Incze Lajos, a község polgármestere a Krónikának megerősítette, hogy valóban elszaporodtak és komoly problémát jelentenek a gazdák számára a madarak, melyekkel szemben tehetetlenek. Veres-Szászka Judit biológus, a Román Madártani Egyesület munkatársa ugyanakkor lapunkkal ismertette, törvény tiltja valamennyi madárfaj zavarását a költési időszakban, tehát ilyenkor valóban tilos fellépni ellenük, ami miatt sokan azt hiszik, védett fajnak számítanak – ám ez nem így van.

Csak a kárral maradnak a gazdák

Incze Lajos, Halmi RMDSZ-es elöljárója a Krónikának kifejtette, rengeteg panasz érkezett hozzájuk a varjakkal kapcsolatban. Sok gazda jelentette, hogy az elültetett palántákat is kiszedték a földből, kilyukasztották a csepegtetős öntöző rendszereket, amely nagy kárt jelentett az aszály sújtotta időszakban.

Eközben azon kívül, hogy elriasztják őket, nincs semmi törvényes módszer velük szemben. Mikor elhajtják őket, távoznak, aztán egy idő után visszatérnek. Halmi elöljárója szerint a polgármesteri hivatal és a református templom között húzódó parkban amíg egy-két éve le nem metszették alaposan a fákat, addig nem lehetett ott közlekedni. Azóta a madarak elköltöztek oda, ahol találnak magasabb élőhelyet.

Innen is látszik, hogy a természet megoldja a problémáit. Jobban, mint az ember” – vélekedett a polgármester. Hangsúlyozta, hogy különösen intelligens állatokról van szó, amelyek emiatt jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban. Eközben a gazdák semmiféle kártérítést nem kapnak, ezért Incze Lajos szerint úgy látja, hogy törvénnyel kellene megoldást nyújtani erre az országos problémára.

„Ebben az időszakban, egészen a tél végéig a számuk jelentősen megduzzad az északról hozzánk érkező állományoknak köszönhetően, így, ha hosszabb-rövidebb útra indulunk, hatalmas varjúcsapatokat figyelhetünk meg a szántóföldek környékén. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy mostanra a terményeket betakarították, így azokban akkor sem tudnának kárt tenni, ha táplálékuk jelentős hányadát tennék ki” – mutatott rá a biológus.

Aki arra is kitért, hogy ezek az állatok valójában nem védettek. A törvény a költési időszakban tiltja minden madárfaj zavarását, ám mivel a legtöbb velük kapcsolatos konfliktus akkor éleződik ki, amikor visszatérnek a városi parkokban épített kolóniáikba – és ilyenkor valóban tilos fellépni ellenük –, az emberek többségében ez úgy ülepedik le, hogy védett fajnak számítanak.

mivel – pontosan a fészkelőhelyek tönkretétele miatt – az európai állomány 30 százalékos csökkenést mutat. Az idén megjelent romániai vörös listán a faj nem veszélyeztetett besorolást kapott.

Fészkeiket többek között ritka és védett fajok (pl. kék vércse, erdei fülesbagoly) használják költésre, így ezek jelenléte szorosan kapcsolódik a varjakéhoz. Emellett a varjúfélék a madárvilág egyik legintelligensebb csoportja, fejlett szociális struktúrával rendelkeznek, így képesek játékra, eszközhasználatra, és viselkedésük megfigyelése igazán jó időtöltés lehet bárki számára.

„Sajnos pont a fejlett intelligenciájuk és remek alkalmazkodóképességük az, amely a velük való konfliktushoz vezet, de Európa számos pontján a városi biodiverzitás elfogadott részét képezik, így lehet, hogy nálunk is részben a saját alkalmazkodóképességünkön és intelligenciánkon múlik, hogy együtt tudjunk élni velük” – fejtette ki a szakember.

Állatbarát megoldás: faültetés, hulladékkezelés

A vetési varjú a hatályos törvény értelmében vadászható, viszont fő problémaként a szakember szerint nem annyira azok elszaporodásáról, mint inkább a településekre való koncentrálódásukról kell beszélni. Ez ellen pedig a legjobb megoldás egyrészt a településeken kívüli facsoportok, illetve út menti fasorok ültetése, hogy alternatívát biztosítsunk számukra a parkjaink helyett.

A szemétlerakóhelyek megfelelő kialakításával és kezelésével megszüntető ezen madarak fő táplálékforrása a települések környékén, arra ösztönözve őket, hogy azoktól távolabb nézzenek élelem után.

Viszont azt is el kell fogadnunk, hogy ennek a sokszínűségnek részei olyan fajok is, mint a varjak, amelyek, bár hangosak, de szépek, viccesek és ugyanúgy a város lakói, mint mi magunk” – összegzett Veres-Szászka Judit biológus.