Fotó: Pinti Attila
A rendszerváltás óta Románia mindössze 26 épületet tett földrengésbiztossá állami finanszírozásból; sarkalatos váltásra van szükség ezen a területen, hiszen az épületek földrengésbiztossá tétele közérdek –- mondta el Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter a Román Akadémia Könyvtára által szervezett csütörtöki eseményen, amelyen az 1977-es bukaresti földrengésről emlékeztek meg.
2021. március 04., 15:292021. március 04., 15:29
Az 1977. március 4-ei földrengésben 1578 ember halt meg, közülük 1424-en Bukarestben. 11 ezren megsebesültek, 35 ezer lakás ment tönkre.
A miniszter csütörtökön az Agerpres szerint rámutatott:
Hozzátette, a magán- és jogi személyek tulajdonában lévő ingatlanok állami erőforrásból való megerősítését a közérdek teszi indokolttá. „Az állampolgár biztonsága az elsődleges. Azokat is biztonságban kell tudni, akik az épületben tartózkodnak egy esetleges földrengés alatt, és azokat is, akik az épület előtt lesznek, közterületen” – idézi a tárcavezetőt az RMDSZ közleménye.
A fejlesztési minisztérium jogszabály-módosítást készít elő ennek érdekében, illetve munkacsoportot alakít a földrengésbiztos építkezés normatíváinak kidolgozására. A szaktárca ugyanakkor azt javasolja, hogy további 6 milliárd eurót különítsen el az európai alapok minisztériuma az épületek földrengés- és tűzbiztossá, valamint energiahatékonyabbá tételére.
Eközben tavaly a romániai lakások kevesebb mint 20 százaléka volt bebiztosítva különböző károk ellen.
– derül ki a Román Felmérési és Stratégiai Intézet (IRES) felméréséből, amely a román biztosítótársaságok országos szövetségének (UNSAR) megbízásából készült. A felmérés eredményeit az 1977-es földrengés évfordulója apropóján ismertette az UNSAR az Agerpres hírügynökséggel.
Fotó: 123RF
Romániában továbbra is alacsony azoknak a lakásoknak az aránya, amelyekre biztosítást kötöttek: alig 20%, annak dacára, hogy 2019-hez képest három százalékponttal nőtt a románok kinyilvánított érdeklődése a lakásbiztosítások és más javak biztosítása iránt.
A közvélemény-kutatás szerint a romániai lakosság 54%-a aggódik a földrengésveszély miatt; ennél jobban csak a tűzvésztől tartanak. A megkérdezettek 67%-a azt nyilatkozta, hogy tudja, mi a teendő katasztrófa esetén. 32%-uknak előkészített túlélőcsomagja van, amely élelmiszert, vizet, gyógyszert, sípot és elemlámpát tartalmaz.
2020-ban a földrengések száma kisebb volt az előző évekhez képest, de nőtt azoknak a földmozgásoknak a száma, amelyek 3-as fokozatúnál erősebbek voltak: 2018-ban 86, 2019-ben 103, 2020-ban 118 ilyen földrengés volt. Ezek közül a 2020. január 31-i volt a legerősebb a tavalyi évben, 4,8-as erősséggel.
A természeti katasztrófák veszélye miatt Romániában törvény kötelez a lakások bebiztosítására. A kötelező biztosítás három katasztrófa (földrengés, árvíz és földcsuszamlás) következményeit védi ki, az épülettípustól függően 10 000 vagy 20 000 eurós felső határig. Fakultatív jelleggel biztosítást lehet kötni tűzvész, robbanás, viharkárok vagy vandalizmus következményeinek elhárítására is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Daniel David oktatási miniszter kedden egy videóüzenetben felhívta a figyelmet arra, hogy a deficitcsökkentő intézkedéscsomag előírja az óraadó tanárok óradíjának csökkentését is.
Az elmúlt 24 órában a kánikula és a viharok nagyon sok munkát adtak a katasztrófavédelmi felügyelőség munkatársainak – számolt be kedden a belügyminisztérium.
Bírálta Sorin Gridneanu, a kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke a kormány által felelősségvállalással beterjesztett gazdasági megszorító intézkedések egyes elemeit.
Kedden is kitart a kánikula szinte az egész országban – figyelmeztetnek a meteorológusok.
A romániai polgárok szűk többsége egyelőre elégedett Nicușor Dan nemrég hivatalba lépett államfő tevékenységével – derül ki egy közvélemény-kutatásból.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!