Képünk illusztráció
Fotó: Makkay József
Tízezer romániai gazdát fenyeget az a veszély, hogy nem kapja meg az aszály-kártérítést a megyei mezőgazdasági igazgatóságok egyes tisztviselői miatt, akik a hivatalos jelentésekben nem tüntették fel, hogy a terményt milyen arányban sújtotta a szárazság – figyelmeztet a Gazdák Ereje Egyesület (AFF).
2022. november 18., 19:522022. november 18., 19:52
2022. november 18., 20:182022. november 18., 20:18
Pénteken kiadott közleményében az egyesület felrója a megyei mezőgazdasági igazgatóságok tisztviselőinek, hogy bizonyos esetekben nem végezték megfelelő módon munkájukat, megrövidítve ezzel több ezer gazdát, akiknek az őszi vetése az aszály miatt kisebb vagy nagyobb arányban tönkrement.
A mezőgazdasági minisztérium csütörtökön jelentette be, hogy elfogadott a kormány egy sürgősségi rendeletet, amely szerint összesen több mint 365 millió lejt szánnak az aszály sújtotta gazdák kártalanítására.
Összesen több mint 365 millió lejt szán a kormány az aszály sújtotta gazdák kártalanítására. Az erről szóló sürgősségi rendeletet csütörtöki ülésén fogadta el a kabinet.
A kárbejelentések alapján mintegy 250 ezer hektáron tette tönkre az őszi vetést az aszály, és több mint 16 ezer gazda részesül kárpótlásban emiatt.
Az AFF felszólítja a mezőgazdasági minisztériumot, hogy sürgősen azonosítsa mindazokat az eseteket, amelyekben nem tüntették fel a kárjelentésekben az aszály sújtotta termény arányát, vonja felelősségre a mulasztásokat elkövető tisztviselőket és végül keressen megoldásokat, hogy a kárvallott gazdák mind megkapják a kártérítést, amelyre jogosultak – közölte az Agerpres hírügynökség.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
szóljon hozzá!