2009. április 09., 23:252009. április 09., 23:25
Az eddig versenytársnak bejelentkezett Mircea Geoană szociáldemokrata, illetve Crin Antonescu liberális pártelnökkel persze önmagában még nem lenne baj, csakhogy ez idáig nem mutattak fel koherens, a választók számára rokonszenves államelnöki programot azonkívül, hogy Băsescu eltávolításának fölötte szükséges voltát hangoztatják. Ami több, mint kevés. A második forduló megrendezésének esélyét ráadásul alaposan rontja, hogy bejelentette indulását Radu Hohenzollern Veringen Duda herceg. I. Mihály exkirály veje labdába ugyan nem rúg az államfői székért rendezendő küzdelemben, részvétele viszont arra kiválóan alkalmas, hogy Antonescu búcsút inthessen a második fordulótól. A Hohenzollern–Sigmaringen uralkodói ház tagja ugyanis legfeljebb a monarchia iránt nosztalgiát érző idősebb nemzedék – értelemszerűen szűk körű – tagjai körében számíthat szavazatokra, akiknek többsége amúgy éppen annak a liberális Antonescura voksolna, akinek pártja a kilencvenes évek elején már pedzegette a királyi család hatalomra kerülésének gondolatát, de bele is bukott a tervbe.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.