Ez a cég hatalmas portfóliójával magyarázható, hiszen a dömpingárak miatt több mint 3,5 millió járműre kötöttek nála kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Ez pedig az összes Romániában bejegyzett jármű mintegy 40 százaléka. Ehhez hozzáadódik a portfólió sajátos szerkezete, hiszen nagy arányban biztosítanak teherautókat, melyek ugyan Romániában vannak bejegyezve, de főleg a külföldi utakon közlekednek. Egyes becslések szerint az országban beíratott  teherszállítók legalább 70 százalékát biztosítja a City.

Az Economica.net számításai szerint a City Insurance-nek 25–30 ezer, teherautók által okozott kárbejelentést kell megtérítenie, ennek értéke eléri a 75–80 millió eurót. Ezek a körülmények vezettek oda, hogy a biztosítótársaság nagyobb anyagi erőfeszítésekre kényszerül, és innen erednek a konfliktusok a külföldi megbízott cégekkel. Az elmúlt évben kiugróan magas volt a gépjármű-biztosítási fedezeti irodához (BAAR) a City nevére külföldről benyújtott garanciaigénylések száma, ezzel Romániát az európai lista élére lökte ezen a téren. Források szerint ezen igénylések száma meghaladja az ötezret. Renato Szilagyi, a City Insurance alelnöke a gazdasági portálnak azt nyilatkozta, a kárigénylések többsége megalapozatlan, és ezért kérték és el is érték, hogy az olaszországi megbízottjuk működési engedélyét felfüggesszék, így a romániai biztosítótársaság jelenleg már közvetlenül az olasz gépjármű-biztosítási fedezeti irodával dolgozik.

Rámutatnak, hogy a csődeljárás kezdeményezésére indított eljárást indokolatlannak találta a bukaresti törvényszék. 

A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás felső határértékének szabályozása üt vissza, hiszen miközben a teherautók káraránya többszöröse a kisgépkocsik által okozott károknak; ez alapján évi mintegy 20 ezer lej biztosítást kellene hogy fizessenek, a határérték miatt egyetlen biztosítótársaság sem mert évi 7 ezer lej fölé menni. „A zöldkártyarendszer szigorú szabályok szerint működik, annak a veszélye nem áll fenn, hogy a károsult vagy a külföldi megbízott iroda nem kapja meg a pénzét, hiszen ha a cég nem, végül a fedezeti iroda (BAAR) mindig fizet, de ha már ide jutnak, az világos jele annak, hogy a dolgok nem mennek rendben, gondok vannak a piacon” – szögezte le megkeresésünkre Biró Albin biztosítási szakértő. Hozzátette, ilyen esetben nem lehet másra mutogatni, a rendszert hibáztatni, hiszen nemzetközi szinten nem nézik el a késlekedést, azt azonnal jelentik, és a rosszul törlesztő biztosítótársaság súlyos következményekkel szembesülhet, ki is zárhatják a zöldkártya- rendszerből. A romániai biztosító mondhatja, hogy átverték, hogy a külföldiek „túl könnyen”  fizetnek, de ők pontosan úgy fizetik a kárpótlást, ahogy szokták, az csak Romániában tűnik „túl könnyűnek”. Külföldön általában a kárhányad jóval kisebb, mint Romániában, az nem mutatható ki, hogy a romániai teherszállítók, miként „viselkednek” a külföldi utakon, mert azok a balesetek is a romániai statisztikákban jelennek meg.

– szögezte le a szakértő. Az előzményeket felidézve rámutatott, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) évekkel ezelőtt erőltette, hogy a problémás biztosítottak esetében növeljék az árakat. Egyértelműen kiderült ugyanis, hogy a 20 és 30 év közötti fiatalok hatszor annyi kárt okoznak, mint a 30 és 50 év közötti gépkocsivezetők, másrészt hogy a tehergépkocsik kárhányada meghaladja a 20 százalékot, miközben az 1500 és 2000 köbcenti közötti hengerűrtartalmú személygépkocsik kárhányada 2,5–3,5 százalék között van. Akkor az évi legtöbb hétezer lejről 20 ezer lejre emelték a kamionok díját, de következtek a tüntetések, a fuvarozók lobbija pedig elég erős volt ahhoz, hogy a parlament végül meghatározza a díjszabás felső értékét. Azóta egyetlen biztosítótársaság sem merte a referenciaár háromszorosát jelentő, de valós évi húszezer lejes díjat elkérni.  Ebből alakulnak ki az egyenlőtlenségek: ha egy társaságnak olyan a portfóliója, ezt egyensúlyban tudja tartani, ám veszélyes helyzet alakul ki, ha túl sok teherautót biztosít. „A kisebb baj, ha késleltetik a kifizetéseket, próbálják lefaragni a kárpótlások értékét, ám nagyobb baj, ha ez a fizetésképtelenség szélére sodorja a céget” – összegezte Biró Albin.