Parajdon tovább nőtt a sóbánya fölötti felszín megsüllyedésének veszélye: a vízbetörések miatt kialakult üregek beomlással fenyegetnek
Fotó: Hargita Megye Tanácsa
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
2025. június 03., 16:262025. június 03., 16:26
2025. június 03., 17:002025. június 03., 17:00
Hartel Tibor román nyelven közzétett, csak az ismerősei számára hozzáférhető posztjában úgy véli, a most kialakult helyzetet remélhetőleg kezelni lehet, azonban a bányakatasztrófa súlyos, és aggodalomra ad okot.
Amikor a járatok teteje beomlik, az édesvíz behatol a föld alá, feloldja a sót és telített sóoldatot képez, amely a talajvízbe és a felszíni vízfolyásokba jut. A sóval való szennyeződés gyakran talajsüllyedéssel és szerkezeti károsodásokkal jár együtt” – olvasható a kolozsvári ökológus posztjában.
Mint az egyetemi oktató részletezi, nemzetközi esettanulmányok (Retsof (USA, 1994), Lake Peigneur (USA, 1980), Werra (Németország), Berezniki (Oroszország) és legutóbb a parajdi eset is megerősíti a hosszú távú, előre jelezhető hatás mintázatát, amely évekig fennmaradhat.
A folyók sem menekülnek: Németországban a Werra folyó sószintje több mint 20-szorosa volt a halak számára biztonságos határértéknek. Lengyelországban 2022-ben a magas sókoncentráció elősegítette egy mérgező algafaj elszaporodását, amely több mint 250 tonna hal pusztulását okozta. Várható, hogy a román szakértők is aktívan reagálnak majd ilyen helyzetekben. Itt a regionális hatásokra, a társadalmi és természeti rendszerekre gondolok” – fogalmazott az egyetemi oktató.
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Az incidens után a területet a sós víz kiszivattyúzásával, a talaj kezelésével, a halállomány újratelepítésével és az ökoszisztéma több éven át tartó megfigyelésével lehet helyreállítani.
Napi vészhelyzetek, amelyeken a helyi közösségeknek át kell esniük. Sürgősségek, amelyekhez nincs rendelkezésre álló technikai szakértelem. De nincs koncepció, nincs még emlékezet sem (emlékezet – azaz, az idősek azt mondják, hogy már volt ilyen... nos, ez sincs. Emlékezet.) Ezek a katasztrófák valójában azt mutatják, hogy hova jutottunk. A jelen helyzetben mérettetnek meg az intézmények és a társadalom. i. Vizsgák, amelyeken át lehet esni, de nem könnyen. Egyáltalán nem könnyen.
Nem lesz könnyű” – zárul Hartel Tibor posztja.
Enyhén emelkedett Parajdon a Korond-patak vizének sótartalma
A parajdi sóbánya Telegdy-ágánál enyhén növekedett a víz sótartalma, kedden reggel pedig a József-bánya területén 1,5 méteres átmérőjű talajsüllyedést figyeltek meg, ami a lakosságra veszélytelen jelenség – számolt be a Hargita megyei prefektusi hivatal a vészhelyzet kezelésében részt vevő intézmények értekezlete után. Az intézmény közleménye szerint a Korond-patak vízhozama másodpercenként 2,56 köbméterre csökkent, de a védőfalakból és homokzsákokból álló ideiglenes gátat fenntartják. A hidrológiai előrejelzés szerint a várható esőzések nyomán szerdán Parajd térségében a patak vízhozama másodpercenként 8,5 köbméterre nő, csütörtökön pedig 5,3 köbméterre csökken. A prefektúra közölte azt is, hogy a lakosság evakuálása továbbra is érvényben marad. A térség megközelítését csendőrök és rendőrök korlátozzák.
Mint arról beszámoltunk, tizenhat Maros megyei településen ihatatlanná vált a vezetékes víz, miután megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma a parajdi bányakatasztrófa következtében, emiatt a hatóságok 30 napra veszélyhelyzetet hirdettek. A Maros megyei prefektúra közölte, hogy a parajdi bányakatasztrófa a környező térség hidrológiai egyensúlyára is kihat. Ennek mellékhatásaként megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, melyből a térségben 39 ezer embernek biztosítják a vezetékes vizet. A román vízügyi hatóság Maros megyei igazgatósága közölte: a Kis-Küküllőbe a folyó mellékágán, a Korond-patakon keresztül jutott só az elárasztott parajdi sóbányából. Mint írták, a folyó vizének kloridtartalma mintegy kétszerese a megengedett értéknek.
Az állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A hétvégén több beszakadás jelent meg a vízzel feltöltődött bánya felszíni részén, ennek nyomán fennáll a veszélye, hogy egy nagyobb omlás árhullámot gerjeszthet. Ennek elkerülése érdekében a Hargita megyei községben vasárnap este a helyiek és az őket segítő önkéntesek 12 ezer homokzsákból építettek védőgátat egy esetleges árhullám megfékezésére. A gát a régi bányarész, a Dózsa-bánya tetejének hirtelen beomlása esetén keletkező árhullámtól védené a környékbeli házakat.
Hozzálátnak a hatóságok a Korond-patak biztonságos eltereléséhez – adta hírül közleményében a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Sokat hallunk a gyógytornáról: a kinetoterapeuta szolgáltatásai iránt egyre nagyobb az érdeklődés nem csak a különféle betegségekből történő kilábalás során, hanem megelőzésként is. Videós egészségügyi sorozatunkban Somogyi Csongor beszél szakterületéről.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás