Beborulva. A kártalanítás folyamatára is negatív hatással lehetnek a történtek (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
A nyugdíjpénztárakat, a tőzsdét és a biztosítási piacot felügyelő hatóság sorozatban veszíti el a pereket, emiatt döntéseik érvényüket vesztik, gyakorlatilag a hatóság elveszíti a szerepét, a kontroll lehetőségét – állapítja meg egy friss elemzés. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a törvények átláthatatlanok, a hatóság működési szabályzata kaotikus, így nem csoda, hogy egy jó ügyvéd azonnal talál fogást ezeken.
2020. október 27., 16:022020. október 27., 16:02
Az elmúlt két-három évben a pénzügyi felügyelet (ASF) szinte valamennyi határozatát megtámadták, és a felpereseknek többnyire igazat adott a bíróság – irányította rá a figyelmet hétfőn közzétett elemzésében az Economica.net gazdasági portál. A piac működését illetően mindez azt jelenti, hogy a felügyelet döntései végleg vagy átmenetileg érvényüket veszítik.
További gondot jelent, hogy a felügyelet dolgozóit is perekkel fenyegetik azok, akiket ellenőrizniük kellene, a hatóság pedig nem biztosítja számukra a jogi képviseletet – hívta fel a figyelmet a cikk, amelynek szerzője szerint a jogi fedezet jelenti a legnagyobb problémát leginkább a biztosítások terén. A hatóság ugyanis meglátásuk szerint egyszerűen képtelen arra, hogy meggyőzze az igazságszolgáltatást a döntései törvényességéről, valamint arról, hogy azokat azonnali hatállyal alkalmazni kell.
Elemzők úgy látják, több mint 6 millió érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA), további 15,5–16 millió érvényes más biztosítás van, ezek értéke kétszerese a romániai banki letétek, valamint háromszorosa a banki hitelek értékének. Az a tény, hogy a felügyelet sorozatban veszíti el a pereket,
Annál is inkább, mert a vesztes perek többsége éppen azokra az esetekre vonatkozik, amikor a felügyelet bírságot szabott ki, vagy átszervezést írt elő azoknak a biztosítótársaságoknak, amelyek értékelése szerint nem kezelték megfelelően a kártalanítási iratcsomókat, nem volt elegendő tartalékuk az esetleges károk megtérítésére, vagy rosszul számolták ki a tőkeszükségletet, összességében tehát nem teljesítették megfelelően a kárvallottakkal szembeni kötelezettségeiket.
A portál szélsőséges példaként említi, hogy amennyiben a pénzügyi felügyelet úgy dönt, visszavonja valamelyik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást forgalmazó társaság engedélyét, ám az megfellebbezi a döntést a bíróságon, nagy eséllyel felfüggesztik ezt a határozatot. A felfüggesztés idejére ez eurómilliós nagyságrendekben ró terhet a garanciaalapra, másrészt csőd esetén a károsultak csak hosszú idő után jutnak hozzá a pénzükhöz. Az elemzők szerint
de tény, hogy a hatóság által megbírságolt társaságok viszonylag könnyen elérik a bíróságon a döntések felfüggesztését vagy visszavonását.
„A nyugdíjpénztárak, a tőzsde és a biztosítási piac működéséről és felügyeletéről 2013 után meghozott törvények annyira ellentmondásosak, értelmezhetetlenek, hogy egy ügyes ügyvéd ezek útvesztőjében bárkit meg tud vezetni” – értékelt hasonlóképpen a Krónika megkeresésére Biró Albin biztosítási szakértő. Rámutatott,
Példaként említette, hogy a rendszerszintű kockázatról szóló uniós jogszabályt próbálták alkalmazni a biztosítótársaságokra, ám míg az uniós 30 milliárd euró feletti veszteségekről rendelkezik, Romániában a biztosítások piacának évi forgalma nem haladja meg a 1,8 milliárd eurót. Ennek éppen az ellenkezője, hogy miközben az európai országok többségében meghatározatlan időre kötik meg a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítást, hogy ezzel szavatolják a piac stabilitását, Románia ebben különutas, és féléves lejáratú kötvények piacra dobását is engedélyezi.
„Nincsenek olyan egyértelmű törvények, amelyek lehetőséget adnának a felügyeletnek világos, megalapozott döntésekre” – összegezte Biró Albin. Arra is kitért, hogy a hatóság működési szabályzata is kaotikus, például a döntések többségéhez a testület kétharmados döntésére van szükség, miközben máshol elegendő a fele plusz egy. „Ha nem sikerül meggyőzni a kétharmadot, csúsznak a kérések, az engedélyezések, nem sikerül egyértelmű határozatokat elfogadni” – mutatott rá a szakértő, aki korábban az ASF tagja volt.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
szóljon hozzá!