– magyarázta. Két év után kaphatott tartózkodási engedélyt, ezért elvégezhette a középiskolát és leérettségizhetett. „Nagyon jó tanáraim voltak, nagyon szerettem a latin nyelvet, a magyar irodalmat, a történelmet, és különösen a Jancsó Benedek professzor által írt Erdély történetét” – sorolta. Felsőfokú tanulmányait a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán folytatta hat éven át. „A nyári szünidőkben, mint minden diák, aki igyekszik egy kis zsebpénzre szert tenni, mi is dolgozni mentünk plébániákra, templomjavításoknál segédkeztünk. Ugyanakkor a gyulafehérvári püspöki levéltárban is tevékenykedhettem két éven át, ezáltal a történelmet még jobban megszerettem, nagy élmény volt egy-egy levelet kézbe venni, olvasni a fejedelmi korból” – osztotta meg.

Pappá szentelték

1977. június 19-én szentelte pappá Jakab Antal püspök. „Márton Áron püspök úr is jelen volt a szentelésen, akkor adta át a szentelési megbízatást Jakab Antalnak” – tette hozzá Darvas Kozma József. Elmesélte azt is, hogy sokáig „a levegőben lógott”, mert az állami hatóság nem engedte, hogy kinevezzék. Végül Márton Áron püspök egy delegációval Gyergyószentmiklósra küldte, ahol 1980-ig tevékenykedett, csakhogy sokáig nem kapott állami hozzájárulást érte, „mert nem voltam megbízható ember az állam szemében”. Azt még hozzáfűzte, hogy

Azért küldték Gyergyóba, mert ott nagy tömbben sok római katolikus élt, ezért ott a hatóságok nem tudtak olyan könnyen elbánni a pappal. „A püspök féltő, védő, körültekintő óvatossága védelmet biztosított” – fogalmazott a plébános. Azt is elmondta, hogy a püspöktől ajándékba kapott egy magnós rádiót és Jancsó Benedek Erdély története című könyvét. Mindkét ajándékot értékes ereklyeként őrzi.

– mesélte. Hozzátette, ettől a kis közösségtől nagyon sok szeretetet kapott, a gyerekeket tanította, nevelte. Büszkeséggel említette, hogy abban az évben, amikor innen elhelyezték, a 180 nyárádtői diák közül 16-an egyetemen vagy főiskolán tanultak. „Kisebbségben mások nem nagyon engedik, hogy terjeszkedjünk, nekünk csak fölfele, szellemileg és lelkileg kell nőnünk, nekünk jobbnak kell lennünk és többet kell tudnunk. Az ismeretek elsajátítása után a közösséget is segíthetjük” – adott hangot véleményének az egyházi vezető.

Mikor már közel voltak a befejezéshez, feljelentették őket az illetékes állami hatóságnál. „Kijöttek és öt kőművest megbilincseltek és elvittek, kettő a temetőbe menekült. Emiatt Marosvásárhelyre mentem, és a megyei építkezésekért felelős személy segítségét kértem, hogy engedjék szabadon a kőműveseket és engem vonjanak felelősségre” – beszélte el a történteket a pap. Végül elengedték a munkásokat, de el kellett hagyniuk az építkezést. A hívek azonban nem hagyták abba a munkát, hiába kötekedtek velük a hatóságiak, és befejezték az építkezést.

„Tíz havi fizetésemet kellett odaadnom, de a törvényszéken végül azért, mert egy vétségért két bírság nem jár, és időközben az építkezési engedélyt is megkaptuk az államtanácstól, a bíróság visszaítélte a pénzt” – magyarázta. A templomépítést követően 1989-ben plébániát is építettek. Amikor mindent szépen elrendeztek, 2003-ban Bálint Lajos érsek felszentelte az istenházát. „Itt jó közösség született, mert a közös imádság, a közös munka összekovácsolja az embereket” – jegyezte meg.

Óraadó tanár lett

Darvas-Kozma József életpályája úgy alakult, hogy a rendszerváltás után, 1990–1998 között oktatóként folytatta tevékenységét a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán marosvásárhelyi hittanárképző fakultásán és más egyházi intézményekben. Majd könyveket is publikált, kiemelendő közülük a Szórványpasztoráció című tanulmánykötet, valamint A csíksomlyói búcsú eredettörténete című kiadvány. Mesteri képzésen is részt vett, és 2013-ban doktori fokozatot szerzett katolikus teológiából. Szellemi tevékenységének része, hogy 2004 óta az Egyházközségi Apostol hetilap, valamint 2010 óta a Krisztus világa katolikus folyóirat főszerkesztője és kiadója.

– osztotta meg az „angyalosként” ismert templom építésének kezdetét a plébános. Érdekesség, hogy a beruházás egyharmadát az állam állta. A millenniumi templomot 2003. október 18-án szentelték fel. Ezt követően 2006–2008 között a mellette lévő régi Szent Kereszt-templomot is felújították, restaurálták.

Ezeken kívül még számos megvalósítást tudhat maga mögött, egyebek közt Lőrincfalván asztalosműhelyt és mezőgazdasági egységet hozott létre, munkahelyeket teremtve a helybélieknek, továbbá Hargitafürdőn újraépítették a Szent István-templomot és megépítették a plébániát. A Márton Áron- és a Segítő Mária-gimnázium impozáns épületének felújításához is hozzájárult a csíkszeredai önkormányzattal karöltve. A hargitai megyeszékhely főterén lévő Márton Áron-szoborcsoport is sikeres megvalósítása, valamint a Millennium téren az I–II. világháború elesettjeinek emlékére állított emlékmű szintén a nevéhez fűzhető.

– osztotta meg elképzeléseit a plébános. Hozzátette, az urbanisztikai bizonylatban annyi elvárást fogalmaztak meg, hogy eltelt két év és alig haladtak előre az üggyel, a város részéről rugalmasságot várna el és együttműködést, hiszen ez a beruházás városlakók érdeke is. „Amikor közömbösséget tapasztalok, az fáj. Ezek az én keresztjeim. Úgy gondolom, függetlenül attól, hogy ki milyen pártállású, milyen nemzetiségű, ha valami jó kezdeményezése van, ami jó a közösségnek, azt támogatom” – fogalmazott.

Személyesen több ilyen kezdeményezés mellé állt, például részvényese a Székely Környezetvédő és Megújuló Energetikai Zrt.-nek, amelynek célja, hogy egy magyarországi találmányt Székelyföldre hozzanak, éspedig egy műanyaghulladékokat dízelolajjá, földgázzá és koksszá alakító zárt rendszerű berendezést. Továbbá egy másik magyar találmányt is Csíkszeredába telepítenének, egy kavitációs motorról van szó, amely egy forgatással hatszorosára tudja felmelegíteni a vizet. Nemcsak a berendezést, hanem azokat gyártó üzemet is létrehoznának. „Itt összefogásra van szükség, mert Székelyföld nem dúskál az anyagiakban, a közbirtokosságoknak, az önkormányzati vezetőknek össze kell tartani ahhoz, hogy előre tudjunk lépni” – húzta alá Darvas-Kozma József. Hozzáfűzve, hogy Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának üzenete is az volt, hogy járjunk együtt.