Előnyösen változhat a kötelező gépjármű-biztosítások piaca

Közvitára bocsátotta a pénzügyminisztérium annak a sürgősségi kormányrendeletnek a tervezetét, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb/RCA) vonatkozó módosításokat tartalmazza.

Fontos eleme a közvetlen elszámolás lehetősége, vagyis az, hogy

a közúti balesetben az áldozat kárát a saját biztosítója térítse meg, nem pedig a balesetet okozó félé, ahogyan jelenleg történik.

A hatóságok meghatároznának továbbá egy referencia-órabért a biztosítótársaságokkal szerződésben levő gépkocsiszerelő-műhelyeknek, másrészt rövid időre többé nem lehetne a kötvényt vásárolni.

A módosítások az országban több mint nyolcmillió gépkocsivezetőt érintenek. Mint ismeretes, a szabályozás megváltoztatását évek óta tervezgetik, már 2015–2016-ban napirendre került, amikor az Astra és a Carpatica biztosítótársaságok csődbe mentek, ám csak most készült el egy hivatalos dokumentum, még ha csak tervezet is.

Időközben a biztosítótársaságok egy része kivonult a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piacáról, olyan módon, hogy magasabb áron kínálta a kötvényt, ezért azt nem vásárolta senki. Több akadályra is hivatkoztak, de ezek között is kiemelkedő volt, hogy a gépkocsiszerelő-műhelyek túl magas díjszabással dolgoznak, így a biztosítóknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Mindez oda vezetett, hogy

évről évre nőtt kötelező biztosítás nélkül közlekedő gépkocsik száma a romániai utakon.

A módosítások az érintettek és a döntéshozók szerint is ezen a helyzeten javíthatnak.

A napokban közvitára bocsátott tervezet szerint a közvetlen elszámolás lehetőségét minden kgfb-kötvény automatikusan tartalmazná. Ez azt jelenti, hogy a károsult, ha úgy dönt, már első lépésben a saját biztosítójához fordulhat, kérve a kár megtérítését, nem kötelezően a balesetet okozó fél biztosítójához. Viszont

megmarad a lehetőség, hogy a kárvallott a vétkes biztosítójához forduljon.

Az egyenleget utólag a két biztosítótársaság egymás között rendezi. A másik lényeges változtatás, hogy a magánszemélyek csak hat hónapra vagy egy évre köthetnek kötelező biztosítást, e tekintetben visszatérnének tehát a 2017/132-es törvény megjelenése előtti szabályozáshoz. Ugyanakkor meghatároznának egy referencia-órabért az autószerelő-műhelyeknek, de arra is, ha a javítás idejére gépkocsit kell a kárvallott rendelkezésére bocsátani, ezt az autókölcsönzők piaci díjszabásának átlagolásával számítanák ki.

A jogszabályjavaslat indoklásában a kormány arra mutat rá, hogy

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piaca eltorzult, az ügyfélnek gyakorlatilag nincs semmi szerepe, csak a kötvény kötelező jellege biztosítja a piac létezését.

Az indoklásban a Versenytanács korábbi megállapításaira alapoznak, rámutatva, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piacán teljes mértékben hiányzik az innováció, a biztosítótársaságok nem is törekednek arra, hogy összetett, az ügyfelek szükségleteit kiszolgáló csomagokat állítsanak össze.

A vásárlónak nincs semmilyen tárgyalási alapja, a termékek homogének, ugyanazt kínálják, és bár a kereslet folyamatosan növekszik, a kgfb-t kínáló piaci szereplők száma csökken. Ma már a befizetések 75 százaléka két biztosítótársasághoz fut be, a City Insurance és az Euroins uralják a piacot, ám ez azt is jelenti, hogy ezeknél több tízezer panasz és per halmozódik fel, mert nem zajlik zökkenőmentesen a kártérítés. A törvényalkotók abban bíznak, hogy ha módosítják a törvényt, a többi biztosítótársaság „étvágyát” is felkeltik a kötelező iránt.

„Szurkolunk, hogy elfogadják a tervezetet, és a módosítások érvénybe lépjenek, mert az jobb lesz az ügyfeleknek és a piacnak egyaránt” – szögezte le a Krónika megkeresésére György Vidor, a csíkszeredai Safety Broker biztosítóiroda munkatársa. Kifejtette,

ha „élesben” is megkezdődik a közvetlen elszámolás lehetősége, az ügyfelek motiváltak lesznek, hogy a kicsivel drágább, de megbízható biztosítótársaságokat válasszák,

annak tudatában, hogy a saját kárukat fogják megtéríteni.

Jelenleg ugyanis ez úgy alakul, hogy a féléves kötelező 165 lej az egyik biztosítónál, és 185 lej egy megbízhatóbbnál, viszont a többség nem hajlandó a 20 lejes különbözetet sem kifizetni, arra hivatkozva, hogy baleset esetén úgyis a más kárát térítik meg a kötvény alapján.

„Ha elfogadják a közvetlen elszámolás rendszerét, az ügyfelek érdekeltté válnak, hogy körültekintően válasszanak biztosítót, hiszen ha baleset áldozataivá válnak, a saját biztosítójukkal vehetik fel a kapcsolatot, neki jelentik be a kárt, és gyorsabb, pontosabb kiszolgálásban részesülnek” – fogalmazott a szakember.

Rámutatott: a hathónapos, illetve egyéves szerződések eközben lecsökkentik annak az esélyét, hogy csúszások legyenek, és a járművek akár egy-két napig biztosítás nélkül közlekedjenek. A brókerek helyzetét is megkönnyíti ugyanakkor meglátása szerint, hiszen az egyhónapos lejáratú kötvények megnövelték a munka volumenét.

György Vidor egyúttal arra is ráirányította a figyelmet, hogy ez a traktorok és a motorkerékpárok esetében hátrányos, hiszen nekik a féléves biztosítás nem elég, a hét-nyolc hónap fedi le esetükben a szezont, így rá lesznek kényszerülve, hogy megvásárolják az egyéves kötvényt, miközben november és március között nem közlekednek, tehát ezt az időszakot feleslegesen fizetik.

– értékelte a másik lényeges módosítást a brókercég munkatársa.  Mint mondta, jelenleg minden biztosítótársaságnak szabad keze van arra, hogy mekkora órabért kínál a partnerszervizeknek, ám ilyen körülmények között a műhelyek ódzkodnak azoktól, amelyek alacsony összeget számolnak el.

Így alakulhatott ki olyan helyzet, hogy egy térségben egy biztosítónak csak egy műhellyel van szerződése. „Ha megszabják a referenciaárat, akkor nagyobb lesz az érdeklődés, a károsultak több szerviz közül választhatnak” – vetítette előre György Vidor.