A tavaszi időszakra csak paradicsomtermesztésre igényelhető a kormánytámogatás
Fotó: Makkay József
Négyezer euró de minimis támogatáshoz juthatnak idén a fólia alatti zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák, akik tavasszal és ősszel értékesíthető terményeikkel pályáznak. Több gazdaszervezet hatékonyabb támogatási formákat javasolt a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak, a szaktárca végül a régi gyakorlat mellett döntött.
2022. február 14., 08:542022. február 14., 08:54
Nem csak a hagyományos zöldségtermesztő vidékeken, hanem Erdély-szerte élénk az érdeklődés a bukaresti kormány által nemrég meghirdetett, fóliasátras és üvegházas zöldségtermesztőket célzó úgynevezett de minimis támogatása iránt, amelyet tavaszi és őszi időszakra egyaránt lehet igényelni.
Az október 15-től december 9-ig tartó őszi ciklusra azok pályázhatnak, akik paprikát, uborkát, zöldpaszulyt, salátát, spenótot és zöldhagymát termesztenek fólia alatt vagy üvegházban. A tavaszi időszakra csak paradicsomtermesztésre igényelhető a kormánytámogatás, az őszi periódusra a felsorolt zöldségek közül lehet egyetlen termékkel pályázni, paradicsommal viszont nem.
A kormányrendeletben szerepelnek az ezer négyzetméterre megkövetelt termésmennyiségek is.
Elszámoláskor az értékesített termésmennyiséget az őstermelői könyv lapjaival vagy a vállalkozó gazdák nyugtával és számlákkal igazolhatják.
A 2019 őszéig hivatalban lévő szociáldemokrata (PSD) kormány mezőgazdasági minisztere, Petre Daea által bevezetett paradicsomprogramot tavaly módosították. A nemzeti liberális (PNL) agrárminiszter, Adrian Oros előbb meg akarta szüntetni, de miután a gazdák felháborodásával szembesült, a programot a 2021-es esztendőre is meghirdette, kibővítve azt más zöldségfélékkel is. Ennek lett a folytatása az idei de minimis zöldségtermesztési támogatás.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete a törvénytervezet előkészítését megelőzően több romániai gazdaszervezettel közösen vett részt a szakminisztérium által meghirdetett konzultáción. Fazakas Miklós, a Maros megyei szervezet vezetője – aki agrárvállalkozóként egy hektár területen termeszt fólia alatt zöldséget – a Krónikának elmondta: a mezőgazdasági minisztériumban folytatott megbeszéléseken a miniszter tudomására hozták a gazdaszervezetek álláspontját, amely végül mégsem került be a kormányrendeletbe.
A nyárádkarácsoni agrárvállalkozó szerint azért mutatkozik nagy érdeklődés a program iránt, mert a mezőgazdaság mai nehéz helyzetében a gazdák „ki vannak éhezve” az ilyen típusú támogatásokra.
„Romániában alig van kisgazdáknak szánt de minimis támogatás. A miniszternek azt javasoltam, hogy ne ebben a formában segítsék a kis területeken dolgozó zöldségtermesztőket, hanem beruházásra, fejlesztésre kapjanak támogatást. A gazda növelhesse a fóliaházak felületét, vásárolhasson kazánt fűtéshez, vagy más beruházásra költhesse el a pénz. Példaként a sikeres magyarországi Pro Economica típusú, 20 ezer eurós támogatást hoztam föl, de sajnos a minisztérium részéről semmiféle fogadókészség nem volt az RMGE Maros javaslataira” – panaszolta a mezőgazdasági szakember.
Fazakas Miklós Maros megyei agrárvállalkozó fóliasátrában
Fotó: Makkay József
A gazdaszervezet vezetője szerint több gond is van a meghirdetett zöldségtámogatási pályázatokkal. Legnagyobb probléma, hogy a tavaszi időszakra kizárólag paradicsomra lehet pályázni.
A kistermelő csak zöldségpiacokon értékesítheti áruját, ahol korlátozott a kereslet, mert az emberek többsége zöldségesüzletekben, illetve áruházakban vásárol, ahova a kisgazdák jobb minőségű, de drágább paradicsomja eleve nem jut el, így a program eredeti rendeltetése nem teljesülhet. Mivel a gazdák mindenáron hozzá akarnak jutni a tavaszi 3 ezer, illetve az őszi ezereurós támogatáshoz, kénytelenek „trükközésekhez” folyamodni, így a zöldségek sokszor csak papíron cserélnek gazdák.
A Maros megyei mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet vezetője szerint
hogy a primőrt, illetve az egyéb zöldségeket termelő kisgazdaságok megerősödjenek, és meg tudják vásárolni a gépeket, berendezéseket, a fóliaházakat vagy a termeléshez szükséges imputanyagokat.
Fazakas Miklós európai uniós példákat sorol, ahol a de minimis típusú támogatások zöme beruházást szolgál. A 3–4 ezer euró erre a célra nagyon kevés, ezért a román kormány kitalált egy középutat, ami politikai tőkét jelent a kormányzó pártok számára, ugyanakkor a kisgazdák állami támogatásként kapnak egy minimális pénzösszeget, amely a gazdaságukon alig segít valamit, a hazai zöldségtermesztés helyzete pedig ettől nem javul.
„A kisgazdaságok a romániai mezőgazdasági támogatási rendszer mostohagyerekei. Hasznos de minimis támogatás nem létezik Romániában, az európai uniós forrásból igényelhető 15 ezer eurós pályázat pedig annyira bonyolult, hogy a legtöbb kisgazdának esélye sincs lehívni” – hívta fel a figyelmet lapunknak Fazakas, aki szerint a magyarországi kormányforrásokból érkezett mezőségi és székelyföldi de minimis támogatás lehetne a román kormány számára is mérce, hiszen leegyszerűsített, az átlagos gazda számára is könnyen áttekinthető pályázási formának bizonyult.
A nagyobb területen zöldségtermesztéssel foglalkozó agrárvállalkozások számára – mint amilyen a nyárádkarácsoni gazda farmja is – az évi 3–4 ezer eurós kormányzati támogatás annyira kevés, hogy nem befolyásolja a cég éves bevételeit.
Az áruházláncoknak termelt paradicsomot, paprikát, illetve szabadföldi termesztésből származó káposztát és egyéb zöldségféléket értékesítő Maros megyei farmer szerint hosszú évekkel ezelőtt zöldségesfarmja hektáronként évi 15 ezer eurós támogatást kapott a szokványos területalapú támogatás kiegészítéseként. Többéves folyamatos zsugorodás után ez az összeg idénre kétezer euróra csökkent. Miközben az országos szinten meghatározott zöldségtermesztési keretösszeg változatlan maradt, egyre több igénylő cég között osztották el a tíz évvel ezelőtti pénzösszeget. Ebből is látszik a kormány hozzáállása egy-egy mezőgazdasági területhez. Nem véletlen, hogy a forráshiánnyal küzdő romániai kisgazdák és agrárvállalkozók továbbra sem vehetik fel a versenyt a külföldi beszállítókkal, akik olcsó áron árasztják el áruházainkat zöldséggel és gyümölccsel egyaránt.
Ellenzi Marcel Boloș pénzügyminiszter, hogy a költségvetési hiányt a jövedelemadó vagy az áfa emelésével próbálják csökkenteni, ugyanakkor arra nem adott érdemi választ, hogy milyen módon szorítható le a deficit.
Közel 600, gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos ügyben történt vádemelés az év első hat hónapjában, az ezekben okozott kár összege több mint 155 millió lejre rúg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
Ismét elérhetők a Wizz Air online szolgáltatásai – közölte péntek éjszaka a légitársaság.
Egy meghibásodás miatt automatikusan leállt péntek este a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorblokkja – tájékoztatott a Nuclearelectrica vállalat.
Egyre nagyobb az érdeklődés országszerte a betétdíjas visszaváltási rendszer (RetuRO) által nyújtott lehetőségek iránt, olyannyira, hogy akadnak, akik abbahagyták a lopást, és az újrahasznosításból keresnek pénzt.
Több mint 300 000 autót adott el a Dacia 2024 első félévében Európában, ami 3,6 százalékos növekedést jelent.
A nyers adatok szerint 1,3 százalékkal csökkent a lakossági szolgáltató szektor árbevétele Romániában az év első öt hónapjában - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az év első öt hónapjában 21,5 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma Európában a tavalyi hatodik hónaphoz képest; Románia jelentette a legnagyobb arányú növekedést.
Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!