Jövő év elejétől alapjaiban átalakul a mezőgazdasági támogatások rendszere, ami számos esetben kihívások elé állítja az erdélyi gazdákat.
Tízezer romániai gazdát fenyeget az a veszély, hogy nem kapja meg az aszály-kártérítést a megyei mezőgazdasági igazgatóságok egyes tisztviselői miatt, akik a hivatalos jelentésekben nem tüntették fel, hogy a terményt milyen arányban sújtotta a szárazság.
Összesen több mint 365 millió lejt szán a kormány az aszály sújtotta gazdák kártalanítására. Az erről szóló sürgősségi rendeletet csütörtöki ülésén fogadta el a kabinet.
Újabb tagszervezetekkel bővült a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), minden eddiginél erősebb a határon inneni és túli gazdák összefogása, és együttműködésük még szorosabbá válhat a jövőben.
Amit nem pusztított el az aszály, azt elpusztították a hatóságok által védett varjak – ilyen és ehhez hasonló szalagcímek jelentek meg az elmúlt hetekben az erdélyi sajtóban.
Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.
Továbbra is elenyészően kis összeget kapnak a felvásárlóktól a tejtermelők, holott jelentősen megemelkedett a tej ára a boltokban, emiatt hosszú távon sokan nem tudják bevállalni a veszteségeket. Szakértők tarthatatlannak tartják a kialakult helyzetet.
A romániai üzletekben és piacokon óriási a kereslet a helyi termelésű zöldségre és gyümölcsre, de mivel nincs elég termés, külföldről importálnak a kereskedők. A zöldségtermesztés sanyarú helyzetén a kormánynak eddig nem sikerült érdemben javítania.
Egyre több gazda akarja értékesíteni állatállományát, mivel a szénatermés nagyon gyenge, az abraktakarmányok ára magas, ráadásul a vágóállatok átvételi ára csökken.
Nem siet természeti csapás sújtotta területnek nyilvánítani a bukaresti mezőgazdasági minisztérium az aszály érintette területeket, holott a gazdák ezt kérik a kormánytól a majdani kárpótlás reményében.
Nagy tejhozamú fejőstehenek és szépen gondozott gazdaporta fogad Méra főutcáján, Tőtszegi István gazdaságában. A kalotaszegi falu legnagyobb tehenes gazdájának a dédnagyapja is szarvasmarhatartó volt.
Több mint 95 ezer állattartó összesen 454 millió lej támogatásban részesül.
Megvonják a területalapú támogatást azoktól a gazdáktól, akik tarlóégetéssel tisztítják le földjeiket – közölték a Hargita megyei hatóságok. Hasonló eljárást terveznek Kolozs megyében is.
Szatmár megyében az Év állattenyésztője címet elnyert Böszörményi Attila kismajtényi agrárvállalkozó családi gazdaságában 120 tehénnel termel tejet. Az értékesítést szövetkezetben oldják meg, a közösségi vállalkozás tejfeldolgozó üzemet is tervez.
Négyezer euró de minimis támogatáshoz juthatnak idén a fólia alatti zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák. Több gazdaszervezet hatékonyabb támogatási formákat javasolt a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak.
Csalódniuk kellett azoknak, akik arra vártak, hogy a február 2-i kormányülésen az idei esztendőre meghirdetett agrártámogatások rendjén műtrágyavásárlásra is jut pénz. Marad minden a régiben.
Itthon és külföldön egyre nagyobb ázsiója van a biotermékeknek. Románia mezőgazdasági területeinek a két százalékán folyik jelenleg ökogazdálkodás, de folyamatosan nő a mezőgazdasági területeikre átállást kérő gazdák száma.
A három székely megyét átfogó Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a legnagyobb romániai magyar gazdaszervezet. Maros, Hargita és Kovászna megyében mintegy 45 ezer magyar gazdát tartanak nyilván, akik területalapú támogatást igényelnek.