyveket is publikált, kiemelendő közülük a Szórványpasztoráció című tanulmánykötet, valamint A csíksomlyói búcsú eredettörténete című kiadvány. Mesteri képzésen is részt vett, és 2013-ban doktori fokozatot szerzett katolikus teológiából. Szellemi tevékenységének része, hogy 2004 óta az Egyházközségi Apostol hetilap, valamint 2010 óta a Krisztus világa katolikus folyóirat főszerkesztője és kiadója.

...és Jancsó Benedek Erdély története című könyvét. Mindkét ajándékot értékes ereklyeként őrzi Fotó: Gábos Albin

Csíkszeredába helyezték

2000-ben jelezte neki az érsek, hogy Csíkszeredába helyezik, merthogy tíz évvel a rendszerváltozás után szégyen már a deszkatemplom, és feladata lett, hogy új templomot építsen. „Felmértem a helyzetet, és megtudtam, hogy korábban már Makovecz Imre tervező templomot tervezett a főtérre, a „gödörbe”, oda, ahol ma a művészeti középiskola áll. Csakhogy ezt az elgondolást elvetették, mert féltek, hogy a kommunisták visszajönnek és lesni fogják, ki jár templomba, ezért úgy döntöttek, a Kalász lakótelepen építkeznek. Felvettem a kapcsolatot én is Makoveczcel, a millenniumi év és a magyar kereszténység 1000 évének emlékére szerettem volna, ha megtervezi az új templomot.

Az volt az elképzelés, hogy legyen benne a múltunk és a második vatikáni zsinat tanítása, hogy családegyház jellege legyen. Ezért lett az épület jurta típusú, ahol az oltár középen van, mint a hajlékban a tűzhely, amit körbeülnek, fent pedig ott az égre nyíló szem, az üvegkupola, ahol a nap fénye beárad”

– osztotta meg az „angyalosként” ismert templom építésének kezdetét a plébános. Érdekesség, hogy a beruházás egyharmadát az állam állta. A millenniumi templomot 2003. október 18-án szentelték fel. Ezt követően 2006–2008 között a mellette lévő régi Szent Kereszt-templomot is felújították, restaurálták.

Ezeken kívül még számos megvalósítást tudhat maga mögött, egyebek közt Lőrincfalván asztalosműhelyt és mezőgazdasági egységet hozott létre, munkahelyeket teremtve a helybélieknek, továbbá Hargitafürdőn újraépítették a Szent István-templomot és megépítették a plébániát. A Márton Áron- és a Segítő Mária-gimnázium impozáns épületének felújításához is hozzájárult a csíkszeredai önkormányzattal karöltve. A hargitai megyeszékhely főterén lévő Márton Áron-szoborcsoport is sikeres megvalósítása, valamint a Millennium téren az I–II. világháború elesettjeinek emlékére állított emlékmű szintén a nevéhez fűzhető.

Fotó: Gábos Albin

Jövőbeli tervek

„Mindig bőven van mit tenni” – hangsúlyozta jövőbeli tervei kapcsán. Egyik folyamatban lévő fejlesztésük a Márton Áron Kulturális Központ építése Csíkszeredában. Ugyanakkor szintén fontos elképzelésük egy bölcsőde és napközi felépítése Csíkszeredában, a dendrológiai parkként ismert területen. „Évente 300 gyermek születik a városban, az intézményes gyermeknevelés hároméves korban kezdődik, a szülőknek azonban csak a gyermek kétéves koráig jár a gyermeknevelési szabadság. A közbeeső egy év alatt a szülők nehezen tudják megoldani a gyermek felügyeletét, hiszen a városi bölcsődében alig 40 szabad hely van.

Erre a problémára jelentene megoldást az építkezés, amire már két éve megvan a pénz”

– osztotta meg elképzeléseit a plébános. Hozzátette, az urbanisztikai bizonylatban annyi elvárást fogalmaztak meg, hogy eltelt két év és alig haladtak előre az üggyel, a város részéről rugalmasságot várna el és együttműködést, hiszen ez a beruházás városlakók érdeke is. „Amikor közömbösséget tapasztalok, az fáj. Ezek az én keresztjeim. Úgy gondolom, függetlenül attól, hogy ki milyen pártállású, milyen nemzetiségű, ha valami jó kezdeményezése van, ami jó a közösségnek, azt támogatom” – fogalmazott.

Személyesen több ilyen kezdeményezés mellé állt, például részvényese a Székely Környezetvédő és Megújuló Energetikai Zrt.-nek, amelynek célja, hogy egy magyarországi találmányt Székelyföldre hozzanak, éspedig egy műanyaghulladékokat dízelolajjá, földgázzá és koksszá alakító zárt rendszerű berendezést. Továbbá egy másik magyar találmányt is Csíkszeredába telepítenének, egy kavitációs motorról van szó, amely egy forgatással hatszorosára tudja felmelegíteni a vizet. Nemcsak a berendezést, hanem azokat gyártó üzemet is létrehoznának. „Itt összefogásra van szükség, mert Székelyföld nem dúskál az anyagiakban, a közbirtokosságoknak, az önkormányzati vezetőknek össze kell tartani ahhoz, hogy előre tudjunk lépni” – húzta alá Darvas-Kozma József. Hozzáfűzve, hogy Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának üzenete is az volt, hogy járjunk együtt.

 

Darvas-Kozma József fontosabb életállomásai

1950. július 25-én született Csíkszentsimonban
1977. június 19-én pappá szentelték
1977–1980 között Gyergyószentmiklóson káplán
1980–1981 között Csíkszeredában káplán
1981–2000 között a nyárádtői szórványplébánia plébánosa
2000-től a Csíkszeredai Szent Kereszt Főblébánia plébánosa
1987–1989 között templom- és plébániaépítés Maroskeresztúron
1995-ben mezőgazdasági egységet és asztalosműhelyt indít Lőrincfalván
2001-ben a Millenniumi templom építése
2004-től az Egyházközségi Apostol hetilap főszerkesztője és kiadója
2008-ban felújíttatja a Szent Kereszt-templomot
2010-től a Krisztus világa katolikus folyóirat főszerkesztője és kiadója
2011-ben kiadja A csíksomlyói pünkösdi búcsú története című könyvét
2016-ban Márton Áron-szoborcsoport létrehozását támogatja Csíkszeredában
2016-ban az I–II. világháború hősi halottainak állíttat emlékművet Csíkszeredában
2017-ben elindítja a Márton Áron Kulturális Központ építését Csíkszeredában
2018-ban elindítja a napközi és bölcsőde építéséhez szükséges eljárásokat Csíkszeredában
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat