„A mezőgazdasági minisztérium egyoldalúan belenyúlt a termékválaszték támogatásába, és felborította a piaci egyensúlyt. Gazdaszervezetünk ezt azonnal jelezte az RMDSZ-es mezőgazdasági államtitkárnak, akinek sikerült elérnie, hogy az év második felére a szaktárca kibővítse a támogatott zöldségek listáját, az idei zöldségpiac helyzetén azonban ez már lényegesen nem változtat” – magyarázza a Nyárádkarácsonban gazdálkodó Fazakas Miklós, akit a legnagyobb hazai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) erdélyi alelnökének választottak meg.

A gazdacsalád számára idén ez százezer lejes, azaz húszezer eurós tiszta jövedelmet jelent.

A kisgazdák támogatására van szükség

A gazdák számára jó megélhetést biztosító zöldségesfarmok elindításához Fazakas az Erdélyben sikeresnek bizonyult, a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány által magyarországi kormányforrásokból finanszírozott, 20 ezer eurós pályázatokat tartja járható útnak, amiből a gazda önrésze ötezer euró. Az Európai Unióban a tagországi forrásokból finanszírozható mezőgazdasági de minimis támogatások felső határát az Európai Bizottság 25 ezer euróban határozta meg, ami célirányos támogatásként nagy segítség a kis farmok elindításához.

„Finanszírozni lehetne belőle fóliaházak felépítését, szántóföldi zöldségtermesztésben a csepegtetős vagy szórófejes öntözés kiépítését, vagy a gazdaság más szükségleteit. Ez a jó támogatási forma, és nem az a rendszer, amit a minisztérium erőltet, és ami hosszabb távon nem oldja meg a mai súlyos gondokat” – érvel a gazdaszervezet vezetője. Fazakas elismeri, hogy a nagyobb összegű de minimis támogatásokat a komoly gondokkal küszködő román költségvetésből kellene elkülöníteni, vagy brüsszeli segítséggel gyökeresen átalakítani a román pályázati rendszert.

A mezőgazdasági szakember szerint sürget az idő, hogy megtalálják a nagy és a kisgazdaságok közötti egészséges egyensúlyt: csak így lehet talpra állítani a hazai zöldség- és gyümölcstermesztést. A hivatalos statisztikai adatok szerint Románia éves átlagban a hazai zöldség- és gyümölcsfogyasztás 80 százalékát importálja, amiben benne van a déli gyümölcsök aránya is. A narancsot, banánt, kivit és egyéb déli gyümölcsöt leszámítva a statisztika így is siralmas, az arány a kelet-európai országok közül Romániában a legrosszabb. A szakminisztériumban is tisztában van a gondokkal, pár éve ezért született meg a paradicsomtámogatási program, a tapasztalatok szerint azonban ebben a formában nem orvosolja a hazai zöldségtermesztés nehéz helyzetét.

Inkább külföldi idénymunkát vállalnak

A Maros megyei gazdaszervezet vezetője az erdélyi gazdatársadalom másik nagy gondját a zömében nyugat-európai munkavállalásban látja. Akik idehaza sikeresen gazdálkodhatnának, közülük sokan kimennek idénymunkára külföldre, és hazatérve azzal dicsekszenek, hogy milyen jól választottak. „Tapasztalatom szerint ez a réteg nem halad szinte semmire. A megkeresett pénzt elkölti, nem fekteti be, nem tud egyről kettőre lépni, szemben a családi gazdaságokkal, ahol évről évre történik valamilyen fejlesztés.

Csak a nyelveket beszélő, „menő” szakmákban dolgozók számára van igazából jobb érvényesülési lehetőség, de ez a külföldön dolgozó romániai munkavállalók mintegy tíz százalékát jelenti” – vélekedik az RMGE Maros vezetője. A hatalmas munkavállalói réteg helyben tartása sokkal átgondoltabb programokat, pályakezdési tanácsadást és célirányos gazdatámogatásokat feltételez, amelyek kivitelezésére Fazakas Miklós az elmúlt 32 év évben nem látott valódi hajlandóságot.

A nagyáruházak is keresik a hazai árut

Sok gazda számára az értékesítés jelenti a fő gondot, ugyanis az a tévhit terjedt el, hogy helyi termelésű zöldséget és gyümölcsöt nem lehet eladni: a zöldségpiacokon kevés áru fogy el, a nagyáruházak pedig nem vevők a gazdák termékeire.

„Ezt a tévhitet legjobban én cáfolhatom, aki egyhektáros fólia alatti és jóval nagyobb területű, szántóföldi zöldségtermesztésből élek a családommal. Hosszú évek óta az Auchan áruházlánc beszállítója vagyok, de mondhatnék bármilyen más áruházat, hiszen mindenhol küszködnek a hazai áru nehéz beszerzésével. Állandóan cseng a telefonom, mert sokkal több nyárikáposztára volna szükségük, mint amivel rendelkezünk, és nincs honnan szerezzek. Ez is bizonyíték arra, hogy el lehet adni a helyben megtermelt árut. A nagy baj az, hogy hazai nincs áru, ezért kell külföldről importálni” – magyarázza a nyárádkarácsoni gazda, aki az egyesületben tevékenykedő gazdatársait arra biztatja, hogy értékesítésre szövetkezzenek.