Sokak számára okozott fejtörést minden fronton a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások jelenlegi romániai szabályozása, ezt a helyzetet szeretné rendezni a kormány több lényeges előírás módosításával. Szurkolunk, hogy elfogadják a tervezetet – szögezte le a Krónika által megszólaltatott szakember.
Újra kell gondolni a kötelező lakásbiztosítások rendszerét a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint, miután jelen pillanatban nem vonzó a kötvény, a lakások alig 20 százaléka van biztosítva. Számonkérés nincs.
A rendszerváltás óta Románia mindössze 26 épületet tett földrengésbiztossá állami finanszírozásból; sarkalatos váltásra van szükség ezen a területen, hiszen az épületek földrengésbiztossá tétele közérdek –- mondta el Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős&
Előtérbe kerülhet a minőség a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály módosítása nyomán, sokan figyelnek majd ugyanis jobban arra, hogy kivel és milyen kötvényt kötnek meg, ha az ő kárukat – és nem az általuk okozottat – számolja el a biztosító.
Továbbra is rendkívül alacsony természeti katasztrófák ellen biztosított házak, lakások száma, a hatóságok pedig változtatni akarnak ezen. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) javaslata szerint kötelezővé kell tenni a biztosításkötést, amikor lakást vásárlunk vagy bérlünk. Az intézkedés már szerepel a hatós
Alaposan átalakította a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacát az a tény, hogy a két legnagyobb biztosítótársaság, amely együtt a kötvények mintegy 80 százalékát birtokolja, árat emelt. Ennek következtében ma már nem ők kínálják a legolcsóbban ezt a fajta biztosítást.
A nyugdíjpénztárakat, a tőzsdét és a biztosítási piacot felügyelő hatóság sorozatban veszíti el a pereket, emiatt döntéseik érvényüket vesztik, gyakorlatilag a hatóság elveszíti a szerepét, a kontroll lehetőségét. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a törvények átláthatatlanok.
Növelte az egészségbiztosítások iránti keresletet a koronavírus-járvány, ami miatt csökkent a piac függősége a gépjármű-biztosításoktól. És miután számottevően visszaesett a balesetek száma is, jelentősen nőtt a biztosítótársaságok profitja az előző év azonos időszakához képest.
Jóváhagyta szerdai ülésén a Pénzügyi Felügyelet (ASF) tanácsa a gépjármű-biztosításokkal kapcsolatos határozat azon cikkelyének módosítását, amely a biztosítás meglétének igazolásáról rendelkezik.
Bár júliusban enyhén nőtt az aktív kötvények száma, továbbra sem túl népszerű a romániai lakosság körében a kötelező lakásbiztosítás.
Immár egy esetleges koronavírus-fertőzésre is biztosítást köthetünk külföldi út előtt. Az új kockázatot is tartalmazó két kötvény semmivel sem drágább, mint egy „rendes” utasbiztosítás. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint egyre többen érdeklődnek az új lehetőség iránt.
Dráguláshoz vezethet egyes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvények felfüggesztése a szükségállapot idejére, a Krónikának nyilatkozó szakember szerint viszont mindenképp meg kell hozni az intézkedést.
Közzétette a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (RCA) kötvények referenciaárát.
Olyan sok balesetet okoznak a romániai sofőrök, hogy egy biztosítótársaság a csőd szélére sodródott. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás felső határértékének szabályozása üt vissza.
Csökkent a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) referenciaára a magánszemélyek esetében, a cégeknél pedig nem változott. A referenciaár ugyanakkor nem jelent semmilyen kötelezettséget a biztosítótársaságoknak.
Nem tetszik a Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó európai uniós irányelv, ezért azt kérik a román kormánytól, hogy ne ültesse azt gyakorlatba.
Az anyagi helyzet és a pénzügyi kultúra hiánya egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy Romániában a megkötött biztosítások alig 20 százaléka életbiztosítás. Egy román állampolgár átlagban évi 18 eurót fordít erre a célra, az uniós átlag pedig 1300 euró.
Egyelőre kijelenthető: jobban bíznak a romániai adófizetők a magánnyugdíjalapokban, mint az állami nyugdíjpénztárban, így maradnak a jól bevált, átlátható és biztos második pillér mellett. A szakértők szerint az emberek féltik a pénzüket az államtól.