Nem kell a visszaút. Igen kevesen akarják az államra bízni azt, ami magánalapba is mehet
Egyelőre kijelenthető: jobban bíznak a romániai adófizetők a magánnyugdíjalapokban, mint az állami nyugdíjpénztárban, így maradnak a jól bevált, átlátható és biztos második pillér mellett. A szakemberek szerint ez nem is lesz másként, mivel az emberek féltik a pénzüket az államtól.
Ugyan a minden irányból bírált, a tavalyi év végén kiadott, majd módosított 114-es sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a romániai adófizetők többé nem utaljanak járulékot a nyugdíjrendszer második pillérét jelentő kötelező magánnyugdíjalapba,
Konkrét számok még nincsenek, mivel még csak májusban jelent meg a 114-es rendelet alkalmazási módszertana a Hivatalos Közlönyben, ennek értelmében pedig csak július elsejétől lesznek kötelesek a magánnyugdíjalapok havonta vagy félévente kiközölni azoknak az adatait, akik úgy határoztak, hogy a jövedelmük 3,75 százalékának megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást immár nem a második pillérbe kívánják utalni, hanem az állami nyugdíjpénztárhoz. Mint ismeretes, a sürgősségi rendelet értelmében a kötelező magánnyugdíjalapba a „költözés” időpontjáig befizetett összegek amúgy nem vándorolnak át az államhoz, azok a befizetőt illetik meg nyugdíjas korában, a döntés csakis a jövőbeni utalásokra vonatkozik.
Képet kaphatunk viszont arról, hogy mennyire nincs nagy érdeklődés a „költözés” iránt a Hotnews.ro minap megjelent összeállításából: a hírportál az elmúlt időszakban megkérdezte azokat a biztosító társaságokat, amelyek érdekeltek a kötelező magánnyugdíjalapokban, hogy mekkora az „elvándorlási” kedv az állami nyugdíjrendszer felé. Sok helyről ugyan nem kaptak konkrét választ, de
Mint a cikkből megtudhatjuk, a BCR 646 ezer befizető pénzét kezelő nyugdíjalapjához mostanáig 26 ilyen jellegű kérés érkezett, az Aegon 912 ezer befizetőjéből pedig mindössze 4-en jelezték, hogy távoznának. Eközben a 428 ezer ügyféllel rendelkező BRD és a valamivel több mint 1,02 millió befizetőt regisztráló Metropolitan Life azt közölte az újságírói megkeresésre, hogy nem kaptak jelentős számú igénylést ügyfeleik részéről. A második pillér legnagyobb kezelője, az 1,99 millió ügyféllel rendelkező NN sem kívánta nyilvánosságra hozni a konkrét számokat, mindössze annyit közöltek, hogy „újak az előírások, így nincs meghatározott trend”. A második legnagyobb nyugdíjalap, a több mint 1,57 millió befizetőt számon tartó Allianz-Ţiriac illetékese eközben azt nyilatkozta, „nem ölt jelentős méreteket azoknak a száma, akik a második pillérből átutalnák a járulékot az első pillérbe”. A több mint 745 ezer ügyféllel rendelkező Generali nem válaszolt a megkeresésre.
Nem jellemző, hogy az emberek visszalépnek, általában fenntartják a második nyugdíjpillért – erősítette meg a Krónika megkeresésére Székely Sándor, az NN biztosító sepsiszentgyörgyi munkatársa. Hangsúlyozta, sem őt, sem a helyi kirendeltségnél dolgozó kollégáit nem kereste meg mostanáig senki, hogy szerződést bontana. „Az ügyfelek rendszeresen levélben kapják a tájékoztatást a biztosítótársaságtól, hogy mennyi pénzük van, hogyan gazdálkodtak a letéteikkel. A pénz, a tények megingathatatlanok. Az emberek látják, hogy gyűlnek a megtakarításaik, ezért nem ülnek fel a híreszteléseknek, rémhíreknek” – részletezte Székely Sándor. Hozzátette, az már gyakrabban előfordul, hogy az ügyfeleik aggódva érdeklődnek, mi lesz a pénzükkel, mert attól tartanak, hogy az „állam ráteszi a kezét”. „Hatalmas összegek gyűltek össze a második pillérben. Mindenki tapasztalja, hogy üres az államkassza, az emberek olvassák a sajtóban, látják a tévében, hogy a kormány folyamatosan próbálkozik, hogy megingassa a második pillért. Ezért aggódnak a pénzükért, de senki nem akar önszántából kilépni” – mondta a biztosítási szakember. Arra is kitért, hogy az emberek borúlátók, attól tartanak, hogy egyre kevesebb lesz az állami nyugdíj értéke, nem fedezi majd a megélhetésüket, ha visszavonulnak.
A biztosítási szakemberhez hasonlóan vélekedik Dragoş Cabat gazdasági elemző is, aki az Adevărul.ro portál megkeresésére leszögezte, a mostani trend a jövőben sem fog változni, az emberek nem fognak „tülekedni, hogy az államnak adják a pénzüket”.
– fogalmazott az elemző. Hozzátette: „hogyan add oda a pénzed az államnak, amikor nem tudod, hogy meg fogod-e kapni?”. „És ez nem cinizmus, nem arról szól, hogy nem akarnád odaadni az alacsony nyugdíjjal rendelkező nagymamának – szögezte le Cabat. Rámutatott: igazából az a tét, hogy a mostani adófizetőknek semmiféle garanciájuk nincs arra, hogy kapnának állami nyugdíjat, amikor nyugdíjba mennek.
Az elemző szerint a 114-es rendelet nem ért célt, „egy populista jogszabály, amit nem előztek meg számítások”.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!