Külföldi piacokon az erdélyi biotermelők – A termékek feldolgozását tanácsolják az ökogazdaságoknak

Miklósi Andrást a Mezőség Kolozs megyei részének legismertebb biotermelő gazdájaként tartják számon •  Fotó: Makkay József

Miklósi Andrást a Mezőség Kolozs megyei részének legismertebb biotermelő gazdájaként tartják számon

Fotó: Makkay József

Itthon és külföldön egyre nagyobb ázsiója van a biotermékeknek. Románia mezőgazdasági területeinek jelenleg a két százalékán folyik ökogazdálkodás, de folyamatosan nő a mezőgazdasági területeikre átállást kérő gazdák száma. A koronavírus-járvány ezt az ágazatot is megviselte, agrárszakemberek szerint azonban a gazdák biztató év elé néznek. Itthon és külföldön egyre nagyobb ázsiója van a biotermékeknek.

Makkay József

2022. január 24., 16:112022. január 24., 16:11

2022. január 24., 17:552022. január 24., 17:55

Románia mezőgazdasági területeinek jelenleg a két százalékán folyik ökogazdálkodás, de folyamatosan nő a mezőgazdasági területeikre átállást kérő gazdák száma. A koronavírus-járvány ezt az ágazatot is megviselte, agrárszakemberek szerint azonban a gazdák biztató év elé néznek. 

Aki végigmegy a szamosújvári Reform utcában, nem is sejti, hogy a 6. szám alatti ingatlan udvarán kisebb gyár működik: napi 350 liter almalé előállítására képes présgép üzemel, egy másik helyiségben hidegen préselt napraforgó- és tökmagolaj készül, a raktárhelyiségekben pedig felcímkézik és csomagolják a szállításra váró élelmiszeripari termékeket. A tágas portán szerelték fel a mélyfagyasztásra alkalmas hűtőkamrát, amely rövid idő alatt –30 C fokra fagyasztja le nyáron a homoktövis és egyéb bogyós gyümölcsűek termését. Ezekből elsősorban szörpök készülnek, a termés másik felét mirelittermékként értékesítik.

Miklósi András 40 hektáron termelő agrárvállalkozó telephelyének egy része üzemel a kisvárosban, a szülői örökségből származó termőföldjeit a szintén Kolozs megyei Noszolyban és Szépkenyerűszentmártonban műveli. A Mezőség Kolozs megyei részének legismertebb biotermelő gazdájaként tartják számon, számos nemzetközi kiállításra is eljutott már. Legutóbb két éve egy kínai biovásáron képviselte termékeivel Romániát.

Noszoly (La Năsal) név alatt futó termékei az elmúlt tíz évben márkanévvé váltak, öregbítve az érlelt sajtjairól ismertté vált mezőségi falu hírnevét.

A szamosújvári raktárban nézegetem a homoktövisből, áfonyából, almából és más gyümölcsökből készült leveket, és hiányolom a címkékről a „bio” megnevezést. Vendéglátóm szerint nem tévedés, hanem a piac kényszere szülte, hogy két éve leálltak a biokészítmények gyártásával, és azóta hagyományos módszerekkel termelt mezőgazdasági nyersanyagot dolgoznak fel.

„Termékeink zöme korábban német, cseh és nagy-britanniai piacra került, de a koronavírus-járvány derékba törte az exportot. A hidegen sajtolt napraforgó- és tökmagolaj-szállítmányaink leálltak, a vírusjárvány mindenhol felborította a piacot, ráadásul az angoloknál keresztbe tett a brexit is. Ezért 2020-ban úgy döntöttünk, hogy átmeneti időre leállítjuk a bioélelmiszerek feldolgozását” – magyarázza a közgazdasági és kertészmérnöki diplomával rendelkező Miklósi András.

Miklósi András biogazda •  Fotó: Makkay József Galéria

Miklósi András biogazda

Fotó: Makkay József

Idei újrakezdés

Szerencsére már látják az alagút végén a fényt, a biotermékek iránti kereslet újból megélénkült az európai piacokon. Az első szállítmányok idén tavasszal Magyarországra indulnak, így a szamosújvári kisüzem a napokban megújítja a biotermékek feldolgozásához szükséges engedélyeket.

Új termékük, a biominőségű zabból készülő üdítő ital sikertörténetnek ígérkezik.

Finnországi és dániai receptek alapján gyártják, vendéglátóm az északi országokban tett tanulmányúton sajátította el készítésük műhelytitkait. Tavaly 9 hektár biominősítésű területen termeltek zabot, amit idén dolgoznak fel, de újraindul a olajos magvak hidegpréselése is: a bioolajokra nem csak külföldön, hanem idehaza is növekvő kereslet van. Idén lent is termelnek, a lenolaj is igen keresett, akárcsak a dióbélből préselt olaj.

A szamosújvári gazda szerint nagy gondot jelent a hatalmas energiaár-emelkedés. Már most, év elején minden termék ára két számjegyű összeggel nő, másként nem lehet kitermelni az energia- és üzemanyagárak mellett az öt állandó napszámos és a feldolgozást végző 4–5 ember bérét. Mint mindenhol, itt is

a megbízható munkaerő hiánya jelenti a legnagyobb gondot.

Szerencsére évek óta jól boldogulnak két szamosújvárnémeti cigány családdal, amely a gazdaságukban dolgozik, azonban jó mezőgépészt nem találnak a környéken havi ezereurós nettó fizetésért sem. Aki volt, az tönkretette a traktorokat, így most a gazda kényszerül arra, hogy az erőgép nyergébe üljön. Munka bőven van, hiszen a feldolgozásra kerülő termények zömét saját gazdaságukban termelik meg.

A kolozsvári agrártudományi egyetemmel elnyertek egy közös európai uniós pályázatot, amelyben vállalják, hogy a programhoz csatlakozott környékbeli kisebb biotermelő gazdák áruját is felvásárolják és feldolgozzák.

Miklósi szerint biotermesztésben is a kisgazdák a legkiszolgáltatottabbak, a boldogulásukhoz társulni kell. Ha vannak is ilyen kezdeményezések, a szövetkezés ezen a területen is gyerekcipőben jár.

Idézet
A biotermelők számára az a legbiztonságosabb értékesítési lehetőség, ha terményeit maga dolgozza fel. Legyen az méz, homoktövis, gabona, gyümölcs, gyógynövény vagy bármilyen más mezőgazdasági termény. Nagybani felvásárlókhoz csak akkor érdemes fordulni, ha nagy mennyiséget termelünk, de akkor is jobban jár a gazda, ha terményeinek egy részét maga dolgozza fel, így a haszon az övé marad”

– összegzi tapasztalatait a szamosújvári gazda. A 2010 óta biotermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szakember egy svájci finanszírozású továbbképző tanfolyamot is elvégzett az európai piacokon értékesíthető biotermékekről. Mint fogalmaz, az erdélyi biotermelés előtt óriási lehetőségek állnak.

Előnyben a legelők és kaszálók

Az ökogazdálkodásra történő átállást Romániában 14, erre szakosodott cég végzi. A mezőgazdasági minisztérium által ellenőrzött vállalkozások közül az országban az elsők között jött létre 2002-ben a magyarlónai dr. Albert Imre által vezetett Ecoinspect cég. Szakembereik segítésével eddig több ezer biogazdaságot indítottak el országszerte. Az átállás 2–3 évbe telik, a hektáronkénti 400 euró körüli területalapú uniós támogatás komoly vonzerőt jelent a gazdák számára.

Ennek ellenére a 14 millió hektárnyi mezőgazdasági összterületnek mintegy két százalékán folyik biotermelés az országban. Albert Imre sem tartja reálisnak azt az európai uniós célt, amely Románia számára 2030-ig mezőgazdasági területeinek legalább a 25 százalékára irányoz elő biotermelést. Ennek az elvárásnak elsősorban a hegyvidéki kaszálók és legelők felelnek meg, amit elsősorban székelyföldi közbirtokosságok használnak ki, a szántóföldi növénytermesztés viszont messze lemarad a felzárkóztatástól. Albert Imre szerint ennek az információhiány a fő oka: nem csak a gazdák, hanem a mezőgazdasági szakemberek sincsenek tisztában azzal, valójában mit is jelent az ökogazdálkodás.

Albert Imre •  Fotó: Makkay József Galéria

Albert Imre

Fotó: Makkay József

Fontos a tapasztalatcsere

„Gazdaképzőkön nagyon sok tévhittel találkozom. Az emberek úgy tudják, hogy biogazdálkodással nagyságrenddel visszaesik a termésátlag, ami nem igaz. Aki a modern technológiákat felhasználva termel biobúzát, kukoricát vagy zöldséget, gyümölcsöt, az ugyanazt a hektárátlagot éri el, mint a megszokott növényvédelemmel, miközben a terményekért dupla árat kap” – magyarázza a szakember, aki a kolozsvári agrártudományi egyetemen országos viszonylatban az elsők között védte meg biogazdálkodási témájú doktori disszertációját.

Albert Imre példákat sorol Magyarországról, Felvidékről és Erdélyből is, ahol a helyben megtermelt biotermékekből nyugat-európai piacokra szállítanak. A Kolozsvár melletti kalotaszegi falu mezőgazdasági szakembere az elmúlt tíz évben sok tapasztalatcserét szervezett erdélyi gazdák számára: az érdeklődő termelők egy-egy biofarmon győződhettek meg az egészséges élelmiszert előállító gazdaságok hatékonyságáról.

Vendéglátóm hosszan sorolja, hogy milyen biotermékekre van nagy kereslet az európai piacokon. Aki szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, annak például aranyat érő termék az olajos növényként felvásárolt repce, de keresett a biobúza is. Ezek a növények feldolgozva kerülnek a bioboltok kínálatába olajként és vegyszermentes lisztek formájában. „A biogazdaságok szántóföldi növénytermesztésében is az a lényeg, hogy a gazda legalább 20–25 tonnát termeljen egy növényfajtából, amit a felvásárló egy adagban el tud szállítani, így jó árat fizet érte. De az is jól jár, aki feldolgozza termékeit, és különböző vásárokban és bioboltokban értékesíti. Elég szétnéznünk a környezetünkben, hogy rájöjjünk, mennyi bioterméket forgalmazó üzlet jelent meg az utóbbi években” – összegez a magyarlónai szakember.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Lefölözné az állam a magánnyugdíjakat is, de elkerülhető a pluszadófizetés

Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.

Lefölözné az állam a magánnyugdíjakat is, de elkerülhető a pluszadófizetés
2025. július 14., hétfő

Felvonulás a megszorítások ellen: egységes fellépést szorgalmaz az Alfa Kartell

Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.

Felvonulás a megszorítások ellen: egységes fellépést szorgalmaz az Alfa Kartell
2025. július 14., hétfő

Pénzügyminiszter: a román államadósság elérheti a GDP 60 százalékát, soha nem volt ilyen rossz a helyzet

Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.

Pénzügyminiszter: a román államadósság elérheti a GDP 60 százalékát, soha nem volt ilyen rossz a helyzet
2025. július 13., vasárnap

Nyaralásos csalások: az olcsó, last minute vakációra vágyó turisták sietségét használják ki a hackerek

A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.

Nyaralásos csalások: az olcsó, last minute vakációra vágyó turisták sietségét használják ki a hackerek
2025. július 13., vasárnap

Elmaradnak a vendégek? Vészharangot kongatnak az idegenforgalomban érdekeltek

Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.

Elmaradnak a vendégek? Vészharangot kongatnak az idegenforgalomban érdekeltek
2025. július 11., péntek

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók

Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók
2025. július 11., péntek

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára

A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára
2025. július 11., péntek

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól
2025. július 11., péntek

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak

Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak
2025. július 11., péntek

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban