Kész katasztrófa: vonzóbbá tennék a kötelező lakásbiztosítást

Bár kötelező a lakásbiztosítás, tavaly a romániai otthonok kevesebb mint 20 százaléka volt bebiztosítva különböző károk ellen – derül ki a romániai biztosítótársaságok országos szövetsége (UNSAR) megbízásából készült felmérésből. Az IRES által készített közvélemény-kutatás eredményeit az 1578 emberéletet követelő és 35 ezer otthont romba döntő vagy súlyosan károsító 1977. március 4-ei bukaresti földrengés évfordulója apropóján ismertette csütörtökön a szakmai szövetség.

A felmérés során megkérdezettek 20 százaléka mondta azt, hogy lakása be van biztosítva,

dacára annak, hogy 2019-hez képest három százalékpontos növekedést mutat a romániai lakosságnak a lakásbiztosítások és más javak biztosítása iránt kinyilvánított érdeklődése. A közvélemény-kutatás szerint eközben a lakosság 54 százaléka aggódik a földrengésveszély miatt; ennél jobban csak a tűzvésztől tartanak. Mint ismeretes, a természeti katasztrófák veszélye miatt

Romániában törvény kötelez a lakások bebiztosítására.

A kötelező biztosítás három katasztrófa – földrengés, árvíz és földcsuszamlás – következményeit védi ki, az épülettípustól függően 10 ezer vagy 20 ezer eurós felső határig. Fakultatív jelleggel ugyanakkor biztosítást lehet kötni tűzvész, robbanás, viharkárok vagy vandalizmus következményeinek elhárítására is.

A nagy földrengés évfordulója: Cseke egymilliárd lejes beruházásokat ígér, kevés lakás van biztosítva

A rendszerváltás óta Románia mindössze 26 épületet tett földrengésbiztossá állami finanszírozásból; sarkalatos váltásra van szükség ezen a területen, hiszen az épületek földrengésbiztossá tétele közérdek –- mondta el Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős&

„Nyilvánvaló, hogy nem vonzó termék a kötelező lakásbiztosítás, a többéves tapasztalat is ezt bizonyítja” – szögezte le a Krónika megkeresésére Birtalan József. A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) tagja kifejtette, a kötelező lakásbiztosítás földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetén téríti meg a kárt, nehéz elfogadtatni az emberekkel, hogy olyan kockázatokért fizessenek, melyek őket belátható időn belül nem érintik. Hiszen Erdélyben csak néhány településen van földrengésveszély, az árvíz behatárolt területeken érinti az ott lakókat, földcsuszamlás katasztrófa-szerűen pedig egyáltalán nem fordul elő.

Ám arra, aminek reálisan fennáll a kockázata – például a tűzkárnak – nem nyújt fedezetet a kötelező biztosítás.

Birtalan József rámutatott, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságnál napirenden szerepel a téma, hogy ezt a biztosítási terméket fel kellene javítani, vonzóbbá kellene tenni. Már zajlanak is az egyeztetések a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoporttal (PAID) a termék átalakításáról, ám egyelőre konkrétumokat még nem szögeztek le. A lapunknak nyilatkozó szakember meglátása szerint ezt a biztosítást fel lehetne hozni arra a szintre, hogy az önkéntes biztosítások irányába mozdítsák el, és ezzel tegyék érdekeltebbé a lakosságot, hogy megvásárolják a kötvényt. Ez – mint mondta – annál is inkább megvalósíthatónak tűnik, hogy

a világjárvány időszakában megnőtt az érdeklődés a különböző biztosítások iránt,

az emberek jobban figyelnek a lakásaik biztonságára, az egészségükre, de a tervezett utazásokat, kirándulásokat is körültekintőbben bebiztosítják. A kötelező lakásbiztosítás elméletben kötelező ugyan, de nincs ellenőrzés, az önkormányzatokra lehetett volna bízni, hogy a helyi adóval hajtsák be, de erre nem volt rendszer. „Nem az a megoldás, hogy tovább erőltetjük az emberekre, próbáljuk kötelezni őket, hanem egy olyan vonzó terméket kell kialakítani, aminek látják értelmét és hasznát, akkor szívesen megvásárolják” – szögezte le az ASF tagja.
Mint ismeretes, a törvény értelmében

a helyi önkormányzatoknak kellene ellenőrizniük, hogy mindenki megkötötte-e a kötelező lakásbiztosítást, és ha nem, akkor nekik kellene kiróniuk a 100 és 500 lej közötti pénzbírságot.

Azonban az elmúlt tizenegy évben, amióta érvényben van a kötelező lakásbiztosításra vonatkozó jogszabály, még egyetlen önkormányzat sem ellenőrzött és bírságolt, érdekük sem fűződik ehhez, hiszen az így behajtott pénz nem marad helyben, tovább kell utalniuk a központi költségvetésbe. Másrészt a törvény semmilyen szankciót nem ír elő, ha az önkormányzatok nem lépnek ebben az ügyben.

„Egyre többen érdeklődnek a fakultatív lakásbiztosítások iránt, és gondot okoz, hogy azt nem tudják megkötni a kötelező lakásbiztosítás nélkül” – irányította rá a figyelmet kérdésünkre György Vidor, a csíkszeredai Safety Broker biztosítóiroda munkatársa. Emlékeztetett, az ügyfélnek meg kell vásárolnia a kötelező kötvényt, majd arra kiegészítésként köthet felülbiztosítást, aminek a biztosított értékét tetszés szerint bármeddig lehet növelni, és bármilyen kockázatot bele tudnak foglalni.

Még ha akad is bróker, aki a kötelező nélkül megköti a felülbiztosítást, azt csak húszezer euró önrésszel adhatja a földrengés-, földcsuszamlás- és árvízkárokra, mert az elképzelés szerint a kötelező és a fakultatív kiegészíti egymást. György Vidor is beszélt ugyanakkor arról, hogy egyre többen biztosítják be a lakásukat, viszont

a kötelezőt senki nem akarja megvásárolni, sőt felháborítja az ügyfeleket, hogy ezt a kötvényt rájuk erőltetik.

Ez meglátása szerint is érthető, hiszen Erdélyben a földrengés, földcsuszamlás, árvíz kockázata alacsony, a földrengés Vrancea megyében, Bukarest környékén jelent veszélyt, árvizek is a román alföldön gyakoribbak. Legutóbb évekkel ezelőtt fordultak a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoporthoz a kötelező lakásbiztosítás alapján kártérítésért, amikor Farkaslakán kiöntött a Nyikó.
A biztosítási szakember szerint

a kötelező lakásbiztosítás másik hátránya, hogy mindössze 20 ezer euróig fedezi a károkat.

Felidézte, volt egy időszak, amikor a lakás-felülbiztosítás pótolta a kötelezőt, de aztán ez a lehetőség megszűnt, hogy a PAID se „maradjon ki a játékból”. „A felülbiztosítás díját megkapják a biztosítótársaságok, a kötelező kötvény értéke pedig a PAID-hoz fut be, ami tulajdonképpen állami intézmény. A kötelező lakásbiztosítás valójában egy állami biztosítás, amit azért találtak ki, hogy kevesebb segélyt kelljen fizetniük az árvízkárosultaknak” – összegzett György Vidor.