Beborulva. A kártalanítás folyamatára is negatív hatással lehetnek a történtek (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
A nyugdíjpénztárakat, a tőzsdét és a biztosítási piacot felügyelő hatóság sorozatban veszíti el a pereket, emiatt döntéseik érvényüket vesztik, gyakorlatilag a hatóság elveszíti a szerepét, a kontroll lehetőségét – állapítja meg egy friss elemzés. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a törvények átláthatatlanok, a hatóság működési szabályzata kaotikus, így nem csoda, hogy egy jó ügyvéd azonnal talál fogást ezeken.
2020. október 27., 16:022020. október 27., 16:02
Az elmúlt két-három évben a pénzügyi felügyelet (ASF) szinte valamennyi határozatát megtámadták, és a felpereseknek többnyire igazat adott a bíróság – irányította rá a figyelmet hétfőn közzétett elemzésében az Economica.net gazdasági portál. A piac működését illetően mindez azt jelenti, hogy a felügyelet döntései végleg vagy átmenetileg érvényüket veszítik.
További gondot jelent, hogy a felügyelet dolgozóit is perekkel fenyegetik azok, akiket ellenőrizniük kellene, a hatóság pedig nem biztosítja számukra a jogi képviseletet – hívta fel a figyelmet a cikk, amelynek szerzője szerint a jogi fedezet jelenti a legnagyobb problémát leginkább a biztosítások terén. A hatóság ugyanis meglátásuk szerint egyszerűen képtelen arra, hogy meggyőzze az igazságszolgáltatást a döntései törvényességéről, valamint arról, hogy azokat azonnali hatállyal alkalmazni kell.
Elemzők úgy látják, több mint 6 millió érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA), további 15,5–16 millió érvényes más biztosítás van, ezek értéke kétszerese a romániai banki letétek, valamint háromszorosa a banki hitelek értékének. Az a tény, hogy a felügyelet sorozatban veszíti el a pereket,
Annál is inkább, mert a vesztes perek többsége éppen azokra az esetekre vonatkozik, amikor a felügyelet bírságot szabott ki, vagy átszervezést írt elő azoknak a biztosítótársaságoknak, amelyek értékelése szerint nem kezelték megfelelően a kártalanítási iratcsomókat, nem volt elegendő tartalékuk az esetleges károk megtérítésére, vagy rosszul számolták ki a tőkeszükségletet, összességében tehát nem teljesítették megfelelően a kárvallottakkal szembeni kötelezettségeiket.
A portál szélsőséges példaként említi, hogy amennyiben a pénzügyi felügyelet úgy dönt, visszavonja valamelyik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást forgalmazó társaság engedélyét, ám az megfellebbezi a döntést a bíróságon, nagy eséllyel felfüggesztik ezt a határozatot. A felfüggesztés idejére ez eurómilliós nagyságrendekben ró terhet a garanciaalapra, másrészt csőd esetén a károsultak csak hosszú idő után jutnak hozzá a pénzükhöz. Az elemzők szerint
de tény, hogy a hatóság által megbírságolt társaságok viszonylag könnyen elérik a bíróságon a döntések felfüggesztését vagy visszavonását.
„A nyugdíjpénztárak, a tőzsde és a biztosítási piac működéséről és felügyeletéről 2013 után meghozott törvények annyira ellentmondásosak, értelmezhetetlenek, hogy egy ügyes ügyvéd ezek útvesztőjében bárkit meg tud vezetni” – értékelt hasonlóképpen a Krónika megkeresésére Biró Albin biztosítási szakértő. Rámutatott,
Példaként említette, hogy a rendszerszintű kockázatról szóló uniós jogszabályt próbálták alkalmazni a biztosítótársaságokra, ám míg az uniós 30 milliárd euró feletti veszteségekről rendelkezik, Romániában a biztosítások piacának évi forgalma nem haladja meg a 1,8 milliárd eurót. Ennek éppen az ellenkezője, hogy miközben az európai országok többségében meghatározatlan időre kötik meg a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítást, hogy ezzel szavatolják a piac stabilitását, Románia ebben különutas, és féléves lejáratú kötvények piacra dobását is engedélyezi.
„Nincsenek olyan egyértelmű törvények, amelyek lehetőséget adnának a felügyeletnek világos, megalapozott döntésekre” – összegezte Biró Albin. Arra is kitért, hogy a hatóság működési szabályzata is kaotikus, például a döntések többségéhez a testület kétharmados döntésére van szükség, miközben máshol elegendő a fele plusz egy. „Ha nem sikerül meggyőzni a kétharmadot, csúsznak a kérések, az engedélyezések, nem sikerül egyértelmű határozatokat elfogadni” – mutatott rá a szakértő, aki korábban az ASF tagja volt.
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
szóljon hozzá!