Évi 220 ezer tonnás termelési kapacitásával a kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem és az azt kiszolgáló gabonatároló a közép-erdélyi mezőgazdaságba történő egyik legjelentősebb magyarországi befektetésnek számít.
A román–magyar határ közelében fekvő Pécska messze földön híres termőföldje napjainkban több tucat jól működő családi agrárvállalkozást tart el. Az egykori termelőszövetkezetek romjain felépülő modern farmok nyugat-európai színvonalon termelnek.
Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte a nyárádmenti Bekecs-tetőn a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete. A 9. alkalommal megszervezett gazdanap keretében tíz személyt tüntettek ki Pro Agricultura Transilvaniae díjjal. A Maros megyei mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet az egyedüli Erdélyben, amelyik gazdaköri hál&
Erdély-szerte egyre nehezebb talpon maradniuk a méhészeknek. 2019 után az idei esztendő is gyengére sikeredett, a korábbi uniós támogatások elapadtak, a román szakminisztérium pedig aprópénzzel „ellensúlyozza” a veszteséget. A Szilágy megyei Krasznán 140 méhcsaládot tart Pap Sándor, akivel a méztermelés kilátásairól besz
A Tímár házaspár előbb szenvedélyből kezdte, később állandó keresetkiegészítő foglalkozásként kötelezte el magát a zöldség- és virágtermesztés mellett. A kézdiszéki Lemhényben gazdálkodó család terményeit helyben értékesti.
Több mint 34 ezer gazda által megművelt összesen mintegy 1,16 millió hektárnyi termőterületet sújtott a szárazság Romániában. A kártérítések kifizetését szeptember elejére ígéri a kormány.
Kedvezményes kamattal juthatnak hitelhez azok a gazdák, akiknek tevékenységét hátráltatta a koronavírus-járvány – jelentette be kedden Adrian Oros mezőgazdasági miniszter.
A harminc évvel ezelőtti Romániában a hárommillió hektárnyi öntözhető terület napjainkra mintegy egymillió hektárra zsugorodott, miközben az egyre hangsúlyosabb szárazság miatt folyamatosan nőnek a gazdák veszteségei. Erdélyben alig maradt kiépített öntözőrendszer, a gazdák összefogásának hiánya pedig lehetetlenné teszi, hogy
Egyelőre minden élelmiszerből kellő mennyiség áll a hazai vásárlók rendelkezésére, azonban a túlzott behozatalnak kitett hazai ellátást veszélyt fenyegetheti a közeljövőben. Több élelmiszeripari cég vezetőjét és politikust is megkérdeztünk a kialakult helyzetről.
Noha a mezőgazdasági miniszter cáfolja, hogy a háztáji sertéstenyésztés ellehetetlenítése vagy egyenesen betiltása lenne a tervezett állategészségügyi és biobiztonsági intézkedések célja, szakemberek szerint a nyilvánosságra került tervezetek ebbe az irányba mutatnak.
A Kárpát-medencei falugazdász-hálózat szakmai továbbképzéséért felelős szakember harminc éve visszatérő előadója az erdélyi gazdaképzőknek. Kozári Józseffel a mezőgazdasági pályázatok fontosságáról és a gazdák szakmai oktatásáról beszélgettünk.
Tönkreteheti a kisgazdaságokat a háztáji sertéstartás új szabályozása, amelyet az afrikai sertéspestis megfékezése érdekében vezetnek be miniszteri rendelettel. Érintettek szerint kivitelezhetetlenek az intézkedések.
Az illyefalvi LAM Alapítvány gazdaképzés, mezőgazdasági pályázatok bonyolítása és mikrohitelezés terén egyaránt fontos tényezője nemcsak a háromszéki, hanem az erdélyi mezőgazdaságnak is.
Nemcsak díjazzák a nedűket a székelyföldi pálinkamustrán, hanem tanácsokkal is ellátják a gazdákat, hogy évről évre több jó pálinkát főzzenek a vidéken. A pálinka minősége is meghatározza a térség megítélését, arculatát – vallják a mustra szervezői.
A tavalyinál 15-20 százalékkal kisebb méztermésre kell számítani idén, ez várhatóan nem haladja meg a 15-17 ezer tonnát – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének (ACA) elnöke, Ioan Fotea.
A mintegy huszonöt gazdaszervezettel működő Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége 2010 után újfajta gazda-érdekvédelmet honosított meg Erdélyben. A szervezet elnöke, Csomortányi István nem tartja jónak a pártok oldalvizein szerveződő szakmai egyesületeket.
Az agrárszövetkezetek tagjainak immár nem kell ingatlanadót fizetniük a mezőgazdasági célra használt épületek után. Az adómentességet az a gazda kérheti, aki az előző évben terményei legalább ötven százalékát szövetkezeten keresztül értékesítette.
A jobb termőképességű földeket könnyebb tagosítani, a gyengébb szántóföldek pedig országszerte parlagon állnak – ez jellemző a több millió nadrágszíjparcellából álló román mezőgazdaságra.