Legnehezebb időszakát éli a romániai állattenyésztés, a minisztérium nem segíti a gazdákat

A gazdák és mezőgazdasági szakemberek szerint az idei aszály a mezőgazdaság minden ágazatát sújtja, leginkább azonban az állattenyésztés sínyli meg. A gazdaszervezetek már a kora nyári aszály előtt megkongatták a vészharangot, hogy a gabonaárak megduplázódásával az állattartók igen nehéz helyzetbe kerültek.

Az abraktakarmányok, a villamos energia és az üzemanyagok árának elszabadulását az állati termékek értékesítése nem tudja kompenzálni. A problémahalmazra rátevődött az idei aszály, amely tovább súlyosbítja az állattartók nehéz helyzetét: Erdély több vidékén kiégtek a legelők, a kaszálókról származó szálas takarmány jó esetben a tavaly begyűjtött mennyiség felét teszi ki.

Sok vidéken a tavalyi szénatermésnek mindössze a 25 százalékát tudták bebálázni a termelők.

A kalotaszegi falvakban arra panaszkodnak az állattartók, hogy míg tavaly és tavalyelőtt egy hektár kaszálóról négy-öt nagy méretű, 120 kg körüli szénabálát tudtak behordani, idén ekkora területről egyetlen bálát préselt össze a bálázógép.

Sok gazda ciszternákban, tartályokban szállította az állatok itatásához szükséges vizet, mert a kaszálókon kialakított itatóvályúk forrásai elapadtak. Hasonlóan nehéz helyzettel évtizedek óta nem találkoztak a mezőgazdasági termelők Erdélyben.

A Kolozs megyei Mérán tevékenykedő Horváth Csaba falugazdász 260 birkát számláló állománya kapcsán arra panaszkodik, hogy az állattenyésztésben az igazi gondok késő ősszel, tél elején fognak jelentkezni, amikor a gazdák telelésre kell behajtsák a juh- és szarvasmarha-állományt. A nagyobb állattelepeken nem lesz elegendő takarmány a téli eleségre.

„Többen arra készülnek, hogy az állatok egy részét még ősszel eladják, mások kitartanák a teljes állományt, ha tudnak plusz szénát vásárolni. Télen vagy tavasszal ez szinte lehetetlen lesz: idén olyan kevés szénát takarítottak be, hogy nem jut eladásra” – fogalmazott a Krónikának az állatorvos végzettségű kalotaszegi szakember.

A mérai falugazdász abban bízik, hogy az utóbbi napok esős időjárása kitart, így legalább részben újjáélednek a legelők, hogy az állatoknak az ősz folyamán legyen legelni való zöld takarmány.

Különben szénával kell kiegészíteni a napi eleséget, ami vészesen csökkenti a télire elraktározott szálas takarmány mennyiségét. Az sem jó hír az állattartó gazdák számára, hogy kora tavasszal, a bárányszezon idején élősúly-kilogrammonként 15–20 lejes áron értékesített állatokért ma tíz lejt kínálnak a nagy állatkereskedők, akik a konstancai kikötőbe szállítják közel-keleti arab exportra az Erdélyből felvásárolt juhállományt.

Horváth Csaba szerint az állatkereskedelmi láncban komoly gondok keletkeztek, mert a tavalyi gyors fizetést ismét felváltotta a kéthetes vagy egy hónapos késlekedés, amíg a gazda számlájára megérkezik az átvett állatok ellenértéke. A szállítás és az abrakolás megugrott költsége az állatkereskedőket is negatívan érinti, így kiadásaikat teljesen áthárítják a gazdákra.

Nem számolnak azzal, hogy az elszabadult inputanyagárak miatt a tízlejes átvételi ár gyakorlatilag a birkahizlalás önköltsége, a gazda nem marad jövedelemmel.

A pánikhelyzet hatására egyre többen és egyre hamarabb szeretnék állatállományuk egy részét eladni, ami tovább csökkenti az átvételi árakat. Idősebb juhok esetében az ár már most hét lej kilónként, de a szakember szerint ez várhatóan tovább fog csökkenni.

Azok a gazdák, akik a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) támogatást igényeltek a juhokra, a kérés benyújtásától számított száz nap után értékesíthetik állományukat, a türelmi időszak szarvasmarhák esetében 180 nap. Horváth Csaba szerint félő, hogy amikor a megkötések lejárnak, az élőállatpiacon olyan nagy lesz a kínálat, hogy minimálisra fognak zsugorodni a felvásárlási árak.

Ilyenkor volna fontos szerepe az állami beavatkozásnak, hogy a gazdák tudják, mire számíthatnak, azaz költségeikből mit vállal át az állam. Valójában nagy bizonytalanság uralkodik az ágazatban. Horváth Csaba példaként Petre Daea mezőgazdasági miniszter egy-két hete elhangzott nyilatkozatát említi, amikor a tárcavezető azt mondta, a mezőgazdasági támogatási rendszer által megszabott türelmi időszakot az Európai Bizottság szakembereivel egyeztetve le fogják csökkenteni, így akinek nincs elegendő takarmánya, augusztus 15-től tudná értékesíteni állatait.

A miniszteri nyilatkozatról azonban kiderült, hogy blöff, mert sem az APIA, sem más állami szakhatóság nem kapott hivatalos rendeletet a szaktárca részéről. „A romániai mezőgazdaságban az állandó bizonytalanság rója a legnagyobb terhet a gazdákra. Nem lehet előre számolni az állatok után járó támogatásokkal sem.

A kormány a következő évben a támogatást száz euró körüli összegre csökkentette. Ezeknek az önkényes döntéseknek nincs elfogadható magyarázatuk” – panaszolja a kalotaszegi falugazdász.

Nem jobb a helyzet Székelyföldön sem, habár az utóbbi hetekben hullott négyzetméterenkénti 90–100 mm csapadék megmentette a silótakarmányok betakarítását. Szabó Ákos csíkszeredai mezőgazdasági szakember szerint a mostani súlyos állattenyésztési helyzet következményeit igazából jövőre érzi meg a gazdatársadalom, és főleg a fogyasztók.

„A takarmányhiány miatt az állataikat értékesítő gazdák azzal szembesülnek, hogy a vágóhidak kevesebbet fizetnek az állatokért, mint tavasszal, holott azóta mindennek nagyon megnőtt az ára. Ez oda fog vezetni, hogy jövőre nagyon sok gazda abbahagyja az állattartást, és a piacon jóval kevesebb és drágább hús lesz” – magyarázza a válsághelyzet következményeit a székelyföldi szakember.

Szabó Ákos szerint az állattenyésztés közben átalakuláson esik át.

Az alacsony tejátvételi árak és a drasztikusan megdrágult abraktakarmányok miatt sokan lemondanak a tejtermelésről, és áttérnek húsmarhatartásra. Hasonló tendencia figyelhető meg a juhászatban is: egyre kevesebben foglalkoznak a juhtej feldolgozásával, sajtkészítéssel, inkább húsfajtákat tartanak, amelynek jóval gyorsabb a súlygyarapodása.

A szakember abban reménykedik, hogy az állattenyésztők is hozzájutnak olyan gyorssegélyhez, amelyet idén nyáron a krumplitermesztők kaptak a szakminisztérium részéről hektáronként 200 euró értékben. A de minimis támogatás enyhíthetné az állattartó gazdák elkeseredését, akik most nagy számban akarnak szabadulni állatállományuktól.

Több mint 375 ezer hektárra nőtt az aszály sújtotta termőföldek területe Romániában

Románia 33 megyéjéből származó adatok szerint 375 423 hektárra nőtt csütörtökön az aszály sújtotta termőföldek területe – tájékoztatott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium.

A vásárlónak drága, a gazdának ráfizetés: az öntözőrendszerek kiépítésével menthető meg a burgonyatermesztés

A szárazság a mezőgazdaság minden területét megviseli, de nagyobb anyagi gondokat okozhat a hektáronként 5 ezer eurós befektetéssel járó krumplitermesz­tésben.