A nagyjából 9,1 millió lakásból alig 1,74 millióra kötöttek kötelező biztosítást
Fotó: Pixabay
Bár júliusban enyhén nőtt a kötvények száma, továbbra sem túl népszerű a romániai lakosság körében a kötelező lakásbiztosítás.
2020. augusztus 24., 08:342020. augusztus 24., 08:34
2020. augusztus 24., 14:222020. augusztus 24., 14:22
Júliusban enyhén, 1,89 százalékkal nőtt az aktív kötelező lakásbiztosítási kötvények száma: az előző év hetedik hónapjában regisztrált 1,708 millió után 1,741 millió szerződést tartott nyilván a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID).
A PAID szerint amúgy a múlt hónapban a legtöbb aktív szerződés Erdélyben volt – a bebiztosított otthonok 22 százaléka volt ebben a térségben. 19 százalékkal Bukarest, majd 18 százalékkal Munténia következett.
Az ellenkező póluson Máramarost és Bukovinát találjuk 3–3 százalékkal.
a július végén aktív szerződések 74,8 százaléka vonatkozott városi környezetben, 25,2 százaléka pedig vidéken található lakásra.
Ami pedig a lakások típusát illeti, a bebiztosított otthonok 94,4 százaléka vasbetonból, fémből, fából, kőből, égetett téglából, valamint más hő- vagy vegyi kezeléssel készült építőanyagból épült.
Mint ismeretes, a kötelező lakásbiztosítások A és B osztályba sorolják a lakóingatlanokat, és ez a besorolás határozza meg mind a biztosítás értékét, mind pedig lehetséges kártérítés összegét.
A vasbetonból, fémből, fából, kőből, égetett téglából, valamint más hő- vagy vegyi kezeléssel készült építőanyagból felépült lakások tulajdonosainak évi 20 euró biztosítási díjat kell fizetniük, aminek fejében az okozott károkért járó biztosítás legmagasabb értéke 20 000 euró.
Ha viszont a ház külső falait égetetlen (vályog) téglából vagy más hő- vagy vegyi kezelés nélküli építőanyagból állították elő, akkor évi 10 euró a biztosítás, amiért viszont legtöbb 10 000 euró kártérítés jár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!