Frontvonalban. Az orosz hadsereg új célpontja az ukrajnai Szumi régió
Fotó: Facebook/Минобороны России
Az orosz hadsereg folyamatosan előrenyomul az észak-ukrajnai Szumi régióban, előbb-utóbb a régió fővárosa is drónjaik és tüzérségük hatótávolságán belülre kerül – közölték ukrán tisztségviselők és elemzők kedden a CNN szerint.
2025. június 04., 09:282025. június 04., 09:28
Az előrenyomulást az sem lassítja, hogy Oroszországot az elmúlt napokban két merész ukrán támadás is érte: egy dróntámadás, amely vasárnap több orosz repülőgépet is megsemmisített, és egy hétfői, Oroszországot az elcsatolt Krím félszigettel összekötő híd elleni, víz alatti robbanószerkezetekkel végrehajtott támadás.
– közölte Ivan Sevcov, a térségben állomásozó ukrán hadsereg szóvivője.
„Jelenleg az a terület, amelyet az ellenség már elfoglalt, körülbelül 15 kilométeres a frontvonal mentén és körülbelül 6-7 kilométer mély” – mondta Sevcov.
Hozzátette, hogy az oroszok a jelenlegi állásaiktól néhány kilométerre lévő Junakivka város felé próbálnak előrenyomulni.
A szumi katonai közigazgatás közölte, hogy az orosz csapatok a kedd reggelig tartó 24 órában csaknem 150 tüzérségi támadást hajtottak végre a térség 47 települése ellen.
Az orosz védelmi minisztérium azt állította kedden, hogy erői elfoglalták Andrijivka falut, miközben kiszélesítették a frontot – jelentette a TASZSZ hivatalos hírügynökség.
Sevcov szerint
A település lakosságának jelenlegi száma nem ismert, de a háború kitörése előtt mintegy negyedmillió embernek adott otthont.
A DeepState nem hivatalos ukrán csoport, amely a frontvonalakat figyeli, arról számolt be, hogy az orosz erők elfoglaltak egy másik települést Szumi északi részén, mintegy 20 kilométerre Szumi városától.
A közlemény szerint:
„Az ellenség előrenyomulásának veszélye az, hogy 20-25 kilométeres távolságot fog elérni, ami lehetővé teszi az FPV drónok számára, hogy Szumi városába repüljenek” – közölte a DeepState.
Hozzátette, hogy az ukrán erők nem tudtak fellépni az oroszok által használt száloptikás drónok ellen, amelyek képesek kikerülni a zavarást.
– jegyezte meg a DeepState.
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint az oroszok az elmúlt hetekben megerősítették egységeiket a térségben, mivel Vlagyimir Putyin elnök május közepén ellátogatott a szomszédos oroszországi Kurszk régióba, és elrendelte egy pufferzóna létrehozását Szumi területén belül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy
Az ukrán erők állásai eközben a frontvonalak mentén az északi határtól a Fekete-tengerig húzódnak.
Az ISW hétfőn közölte, hogy az orosz erők a közelmúltban fokozták a szárazföldi támadásokat, és több tapasztalt dandárt vontak be, beleértve a légideszantos csapatokat is.
Sevcov ukrán katonai szóvivő szerint az orosz erők célja „nemcsak az, hogy behatoljanak és 20-30 kilométer mélységű úgynevezett ütközőzónát hozzanak létre, hanem az, hogy teljesen elfoglalják Szumi térségét”.
– közölte az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat. Zelenszkij ezt „kegyetlen csapásnak” nevezte... „közvetlenül a várost és annak hétköznapi életet élő utcáit vette célba a rakétatüzérség”.
Hétfőn Zelenszkij a frontvonal egyik „legforróbb” részének nevezte Szumi északi részét.
Szumi regionális fővárosának elfoglalása valószínűleg meghaladja az oroszok képességeit: a terepet sűrű erdő borítja. De támadásaival az orosz hadsereg megakadályozhatja, hogy az ukránok átcsoportosítsanak egységeket Donyeckbe és a frontvonal más pontjaira.
Az ISW hétfőn megjegyezte, hogy
Eközben Volodimir Zelenszkij elnök kedden bejelentette az ukrán hadsereg átalakítását.
Zelenszkij a fúparancsnokok találkozóját követő esti videóbeszédében elmondta, hogy az átalakítás célja annak biztosítása, hogy a hadsereg továbbra is a harcra összpontosítson, több mint három évvel azután, hogy Oroszország lerohanta szomszédját.
Az elnök elmondta, hogy Mihajlo Drapatij vezérőrnagy, aki a múlt hétvégi, egy gyakorlótér elleni támadás miatt felajánlotta, hogy lemond az ukrán szárazföldi erők parancsnokságáról, mostantól az egyesített erők új parancsnoka lesz.
„Mykhailo Drapatyi mostantól kizárólag a harci ügyekre fog összpontosítani, és az egyesített erők parancsnokává nevezték ki, hogy teljes mértékben a frontvonalnak szentelhesse magát” – mondta Zelenszkij.
Az elnök elmondta, hogy egy másik tiszt, akit nem nevezett meg, a szárazföldi erők élére kerül, és „olyan feladatokért lesz felelős, mint a kiképzés, a felkészítés, a területi toborzóközpontok változásai”.
Közben a Fehér Ház szóvivője kedden közölte:
Karoline Leavitt az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Donald Trump eszközkészletének a részét jelentik az Oroszország elleni szankciók, amennyiben szükségessé válnak. Hozzátette, hogy az elnök megközelítését a kongresszus is tiszteletben tartja. A szóvivő ezzel arra utalt, hogy a szenátus törvényjavaslatot készített elő Oroszország elleni súlyos szankciókra.
A szóvivő a hétfői isztambuli tárgyalási fordulóra utalva felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország és Ukrajna az amerikai elnök ösztönzésére bocsátkoztak közvetlen tárgyalásba, és megjegyezte, hogy a háborúban álló két fél között hasonló közvetlen kapcsolatfelvétel „egy évvel ezelőtt ilyenkor még elképzelhetetlen volt”.
Hozzátette, hogy
Karoline Leavitt szintén kérdésre válaszolva közölte, hogy az amerikai elnök részt vesz a NATO-tagországok június végi hágai csúcstalálkozóján.
A Fehér Ház szóvivője egyben megerősítette, hogy június 4-én, szerdán életbe lép a megemelt behozatali vám az acélra és alumíniumra, amit Donald Trump múlt pénteken a Pennsylvania állambeli Pittsburgh közelében acélipari munkások előtt tartott beszédében jelentett be.
A vám 25-ről 50 százalékra emeléséről szóló rendeletet az elnök még kedden aláírja - közölte Karoline Leavitt.
Mindeközben Szvetlana Petrenko, a hatóság képviselője közölte:
Petrenko szerint nyilvánvaló, hogy a terrorista csoportok „a kijevi rezsim utasítására, maximális pontossággal úgy tervezték meg a támadást, hogy az több száz békés polgár életét fenyegesse”. A robbantások következtében hét ember életét vesztette, 113-an pedig megsérültek, köztük gyermekek is.
A szóvivő kilátásba helyezte, hogy az SZK az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) operatív támogatásával azonosítani fogja és büntetőjogi felelősségre fogja vonni a terrortámadás szervezőit és végrehajtóit.
Az FSZB kedden közölte, hogy letartóztatott egy feodosziai illetőségű férfit, aki az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából házi készítésű, 1,2 kilogramm robbanóanyagból, elektromos detonátorból, improvizált rádiójel-vevőből és rádióelektronikus adóból álló, fél kilogramm szöggel megtöltött pokolgépet rejtett el Szevasztopol Balaklavai kerületében.
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Közlésük szerint pilóta nélküli repülőszerkezetek csapásai több mint 700 ezer ember áramellátását szakították meg Zaporizzsja és Herszon megye több mint 600 településén.
Délutáni bejelentés szerint Berdjanszkba visszatért az áram, és Melitopolban is folynak a helyreállítási munkálatok.
A moszkvai védelmi minisztérium kedden bejelentette, hogy az orosz hadsereg elfoglalta Andrijivka települést az ukrajnai Szumi megyében.
A hadijelentés szerint
A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált, illetve megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy rádióelektronikai gyárat, több drónösszeszerelő és -indító létesítményt, több lőszer- és hadfelszerelés-raktárt, 23 páncélozott harcjárművet, hét amerikai JDAM irányított légibombát, két HIMARS-rakétát továbbá 199 repülőgép típusú drónt.
Uniós biztos: diplomáciai megoldásokkal nem lehet békét elérni Ukrajnában
Az ukrajnai háború addig fog tartani, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök akarja, „a diplomáciai megoldásokkal, bármennyire is támogatandók, nem fogunk békét elérni” – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos kedden Hágában.
A Clingendael Intézet, az Európai Bizottság hollandiai képviselete és a Nieuwspoort sajtóközpont által közösen szervezett, az európai védelem újragondolásáról szóló konferencián a litván biztos hangsúlyozta: míg Oroszország egyre erősebbé és agresszívebbé válik, az Egyesült Államok fokozatosan kivonul Európából, mert számára Kína az első számú prioritás.
„Ez nem jelenti a NATO-ból való kilépését, de Európának fel kell készülnie, így a júniusi NATO-csúcs és az Európai Tanács ülése stratégiai jelentőségű: itt kell döntéseket hoznunk” – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, az ukrajnai háború egyik legfontosabb tanulsága, hogy a harci műveletek túlnyomó részét, mintegy 80 százalékát drónok végzik, az orosz drónképességek legalább az ukrán szinten vannak.
„Ha igazak a hírszerzési előrejelzések, miszerint Oroszország a közeljövőben próbára teheti a NATO kollektív védelmét, fel kell tennünk a kérdést: készen áll-e Európa egy ilyen, drónokkal felszerelt, harcedzett orosz hadsereg elleni konfliktusra?” – fogalmazott.
Véleménye szerint ha Európa tartós békét akar, stratégiailag függetlenné kell válnia, ez azonban nem egyenlő az elszigetelődéssel: közösen kell megtalálni a függetlenséget, ezért elengedhetetlen, hogy az Európai Unió és a NATO szorosan együttműködjön.
„A valódi függetlenség négy kulcsfontosságú feltételt igényel: először is saját védelmi képességeink megerősítését, másodszor Oroszország agresszív képességeinek csökkentését, harmadszor az amerikai katonai jelenlét részleges pótlását Európában, végül pedig Ukrajna gyors és hatékony integrálását egy új európai biztonsági rendszerbe” – taglalta.
Kubilius szerint a”posztimperialista, autoriter, agresszív Oroszország mindig fenyegetést fog jelenteni Európa számára”. Azt mondta, „az orosz nép dolga”, hogy visszavezesse az országot egy „normálisabb” irányba.
„Az Ukrajna-stratégiánknak nemcsak abban kell állnia, hogy segítjük Ukrajnát az önvédelmében, hanem abban is, hogy sikeres történetté válhasson az EU-hoz való integráción és gazdasági fejlődésen át. Egy sikeres Ukrajna megteremtése jelentős hatással lehet arra, hogy az orosz emberek miként látják saját jövőjüket” – hívta fel a figyelmet.
„Eddig követtük transzatlanti barátaink vonalát: amikor azt mondták, hogy Oroszország a gonosz birodalma, akkor mi is ezt ismételtük; amikor azt mondták, hogy vissza kell állítani a kapcsolatokat Oroszországgal, akkor mi is követtük őket. És most tudjuk, hol tartunk” – tette hozzá az uniós biztos.
Ukrajnáról fog tárgyalni szerdán az orosz Biztonsági Tanács titkára és Kim Dzsongun
Phenjanba érkezett szerdán Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, hogy egyebek között Ukrajnáról is egyeztessen Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel.
Szergej Sojgunak, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására utazott Észak-Koreába, ez a második útja Phenjanba alig több mint két hónapon belül. Szergej Sojgu egy nemzetközi fórum keretében a múlt héten Moszkvában tárgyalt az észak-koreai állambiztonsági miniszterrel.
A Biztonsági Tanács szerdai közleménye szerint a phenjani tárgyalások során várhatóan az Oroszország és Észak-Korea közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződés egyes pontjainak végrehajtásáról, továbbá a Kurszki területen életüket vesztett észak-koreai katonák emlékének megörökítéséről lesz szó. Emellett várhatóan aktuális nemzetközi kérdéseket is megvitatnak, beleértve az ukrajnai helyzetet – közölték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!