Egyre több gazdacsalád foglalkozik Erdélyben kézműves termékek előállításával. Ma már ezek forgalmazására szakosodott vásárok és boltok igyekeznek összehozni termelőt és vásárlót egyaránt. Elterjedésüknek azonban határt szab a magas ár és a kereskedők érdektelensége.
Sok gazdaközösség szeretné, ha a közelében kisvágóhíd működne, ahol nemcsak a sürgősségi állatvágásokat oldanák meg, hanem a helyi feldolgozásra kerülő marhát, disznót vagy birkát is le tudnák vágni. Az elképzelésektől a megvalósításig azonban hosszú az út.
Miközben a vásárlók nap mint nap azt tapasztalják, hogy az áruházak polcain egyre több az importáru, a legnagyobb áruházláncok képviselői állítják: egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hazai termékek beszerzésére.
Gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni a mezőgazdasági szakoktatás átszervezését, hiszen az elmúlt évtizedekben a teljes infrastruktúrát „szétverték” – figyelmeztetnek a Krónikának nyilatkozó érintettek.
A vártnál sokkal többen nyújtottak be nagyberuházási pályázatot a székelyföldi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító marosvásárhelyi Pro Economica Alapítványhoz.
A háromszéki gazdák attól tartanak, hogy az Európai Unió szét fogja „robbantani” mindazt, amit eddig elértek, azonban a Sepsiszentgyörgyre látogató Herbert Dorfmann dél-tiroli EP-képviselő, agrár-szakpolitikus igyekezett megnyugtatni őket.
Hatvan falugazdász kezdte el tevékenységét a budapesti Agrárminisztérium támogatásával Erdélyben. A többségében fiatal, pályakezdő mérnökök munkájával nem mindenki elégedett, de abban egyetértenek, hogy folyamatos képzéssel pótolható a tapasztalat hiánya.
Mintegy kilencezer gazda 280 ezer hektáron termel biominőségű élelmiszert Romániában, a biogabona zöme kivitelre kerül, a zöldségek és gyümölcsök itthon találnak vevőre. Albert Imre a Bioterra Egyesület elnöke többek között az ágazat gyors fejlődéséről számolt be a Krónikának.
Miközben a különböző hazai és európai uniós pályázatok kiírásai a gazdák szövetkezési kedvét próbálja serkenteni, a végeredmény kevésbé látványos. Vannak ugyan sikertörténetek is, de a pályázati célból alakult legtöbb mezőgazdasági szövetkezet vegetál.
A Maros megyei gazdakörök Erdély-szerte híresek. Ernyőszervezetük révén olyan modellt sikerült létrehozniuk, amely a piacképes felnőtt szakoktatás mellett a mezőgazdaság minden területére kiterjedő szaktanácsadást is meghonosított.
Az Európai Unió tagállamaiban 2016-ban 171 millió hektáron 10,3 millió gazdaság működött, kétharmaduk területe nem érte el az 5 hektárt, és vezetőiknek csak 11 százaléka volt 40 évnél fiatalabb – áll az Eurostat csütörtökön közzétett felmérésében.
Folyamatosan bővítené tagságát az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége, amely a falugazdász-hálózat kiterjesztését is célul tűzte ki magyarországi mintára
Látogatottsági adatok