• Vélemény

Amilyen komikus végkifejletet öltött, épp annyira alkalmasnak bizonyult a romániai politikai viszonyok tisztázására a szociáldemokraták (PSD) bizalmatlansági indítványának kurta parlamenti pályafutása.

Valamivel több mint fél év telt el azóta, hogy Romániában azonosították az első koronavírus-fertőzöttet, az elmúlt hónapok során átestünk szükségállapoton, kijárási tilalmon, kényszerszabadságon, megannyi korlátozáson. A veszély ugyanakkor nem múlt el.

Egy év alatt mintegy százezer lélekkel csökkent Románia lakossága, áll az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adataiban, amely a 2019-es demográfiai sarokszámokat összesíti. Az egy évvel korábbi, 2018-as számok ennél is rosszabbak. 

Aligha csodálkozhatunk azon, hogy az RMDSZ egyelőre nem kíván állást foglalni a két legnagyobb román alakulat közötti adok-kapokban, és csak a szavazás napján dönt arról, támogatja-e Szociáldemokrata Párt (PSD) által a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.

Joggal panaszkodunk Románia politikai elitjére. Főleg mostanság, amikor tényleg a legkisebb növésű békák ülepe alá süllyedt az állam vezetésével próbálkozók emberi és szakmai színvonala. 

A járványhelyzet és annak összes, korábbi biztonságunkat felbolygató hozadéka még olyan országokban is kihívás elé állítja az illetékes döntéshozókat, ahol az intézkedések meghozatala hagyományosan jóval megfontoltabb, körültekintőbb, mint nálunk.

A koronavírus-járvány számos negatívuma mellett annyi pozitívumot is hoz, hogy több lehetőséget kapunk arra, hogy a felfedezzük szűkebb pátriánk – Erdély, a Partium, a Bánság – szépségeit.

Az ezredforduló óta a koronavírus-járvány az emberiség messze legnagyobb megpróbáltatása. A 23 millió koronavírusos betegre jutó mintegy nyolcszázezer halott önmagában riasztó adat, de legalább ilyen súlyosak a pandémia gazdasági, szociális és politikai következményei is.

A nagyobb tömegek előtt zajló kampánygyűlések a járvány miatt elmaradnak, de a politikai hacacáré iránt még érdeklődők nem panaszkodhatnak műsorhiányra. A parlamentben a többségben lévő, mégis ellenzékesdit játszó Szociáldemokrata Párt (PSD) egy újabb bizalmatlansági indítvánnyal biztosítja a szeptember végi helyható

Korábbi életünk teljességének számos fontos eleme közül az egyik, ami csorbulni, szűkülni, ellehetetlenülni látszik a járványhelyzet miatt, kétségtelenül a kultúra. 

A koronavírus-járvány háttérbe szorította a Greta Thunberg-féle méregzöldek világméretű kampányát, de úgy tűnik, a bukaresti kormányhoz később szoktak befutni a hírek.

A minimális tisztánlátás végett jó lenne, ha eldöntene néhány kérdést a koronavírussal kampányoló román kormány.

Románia vitathatatlanul rengeteget köszönhet Károly walesi hercegnek, Erdélyről pedig hatványozottan elmondható ugyanez. Részben erdélyi ősei okán, részben a természet iránti szeretettől és aggódástól hajtva a brit trónörökös második hazájának tekinti a régiót.

Ha Klaus Iohannis nem köztársasági elnök lenne, hanem király – mint ahogy Romániának volt már német uralkodója –, akkor jó eséllyel vonulhatna be a történelembe I., avagy Szánalmas Klaus néven. 

Azt ugye tudjuk, hogy Románia jogállam. Ezt maga Klaus Iohannis mondta az utóbbi időben több alkalommal is.

Daniel Constantin Gălbează moinești-i ügyész legalább akkora forradalmi hatást próbál gyakorolni a romániai és egyetemes igazságszolgáltatásra, mint amekkorát a Bákó megyei város nagy szülöttje, Tristan Tzara, a dadaista avantgárd mozgalom alapítója egy évszázaddal ezelőtt alakított a művészeteken.

Dübörög a választási kampány, még ha a szeptember végi helyhatósági választásoknak be is akaszthat a koronavírus-járvány. A teljes romániai belpolitika, a járványkezelés, a jövőtervezés, és mindenki, aki a romániai politikai prérin él és mozog, a kampány színterévé, szereplőjévé vált.

A soviniszta román szélsőségesek annyiban különböznek a koronavírus-járványtól, hogy távozásuk után nagyjából tudható, mikor jelennek meg újra.