– nyilatkozta az igazgató az Agerpres hírügynökségnek. Mint mondta, épp ezért van szükség a „drasztikus” beavatkozásra, amelyhez hasonlót még nem alkalmaztak eddig. Hangsúlyozta,

„Ha száz hektár területe van, és abból öt négyzetmétert felgyújtott, egy lej szubvenciót sem kap” – jelentette ki Haschi, elfogadhatatlannak nevezve, hogy naponta több száz hektár mezőgazdasági terület áll lángokban a megyében.

„Nem lehetséges, hogy egy terület megművelése gyufával legyen megoldva” – fogalmazott az igazgató, aki szerint naponta több mint 20 alkalmazottjuk van terepen, és amelyik területen hamut találnak, azt a gazdát kihúzzák a támogatandók listájáról. Erre vonatkozóan egy egyezséget is kötöttek a vészhelyzeti felügyelőséggel és a környezetvédelmi őrséggel, hogy értesítik őket az ilyen esetekről, ugyanis a tarlóégetéssel letisztított területekért nem jár az APIA-támogatás. Csak hétfőn 21 ilyen bejelentést kaptak az említett intézményektől, mondta Haschi. „Azt üzenjük, hogy fejezzék be a tarlóégetést, mert nem fogják megúszni” – mondta az igazgató, aki szerint

A jelenségre Demeter László, a természetvédelmi ügynökség megyei igazgatója is felhívta a figyelmet. Rámutatott, hogy a kisebb állatok mellett egyes esetekben a tarlóégetés a nagyobb vadállatokat is veszélyeztetheti, főleg ha magas a felgyújtott növényzet. De sok, többek között védett madár fészke is megsemmisül a tarlóégetéssel, és a tüzek nem egy esetben a környező erdőkre is átterjedhetnek. Gyergyó és Csík térségében ráadásul, ahol gyakori a tőzeg, fennáll a veszély, hogy begyullad. A tőzegtüzet nagyon nehéz eloltani, és nagyon szennyezi a levegőt, figyelmeztetett.

Múlt péntektől hétfőig mintegy 30 olyan esetet regisztráltak Hargita megyében, hogy a gazdák tarlóégetéssel próbáltak megszabadulni a száraz növényzettől földjeiken. A pár nap alatt a tarlótüzek 280 hektár területet érintettek, és nem egy esetben fennállt a veszély, hogy háztartásokra, erdőkre is átterjednek.

– nyilatkozta lapcsaládunknak Alina Ciobotariu, a megyei vészhelyzeti felügyelőség szóvivője. Elmondta, tavaly egész évben összesen 98 riasztást kaptak tarlótüzek miatt, akkor 200 hektár területet perzseltek fel a lángok, idén viszont már megközelítette az 500 hektárt a felégetett területek mérete. „Folyamatosan mondjuk, emlékeztetjük, már nem tudjuk, hogy milyen csatornákon hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ne gyújtsák meg a száraz növényzetet. Talán most, a 24-ik órában megértik ezeknek a tűzeseteknek a veszélyét, amelynek kiteszik önmagukat és másokat” – fogalmazott.

Kolozs megye is lángol

A tarlóégetés veszélyeire hívta fel a figyelmet a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség is, rámutatva ennek hosszú távú káros hatásaira. A közép-erdélyi megyében is „elburjánzott” az utóbbi időben a tűzesetek száma emiatt, Kolozson szerdára virradóra 20 hektár mezőgazdasági terület lett a tűz martalékává, emiatt a sós fürdőjéről híres községben több gazda elveszítheti a területalapú támogatást.

A megyei vészhelyzeti felügyelőség adatai szerint az elmúlt három napban több mint 400 hektárnyi mezőgazdasági területet perzseltek fel. Többek között egy szászfenesi eset váltott ki felháborodást, ahol egy gazda épp az új építésű tömbházak közelében gyújtotta fel területét, így fennállt a veszély, hogy az elharapózott tűz a lakásokra is átterjed. A lángokat végül a tűzoltóknak sikerült megfékezni.

A környezetvédelmi minisztérium szigorításra készül, Tánczos Barna tárcavezető már benyújtott egy törvényjavaslatot a pénzbírságok növelésére. A magánszemélyek esetében a jelenleginek több mint duplájára nőne a büntetési tétel, azaz a 3000-től 6000 lejig terjedő értéket 7500-tól 15 ezer lejig terjedő összegre növelnék.