Sikeres az Érmelléki Gazdák Egyesületének idei első vására Nagyváradon. A mintegy harminc kistermelő zöldséget, gyümölcsöt, mézet és sok más kézműves terméket kínál.
A partiumi megyék régi mezőgazdasági kellékeit, tárgyi emlékeket, a gazdákról készült korabeli fényképeket gyűjt a Szatmár megyei Csanáloson kialakítandó múzeumába a Partiumi Falugazdász Hálózat.
Három magyar gazdaszervezet keretében fejti ki tevékenységét az Agrárminisztérium által fizetett 62 erdélyi falugazdász. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a gazdák tájékoztatása lépéselőnybe hozhatja az erdélyi magyar gazdatársadalmat.
Az idei esztendőre is meghosszabbította a kormány a 2014-ben bevezetett mezőgazdasági üzemanyagár-támogatást.
A mezőgazdaságban is szembetűnőek az éghajlatváltozás következményei: a nagy nyári aszályt csapadékszegény, enyhe tél követi. A szakemberek szerint a gazdák új agrotechnikai módszerekkel ellensúlyozhatják a klímaváltozás negatív hatásai.
Nehéz helyzetbe hozta az erdélyi zöldségtermesztőket a mezőgazdaságot sújtó inputanyag- és energiaárrobbanás. A gazdák és szakemberek a helyi termékek védelmét sürgetik az önkormányzatok által fenntartott piacokon.
Jövő év elejétől alapjaiban átalakul a mezőgazdasági támogatások rendszere, ami számos esetben kihívások elé állítja az erdélyi gazdákat.
Tízezer romániai gazdát fenyeget az a veszély, hogy nem kapja meg az aszály-kártérítést a megyei mezőgazdasági igazgatóságok egyes tisztviselői miatt, akik a hivatalos jelentésekben nem tüntették fel, hogy a terményt milyen arányban sújtotta a szárazság.
Összesen több mint 365 millió lejt szán a kormány az aszály sújtotta gazdák kártalanítására. Az erről szóló sürgősségi rendeletet csütörtöki ülésén fogadta el a kabinet.
Újabb tagszervezetekkel bővült a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), minden eddiginél erősebb a határon inneni és túli gazdák összefogása, és együttműködésük még szorosabbá válhat a jövőben.
Amit nem pusztított el az aszály, azt elpusztították a hatóságok által védett varjak – ilyen és ehhez hasonló szalagcímek jelentek meg az elmúlt hetekben az erdélyi sajtóban.
Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.
Továbbra is elenyészően kis összeget kapnak a felvásárlóktól a tejtermelők, holott jelentősen megemelkedett a tej ára a boltokban, emiatt hosszú távon sokan nem tudják bevállalni a veszteségeket. Szakértők tarthatatlannak tartják a kialakult helyzetet.
A romániai üzletekben és piacokon óriási a kereslet a helyi termelésű zöldségre és gyümölcsre, de mivel nincs elég termés, külföldről importálnak a kereskedők. A zöldségtermesztés sanyarú helyzetén a kormánynak eddig nem sikerült érdemben javítania.
Egyre több gazda akarja értékesíteni állatállományát, mivel a szénatermés nagyon gyenge, az abraktakarmányok ára magas, ráadásul a vágóállatok átvételi ára csökken.
Nem siet természeti csapás sújtotta területnek nyilvánítani a bukaresti mezőgazdasági minisztérium az aszály érintette területeket, holott a gazdák ezt kérik a kormánytól a majdani kárpótlás reményében.
Nagy tejhozamú fejőstehenek és szépen gondozott gazdaporta fogad Méra főutcáján, Tőtszegi István gazdaságában. A kalotaszegi falu legnagyobb tehenes gazdájának a dédnagyapja is szarvasmarhatartó volt.
Több mint 95 ezer állattartó összesen 454 millió lej támogatásban részesül.
Látogatottsági adatok