„Leéghetnek” a gyújtogató gazdák: megvonják a területalapú támogatást a tarlóégetőktől

Megvonja a területalapú támogatást több mint száz Hargita megyei gazdálkodótól a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), mivel tarlóégetéssel tisztították meg földjeiket a gaztól. Haschi András igazgató szerint csak a héten több mint száz ilyen gazdálkodót azonosítottak a székelyföldi megyében, ők idén nem részesülnek az Európai Unió által biztosított támogatásban.

Hasonlóan járnak el a jövőben is, tette hozzá. „Nem tudom, hogy mi történik, de más évekhez viszonyítva ebben az időszakban minden lángokban áll.

– nyilatkozta az igazgató az Agerpres hírügynökségnek. Mint mondta, épp ezért van szükség a „drasztikus” beavatkozásra, amelyhez hasonlót még nem alkalmaztak eddig. Hangsúlyozta,

azok a gazdák, akiknek földjén égésnyomokat észlelnek, egyetlen lej támogatást sem kapnak az EU-tól.

„Ha száz hektár területe van, és abból öt négyzetmétert felgyújtott, egy lej szubvenciót sem kap” – jelentette ki Haschi, elfogadhatatlannak nevezve, hogy naponta több száz hektár mezőgazdasági terület áll lángokban a megyében.

„Nem lehetséges, hogy egy terület megművelése gyufával legyen megoldva” – fogalmazott az igazgató, aki szerint naponta több mint 20 alkalmazottjuk van terepen, és amelyik területen hamut találnak, azt a gazdát kihúzzák a támogatandók listájáról. Erre vonatkozóan egy egyezséget is kötöttek a vészhelyzeti felügyelőséggel és a környezetvédelmi őrséggel, hogy értesítik őket az ilyen esetekről, ugyanis a tarlóégetéssel letisztított területekért nem jár az APIA-támogatás. Csak hétfőn 21 ilyen bejelentést kaptak az említett intézményektől, mondta Haschi. „Azt üzenjük, hogy fejezzék be a tarlóégetést, mert nem fogják megúszni” – mondta az igazgató, aki szerint

nem számít, ha valaki este, sötétben, vagy hétvégén gyújtja fel a gazt területén, a nyomok úgyis elárulják.

Az igazgató szerint tarlóégetések mindig voltak, de egyik évben sem volt olyan magas a számuk, mint idén. Mint mondta, míg más esztendőkben megyeszerte összesen volt száz gazda, aki elveszítette a támogatást, idén egyetlen hét alatt van ennyi. Romfeld Zsolt, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője is azt hangsúlyozta, hogy a tarlóégetés a növényzetnek, élővilágnak, mikroorganizmusoknak is árt.

Mivel a már kihajtott növények friss hajtásai leégnek, ezek csak jóval később újulnak ki, de a föld felszínén telelő mikroorganizmusok is elégnek, holott fontos szerepük van a száraz növényzet feldolgozásában, a mikrobiológiai folyamatokban.

A jelenségre Demeter László, a természetvédelmi ügynökség megyei igazgatója is felhívta a figyelmet. Rámutatott, hogy a kisebb állatok mellett egyes esetekben a tarlóégetés a nagyobb vadállatokat is veszélyeztetheti, főleg ha magas a felgyújtott növényzet. De sok, többek között védett madár fészke is megsemmisül a tarlóégetéssel, és a tüzek nem egy esetben a környező erdőkre is átterjedhetnek. Gyergyó és Csík térségében ráadásul, ahol gyakori a tőzeg, fennáll a veszély, hogy begyullad. A tőzegtüzet nagyon nehéz eloltani, és nagyon szennyezi a levegőt, figyelmeztetett.

Múlt péntektől hétfőig mintegy 30 olyan esetet regisztráltak Hargita megyében, hogy a gazdák tarlóégetéssel próbáltak megszabadulni a száraz növényzettől földjeiken. A pár nap alatt a tarlótüzek 280 hektár területet érintettek, és nem egy esetben fennállt a veszély, hogy háztartásokra, erdőkre is átterjednek.

– nyilatkozta lapcsaládunknak Alina Ciobotariu, a megyei vészhelyzeti felügyelőség szóvivője. Elmondta, tavaly egész évben összesen 98 riasztást kaptak tarlótüzek miatt, akkor 200 hektár területet perzseltek fel a lángok, idén viszont már megközelítette az 500 hektárt a felégetett területek mérete. „Folyamatosan mondjuk, emlékeztetjük, már nem tudjuk, hogy milyen csatornákon hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ne gyújtsák meg a száraz növényzetet. Talán most, a 24-ik órában megértik ezeknek a tűzeseteknek a veszélyét, amelynek kiteszik önmagukat és másokat” – fogalmazott.

A tarlóégetés veszélyeire hívta fel a figyelmet a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség is, rámutatva ennek hosszú távú káros hatásaira. A közép-erdélyi megyében is „elburjánzott” az utóbbi időben a tűzesetek száma emiatt, Kolozson szerdára virradóra 20 hektár mezőgazdasági terület lett a tűz martalékává, emiatt a sós fürdőjéről híres községben több gazda elveszítheti a területalapú támogatást.

Az elmúlt három napban Kolozs megyében is több mint 50 tűzesetet regisztráltak, csak hétfőn, négy óra leforgása alatt 12 tűzesethez kértek segítséget.

A megyei vészhelyzeti felügyelőség adatai szerint az elmúlt három napban több mint 400 hektárnyi mezőgazdasági területet perzseltek fel. Többek között egy szászfenesi eset váltott ki felháborodást, ahol egy gazda épp az új építésű tömbházak közelében gyújtotta fel területét, így fennállt a veszély, hogy az elharapózott tűz a lakásokra is átterjed. A lángokat végül a tűzoltóknak sikerült megfékezni.

A „tűzzel kaszálók” nem csak az összes mezőgazdasági támogatást veszíthetik el a gyújtogatás miatt, a környezetvédelmi őrségtől is jókora pénzbírságot kaphatnak, amelyet egyébként éppen most tervez a duplájára növelni a környezetvédelmi minisztérium. Balla Izabella, az Országos Környezetőrség főbiztos-helyettese lapcsaládunknak elmondta,

magánszemélyek esetében 3000 lejtől 6000-ig terjed a tarlóégetésért kiszabható pénzbírság mértéke, jogi személyek esetében pedig 25 ezertől 50 ezer lejig, de a védett területek felégetése már bűncselekménynek számít.

A környezetvédelmi minisztérium szigorításra készül, Tánczos Barna tárcavezető már benyújtott egy törvényjavaslatot a pénzbírságok növelésére. A magánszemélyek esetében a jelenleginek több mint duplájára nőne a büntetési tétel, azaz a 3000-től 6000 lejig terjedő értéket 7500-tól 15 ezer lejig terjedő összegre növelnék.