Pataky István

Pataky István

Egyesülés Moldovával?

2020. november 19., 12:212020. november 19., 12:21

Amikor egy-egy választás nyomán úgynevezett románbarát politikus, párt kerül hatalomra a Moldovai Köztársaságban, bennünk, erdélyi magyarokban rögvest elkezdődnek a filozofálgatások Románia és Moldova egyesüléséről. Romantikus álmodozóink gyorsan levezetik a képletet: ha „azok” egyesülnek, Erdély visszacsatolásának kérdése is aktuálissá válhat. A részletektől függetlenítik magukat, a demográfiai összetétel lényegtelen apróság, ahogyan az akció megvalósítása is.

Optimista jósaink is megjelennek ilyenkor a színen. Szerintük ha megvalósul a nagy román egység, akkor a moldovai gagauz autonómia olyan remek példa és érv lesz Bukarestben, hogy a székelyföldi önrendelkezés elől úgy dőlnek majd ki az akadályok, mint chișinăui tekepályán a Putyin-matrjoskák. Nem beszélve az orosz ajkú tömegekről, amelyekkel kéz a kézben lehet magyar érdeket is képviselni. Tarthatatlan lesz a román központosított állam, végre tényleg Svájccá válik Románia. Gazdasági szempontból nem, de boldog soknemzetiségileg igen.

Pesszimista jövőbe látóink gyorsan árnyalják a képet. Ha Románia és a Moldovai Köztársaság egy országgá válik, a magyarok aránya értelemszerűen tovább csökken, a mágikus parlamenti öt százalék túl magas léccé válik az RMDSZ-nek bármiféle összmagyar együttműködéssel is. Ráadásul a szovjet oroszok által évtizedekig elnyomott moldovai románok nem biztos, hogy magyarbarátsággal fogják jelezni az egyesülés feletti örömüket – szól még az óvatos duhajok érve.

Kis szépséghiba, hogy ezeknek a kocsmai asztalnál oly remekül hangzó találgatásoknak a témáját, Románia és Moldova egyesülését, több súlyos ok is a megfoghatatlan távlatokba tolja. Egyrészt az európai politikát meghatározó hatalmak hallani sem akarnak egy olyan helyzetről, amelyben az orosz katonai erők által ellenőrzött Transznisztria az Európai Unió részévé válna. A szakadár terület helyzetét befagyott konfliktusként tartják számon, s kizárólag Moszkva kénye-kedvén múlik a gyors „kifagyasztás”. A Brüsszelnek sűrűn bólogató román politikai elit – az egy szál Traian Băsescut leszámítva – maximum televíziós vitaműsorokban bátorkodik a román–moldovai egyesülés eshetőségéről beszélni, nemzetközi szinten csak a „kis testvér” mielőbbi uniós integrációját hangoztatja, amelynek esélye úgyszintén a nullához közelít.

Egyáltalán nem mellékes az egyesülés esélyeinek latolgatásakor, hogy mit akarnak maguk a moldovaiak. Egy friss felmérés szerint a volt szovjet tagköztársaságban élők harminc százaléka támogatja az eggyé olvadást Romániával, több mint hatvanszázalékos elutasítottság mellett. A mostani elnökválasztáson a nyíltan unionista jelölt, bizonyos Octavian Țîcu a voksok mindössze két százalékát szerezte meg. A győztes Nyugat- és románbarát Maia Sandu egy szót sem szólt a kampányban az egyesülésről, nehogy emiatt veszítsen potenciális támogatókat.

A nemzeti identitás szempontjából, de világnézetileg is nagyon megosztott Moldovában a maffiaszerű módszerekkel meggazdagodott oligarchák diktálnak. Ezen a helyzeten aligha fog változtatni a csillogó szemű új elnök asszony. Az oroszokhoz és a nyugati üzleti körökhöz egyaránt kapcsolódó potentátoknak egyetlen kis érdekmorzsájuk sem fűződik Moldova függetlenségének elvesztéséhez. A Pruton túl még nagyon hosszú ideig a helyi kiskirályok uralmáról fog szólni a történet, az ő játszmáikhoz pedig elengedhetetlenül fontosak a jelenlegi határok.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.