A tavaszi időszakra csak paradicsomtermesztésre igényelhető a kormánytámogatás
Fotó: Makkay József
Négyezer euró de minimis támogatáshoz juthatnak idén a fólia alatti zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák, akik tavasszal és ősszel értékesíthető terményeikkel pályáznak. Több gazdaszervezet hatékonyabb támogatási formákat javasolt a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak, a szaktárca végül a régi gyakorlat mellett döntött.
2022. február 14., 08:542022. február 14., 08:54
Nem csak a hagyományos zöldségtermesztő vidékeken, hanem Erdély-szerte élénk az érdeklődés a bukaresti kormány által nemrég meghirdetett, fóliasátras és üvegházas zöldségtermesztőket célzó úgynevezett de minimis támogatása iránt, amelyet tavaszi és őszi időszakra egyaránt lehet igényelni.
Az október 15-től december 9-ig tartó őszi ciklusra azok pályázhatnak, akik paprikát, uborkát, zöldpaszulyt, salátát, spenótot és zöldhagymát termesztenek fólia alatt vagy üvegházban. A tavaszi időszakra csak paradicsomtermesztésre igényelhető a kormánytámogatás, az őszi periódusra a felsorolt zöldségek közül lehet egyetlen termékkel pályázni, paradicsommal viszont nem.
A kormányrendeletben szerepelnek az ezer négyzetméterre megkövetelt termésmennyiségek is.
Elszámoláskor az értékesített termésmennyiséget az őstermelői könyv lapjaival vagy a vállalkozó gazdák nyugtával és számlákkal igazolhatják.
A 2019 őszéig hivatalban lévő szociáldemokrata (PSD) kormány mezőgazdasági minisztere, Petre Daea által bevezetett paradicsomprogramot tavaly módosították. A nemzeti liberális (PNL) agrárminiszter, Adrian Oros előbb meg akarta szüntetni, de miután a gazdák felháborodásával szembesült, a programot a 2021-es esztendőre is meghirdette, kibővítve azt más zöldségfélékkel is. Ennek lett a folytatása az idei de minimis zöldségtermesztési támogatás.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete a törvénytervezet előkészítését megelőzően több romániai gazdaszervezettel közösen vett részt a szakminisztérium által meghirdetett konzultáción. Fazakas Miklós, a Maros megyei szervezet vezetője – aki agrárvállalkozóként egy hektár területen termeszt fólia alatt zöldséget – a Krónikának elmondta: a mezőgazdasági minisztériumban folytatott megbeszéléseken a miniszter tudomására hozták a gazdaszervezetek álláspontját, amely végül mégsem került be a kormányrendeletbe.
A nyárádkarácsoni agrárvállalkozó szerint azért mutatkozik nagy érdeklődés a program iránt, mert a mezőgazdaság mai nehéz helyzetében a gazdák „ki vannak éhezve” az ilyen típusú támogatásokra.
„Romániában alig van kisgazdáknak szánt de minimis támogatás. A miniszternek azt javasoltam, hogy ne ebben a formában segítsék a kis területeken dolgozó zöldségtermesztőket, hanem beruházásra, fejlesztésre kapjanak támogatást. A gazda növelhesse a fóliaházak felületét, vásárolhasson kazánt fűtéshez, vagy más beruházásra költhesse el a pénz. Példaként a sikeres magyarországi Pro Economica típusú, 20 ezer eurós támogatást hoztam föl, de sajnos a minisztérium részéről semmiféle fogadókészség nem volt az RMGE Maros javaslataira” – panaszolta a mezőgazdasági szakember.
Fazakas Miklós Maros megyei agrárvállalkozó fóliasátrában
Fotó: Makkay József
A gazdaszervezet vezetője szerint több gond is van a meghirdetett zöldségtámogatási pályázatokkal. Legnagyobb probléma, hogy a tavaszi időszakra kizárólag paradicsomra lehet pályázni.
A kistermelő csak zöldségpiacokon értékesítheti áruját, ahol korlátozott a kereslet, mert az emberek többsége zöldségesüzletekben, illetve áruházakban vásárol, ahova a kisgazdák jobb minőségű, de drágább paradicsomja eleve nem jut el, így a program eredeti rendeltetése nem teljesülhet. Mivel a gazdák mindenáron hozzá akarnak jutni a tavaszi 3 ezer, illetve az őszi ezereurós támogatáshoz, kénytelenek „trükközésekhez” folyamodni, így a zöldségek sokszor csak papíron cserélnek gazdák.
A Maros megyei mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet vezetője szerint
hogy a primőrt, illetve az egyéb zöldségeket termelő kisgazdaságok megerősödjenek, és meg tudják vásárolni a gépeket, berendezéseket, a fóliaházakat vagy a termeléshez szükséges imputanyagokat.
Fazakas Miklós európai uniós példákat sorol, ahol a de minimis típusú támogatások zöme beruházást szolgál. A 3–4 ezer euró erre a célra nagyon kevés, ezért a román kormány kitalált egy középutat, ami politikai tőkét jelent a kormányzó pártok számára, ugyanakkor a kisgazdák állami támogatásként kapnak egy minimális pénzösszeget, amely a gazdaságukon alig segít valamit, a hazai zöldségtermesztés helyzete pedig ettől nem javul.
„A kisgazdaságok a romániai mezőgazdasági támogatási rendszer mostohagyerekei. Hasznos de minimis támogatás nem létezik Romániában, az európai uniós forrásból igényelhető 15 ezer eurós pályázat pedig annyira bonyolult, hogy a legtöbb kisgazdának esélye sincs lehívni” – hívta fel a figyelmet lapunknak Fazakas, aki szerint a magyarországi kormányforrásokból érkezett mezőségi és székelyföldi de minimis támogatás lehetne a román kormány számára is mérce, hiszen leegyszerűsített, az átlagos gazda számára is könnyen áttekinthető pályázási formának bizonyult.
A nagyobb területen zöldségtermesztéssel foglalkozó agrárvállalkozások számára – mint amilyen a nyárádkarácsoni gazda farmja is – az évi 3–4 ezer eurós kormányzati támogatás annyira kevés, hogy nem befolyásolja a cég éves bevételeit.
Az áruházláncoknak termelt paradicsomot, paprikát, illetve szabadföldi termesztésből származó káposztát és egyéb zöldségféléket értékesítő Maros megyei farmer szerint hosszú évekkel ezelőtt zöldségesfarmja hektáronként évi 15 ezer eurós támogatást kapott a szokványos területalapú támogatás kiegészítéseként. Többéves folyamatos zsugorodás után ez az összeg idénre kétezer euróra csökkent. Miközben az országos szinten meghatározott zöldségtermesztési keretösszeg változatlan maradt, egyre több igénylő cég között osztották el a tíz évvel ezelőtti pénzösszeget. Ebből is látszik a kormány hozzáállása egy-egy mezőgazdasági területhez. Nem véletlen, hogy a forráshiánnyal küzdő romániai kisgazdák és agrárvállalkozók továbbra sem vehetik fel a versenyt a külföldi beszállítókkal, akik olcsó áron árasztják el áruházainkat zöldséggel és gyümölccsel egyaránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!