A szövetség azzal érvel, hogy ha nincsenek szigorú szabályozások, a biztosítótársaságok megegyeznek a díjszabásokról, tehát azokat már úgysem a piac szabályozza.

Szerintük a korábbi gyakorlat is ezt bizonyítja, hiszen a Versenytanács már összesen több mint 53 millió eurós bírsággal sújtotta a biztosítókat. A szövetség azt kéri, a Versenytanács hozza nyilvánosságra végleges jelentését, hogy a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) azzal tudjon érvelni az Európai Bizottság előtt a piac liberalizálása ellen. A fuvarozók arra is kitérnek, hogy a 2017-ben bevezetett szabályozás óta tíz év után először a kgfb piaca nyereséges.

Mindezt figyelembe véve kérik a kormánytól, hogy ne módosítsa a törvényt az európai irányelv mentén, küldjön az Európai Bizottságnak egy átfogó elemzést a helyzetről, és magyarázza el, hogy a törvényt nem kell módosítani, mert azzal visszatérnének a 2015–2016 közötti „válságos állapotokhoz”. Közben

júliusban két hónapos határidőt adott az országnak, hogy a törvényeket összhangba hozza az európai elvárásokkal. Ennek következményeként kezdeményezte múlt hónapban a pénzügyminisztérium a törvény módosítását

A legfontosabb a károk megtérítése

„Az uniós irányelvek arra vonatkoznak, hogy a biztosítások piacába nem szabad beavatkozni, mert az előre nem látható kockázatokkal jár” – szögezte le a Krónika kérdésére Biró Albin biztosítási szakértő.

– részletezte Biró Albin. A pénzügyi felügyelet volt tagja szerint ez ahhoz hasonlatos, mintha az edző a mérkőzés közben azt kérné a bírótól, rájuk ne vonatkozzanak a labdarúgás szabályai, mert nem értenek egyet azokkal. A szakember kiemelte: azokon a területeken – ilyen a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás is – ahol egyértelmű összefüggés van az EU tagországainak rendszerei között, nem lehetnek „különutasok”. Biró Albin úgy véli,

. Akkor sok minden belekerült a jogszabályba, ami ártott a biztosítási rendszernek, és amit nem is lehetett betartani, így utólag módosítani kellett, például azt, hogy egy hónapra is lehessen kötelező biztosítási kötvényt vásárolni. Amikor felső értéket szabtak meg a díjszabásnak, tulajdonképpen elérték a céljukat, hiszen a teherautók és az autóbuszok biztosítása lecsökkent, viszont minden többi más gépjármű esetében magasabb volt a határérték, mint a korábbi piaci ár, és ez feltornázta az árakat.

A szabályozás egy fél évig volt érvényes, de akkor megnőtt a biztosítótársaságok bevétele, hiszen a teherautók után csökkent ugyan a díjszabás, de minden más kategória esetében növekedett. Az országban bejegyzett mintegy 400 ezer teherautó a teljes autópark mintegy 3 százaléka, tehát ez nem befolyásolja jelentős mértékben a biztosítótársaságok teljes bevételét, különösképpen ha minden más kategória esetében növelik az árakat – irányította rá figyelmünket a szakember.

– részletezte Biró Albin. Emlékeztetett, amikor a rosszul fizető két társaság csődbe jutott és a biztosítási alapból kifizették az elmaradásokat, a piac fellélegzett, gördülékenyen működtek a kifizetések. Most újra akadozik a kártalanítás, egyre gyakrabban előfordul, hogy hetekig rá sem néznek a gépkocsira, nem mérik fel a kárt, próbálnak lefaragni a kártalanítás értékéből, vagy nem is fizetnek.

„Ezt a helyzetet kell kivédeni” – szögezte le Biró Albin, rámutatva, az irányelv szerint a biztosítótársaságoknak semmilyen jelentési vagy elszámolási kötelezettségük nincs, csak arra vonatkozóan, hogy a kiszámolt díjszabásokat hozzák nyilvánosságra, hogy azok elérhetőek, és összehasonlíthatóak legyenek.