Makkay József

Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.

Néhány évtizeddel ezelőtt még több száz körösfői család élt meg kézművességből: az asszonyok varrtak, a férfiak famegmunkálással foglalkoztak, mások kereskedésből tartották el családjukat. Riport az évszázados hagyomány végnapjairól.

Csehországi modellt vett át a bukaresti egészségügyi minisztérium a romániai vérközpontokban. Az év elejétől bevezett új rendszernek köszönhetően két hónap alatt valamennyi megyében megszűnt a vérhiány, sőt sok helyen korlátozni kellett a véradók számát.

Viták kereszttüzében áll a laboratóriumi körülmények között előállított hús. Több ország fontolgatja a betiltását, a budapesti kormány Magyarország uniós elnökségének idejére tervezi, hogy közös álláspontot alakít ki a mesterséges termékkel kapcsolatban.

Átláthatatlannak tartja az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek importjának rendszerét Fazakas Miklós, a Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) erdélyi alelnöke. A nyárádkarácsoni vállalkozóval felleltároztuk az agrárium legégetőbb gondjait.

Egy huszonöt éve gyümölcsök viszonteladásából élő – napjainkban a bevételeit csemegeszőlő-termesztésből kiegészítő –, Nagyvárad környéki családi vállalkozás történetén keresztül mutatjuk be gazdák és viszonteladók útkeresését.

Hogyan készül az RMDSZ a június 9-én sorra kerülő helyhatósági és európai parlamenti választásokra? A szövetség választási stratégiáját Horváth Annával, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökével vettük számba.

A 2023-as Kolozsvári Magyar Napok vendége volt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Kolozsvári látogatása alkalmából a Krónika interjút készített a neves jogásszal, ebből közlünk szemelvényeket.

Az RMDSZ-szel kötendő választási megállapodástól várja a két erdélyi magyar politikai alakulat közötti helyzet normalizálódását az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, Zakariás Zoltán. A politikus szerint több településen is helyi koalíciót kötnének.

A közoktatásban tanuló diákok számára divattá vált a magánóra-látogatás, holott a hozzáértő pedagógusok szerint legtöbb esetben erre nincs szükség. Két tapasztalt pedagógussal jártuk körül a témát.

Hálásak lehetünk az ukrán állami intézmények hivatalos exportadatainak, amelyek a jelek szerint átláthatóbbak és megbízhatóbbak a román társintézmények statisztikáinál. Ezekből derül ki, hogy a román kormánypárti politikusok hazudnak gabonaügyben is.

Régi korok emléke maradt az állatvásár, amikor egy-egy szűkebb vagy tágabb régió gazdái szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, nyulat és baromfit vittek szép számban eladásra. Hosszú kimaradás után idén újraindítanák.

Ritkán találkozunk helyi gyümölccsel, a felhozatal zömében külföldről származik. Aki viszont kóstolt hazai barackfajtát, cseresznyét vagy almát, az tudja, hogy ízviláguk semmivel nem versenyezhet. Egy Nagyvárad környéki kertészetben jártunk.

Ezer kaptár méhet tart a bihardiószegi Fiók család, amely Bihar megye egyik legnagyobb méhállományával rendelkezik. A kiváló erdélyi mézek piacát azonban átvette a kétes minőségű importméz. Riportunkban a gazdacsalád kiútkeresését mutatjuk be.

Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt.

A szakemberek egyelőre mérsékelt optimizmussal vették tudomásul, hogy vietnámi kutatók kifejlesztették az afrikai sertéspestis ellenszerét. Románia egyelőre tízezer dózist vásárolt kísérleti jelleggel az oltóanyagból.

Régi idők szép emléke a piacon megvásárolható házi paradicsom, paprika, uborka, azok a közkedvelt tájfajták, amelyek mára jórészt kivesztek a köztudatból. Akik az ízletes, régi fajtákat mégis felkarolják, biztos vásárlóközönségre számíthatnak.