Mogyorófából kifaragott ló és királynő: leáldozóban az egykor virágzó kisipar Körösfőn

A Vincze család útmenti kínálata. A helyi termékek az áru 5-10 százalékát teszik ki •  Fotó: Makkay József

A Vincze család útmenti kínálata. A helyi termékek az áru 5-10 százalékát teszik ki

Fotó: Makkay József

Néhány évtizede még több száz család élt meg kézművességből Körösfőn: az asszonyok varrtak, kézimunkáztak, a férfiak famegmunkálással foglalkoztak, mások a helyi termékek forgalmazásából tartották el a családjukat. Helyszíni riportunkból kiderül, hogy az évszázados hagyomány a végét járja.

Makkay József

2024. március 04., 18:512024. március 04., 18:51

2024. március 04., 21:132024. március 04., 21:13

Közvetlenül a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején jártam először újságíróként Körösfőn. A mai aszfaltozott utcák elődjeként sáros utcácskák kúsztak fel a dombokra, a szép kalotaszegi házak látványa azonban egy gazdag falu képét mutatta. Emlékszem, egy délután jártam be a falu főbb utcáit, ahol a házak előtt csoportosan ültek kispadokon lányok, asszonyok, és mindenki varrt. Miközben beszélgettek, serénykedett a kezük: cérna, fonál, tű begyakorolt ritmusban alakította ki a kelendő kézimunka mintázatát.

Szintén hétvégi napon ma már hiába kémlelem az üres utcákat,

az egykori kézimunkázó asszonyoknak hűlt helye. A Kolozs megyei község központjában lakó Antal Julianna szerint jobbára már csak az ő korosztálya tud varrni,

a fiatalabbak és főleg a lányok meg sem tanulják. Az egykoron jó pénzt hozó asztalterítők, falvédők, és sok más kézmunka kiment a divatból az 1400 lakossal rendelkező – ebből több mint 1100-an magyar nemzetiségűek – községben. „A legtöbb asszony rendelésre dolgozott. A falu főutcáján áruló vagy az országot járó viszonteladók, kereskedők tudták, mire van szükség, és azt varrtuk. De ha lányos ház volt, mint nálunk, akkor stafírungot is készítettünk, mert Körösfőn az volt a szokás, hogy a férjhez menő lányt minden szükséges varrottassal kiállítják” – magyarázza Julianna asszony. A nappaliban a férjével szövögetjük tovább a leáldozó körösfői kézműves munka történetét.

Antal Albert hatvan éve sakkfigurákat farag •  Fotó: Makkay József Galéria

Antal Albert hatvan éve sakkfigurákat farag

Fotó: Makkay József

Faeszterga helyett szobafestés

A 74 esztendős Antal Albert kereken hatvan éve foglalkozik famegmunkálással. Amikor elvégezte a nyolcadik osztályt, a szülei mellé szegődött, majd a termelőszövetkezet famegmunkáló műhelyébe alkalmazták. A szerződés értelmében háztáji kis műhelyében dolgozhatott, a hónap végén pedig bevitte a tsz-be az elkészített faárut. Mindig sakkfigurákat esztergált kis elektromos meghajtású gépén, a ló, a király és a királynő fejét vagy a bástya végső alakját kifaragta.

Hátra ballagunk a családi műhelybe, hogy megmutassa, miként működik az esztergálás, a felesége közben a munkaasztalra pakolja a nemrég pácolt, festett, lakkozott figurákat.

A kis műhely évtizedek óta családi vállalkozásként működik, amelybe legényemberként Szabolcs fiuk is besegített: a faeszterga után ő faragta ki az apró faelemek végső formáját.

A fiatalember később elszegődött szobafestőnek, és ma kisvállalkozóként próbál megfelelni a rengeteg megrendelésnek, ami nem csak a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő nemzetközi út mentén fekvő településen, hanem a környező falvakban, sőt a kincses városban várja.

A fából előállított kellékeket Antal Julianna pácolja és lakkozza •  Fotó: Makkay József Galéria

A fából előállított kellékeket Antal Julianna pácolja és lakkozza

Fotó: Makkay József

„A kilencvenes években jól ment a kisipar, volt vevő a körösfői famegmunkálók termékeire, de érezni lehetett, hogy évről évre kevesebb a megrendelés. A nemzedékem és a nálamnál fiatalabbak már nem láttak benne fantáziát, megélhetést, így mindenki más irányba tájékozódott. Sokan kimentek külföldre, mások az építkezésben dolgoznak, kevesen maradtak helyben” – magyarázza a harmincas éveiben járó Antal Szabolcs. Nyugdíjas szülei ma is kitartanak kézműves mesterségük mellett. A nem túl magas nyugdíj mellé jól jön a kis mellékkereset, főleg olyan faluban, ahol földműveléssel – pár állattartó gazdát leszámítva – ma már senki nem foglalkozik. A gyenge terméseredményeket kínáló, dombra, hegyre kapaszkodó körösfői földnek régen is gyenge volt az ázsiója, ezért ragadt meg a faluban a kézművesség.

Sakk-matt. Korpos Attila helyi tanácsos szerint a körösfői kisipar az idősebb nemzedék kihalásával fog véget érni •  Fotó: Makkay József Galéria

Sakk-matt. Korpos Attila helyi tanácsos szerint a körösfői kisipar az idősebb nemzedék kihalásával fog véget érni

Fotó: Makkay József

Rendszerváltás után megbicsaklott a kisipar

Átmegyünk a szomszédba a helyi önkormányzat egyik tanácsosához, aki szintén famegmunkálással foglalkozik, sakktáblákat készít. Korpos Attila 1988-ban érettségizett Bánffyhunyadon, utána visszahelyezték szülőfalujába a termelőszövetkezet műhelyének irodájába. Ő is ebbe nőtt bele, családja szintén faipari termékeket készített.

„Akkoriban kétféle módon lehetett megélni.

A férfiak zöme elszegődött a termelőszövetkezeti, vagy a kolozsvári kisipari szövetkezethez tartozó másik műhelybe. A két telepen több mint kétszáz ember dolgozott,

és legalább hetven személy egyéni kisiparos engedéllyel rendelkezett, ők voltak a »tengeresek«. Azért neveztük így őket, mert télen otthon készítették a faárut, nyáron a tengerparton vagy a hegyvidéki üdülőtelepeken piacoltak” – magyarázza Korpos Attila.

Korondi kerámiával is próbálkoznak a körösfői kereskedők •  Fotó: Makkay József Galéria

Korondi kerámiával is próbálkoznak a körösfői kereskedők

Fotó: Makkay József

Az alkalmazotti státus védelmet is jelentett a famegmunkálók számára, akik termékeik egy részét mindig eladták jópénzért kereskedőknek, így a két jövedelemből jól meg lehetett élni. Körösfő mai arculata azoknak az éveknek a hozadéka, hiszen ebből épültek a módos házak, a tágas porták, sok családnak már a kommunista rendszer idején személygépkocsija volt.

A helyi tanácsossal végigjárjuk a kézművesség rendszerváltás utáni történetét, ami már a lassú leépülésről szól.

1990 után a szövetkezeti műhelyt átvette az egykori alkalmazottak részvételével bejegyzett kft. A magánvállalkozást az egykori munkások fele, ötven személy alakította meg. A kilencvenes években volt a gazdaságilag felívelő, jó időszaka, amit később folyamatos karcsúsítás, visszaesés követett.

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben tanácsosi mandátumot szerzett iparosember szerint a hanyatlás okai között ott találjuk a helyi önkormányzat érdektelenségét is. Ha sikerült volna egy helyi szövetkezetet alapítani, amely tárgyalópartner lehetne a nagybani felvásárlókkal, nem vihették volna le az árakat a padlóig, amikor már alig éri meg Körösfőn faterméket gyártani.

A táblajátékok iránt még van érdeklődés, többen ezt gyártanak •  Fotó: Makkay József Galéria

A táblajátékok iránt még van érdeklődés, többen ezt gyártanak

Fotó: Makkay József

Razziázó pénzügyőrök

A mintegy háromszáz, famegmunkálással foglalkozó család közül ma talán húsz maradt, többségük idős ember. Korpos Attila szerint ezen nincs mit csodálkozni, mert az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező kisiparosok minimálbérnyi összeget tudnak havonta összehozni a viszonteladóknak értékesített termékekből, az pedig egy fiatal család számára nem üzlet.

Amíg jól ment a falut átszelő országút menti porták kiskereskedelme, megérte a bedolgozó kisiparosoknak is, akiktől nem csak faárut, hanem kézimunkát vásároltak. Mindez azonban már a múlté. A főút mellett sokan abbahagyták a piacolást, főleg az idei megszorítások miatt, amikor a pénzügy a kisvállalkozóktól e-számlázást, bankkártyás vásárlási lehetőséget és magasabb adót követel.

Körösfői terítő. Régen minden háznál ilyeneket varrtak az asszonyok •  Fotó: Makkay József Galéria

Körösfői terítő. Régen minden háznál ilyeneket varrtak az asszonyok

Fotó: Makkay József

Egy másik, a Körösfő Bánffyhunyad felőli részén élő család sok jót nem tud mondani a forgalomról: van, amikor napokig szinte senki nem érdeklődik. Kérdésemre, hogy miért forgalmaznak annyiféle kínai cuccot, a háziasszony azt válaszolja, a helyi termékekből olyan kicsi a forgalom, hogy azonnal be kéne zárják a boltot. Így még visszik valamire, abban reménykedve, hátha holnap megáll a környékükön egy autóbusz, és nézelődés közben vesznek valamit az utasok. Kérdéses azonban, hogy meddig lehet kitartani, mert a környéken egyre többen húzzák le a rolót.

Idézet
A legnagyobb baj, hogy megszűnt az érdeklődés a hagyományos kalotaszegi varrottasok és a kisiparosok fatermékei iránt.

Ha nincs vásárló, mi sem tudunk árut rendelni az emberektől, és ezzel a kör bezárul” – panaszolja a férje, aki betegnyugdíjasként segít feleségének.

A körösfői református templom a falu dombjáról uralja a tájat •  Fotó: Makkay József Galéria

A körösfői református templom a falu dombjáról uralja a tájat

Fotó: Makkay József

A neve elhallgatását kérő családnak – akárcsak a környező kiskereskedőknek – nem csak a visszaesett forgalom miatt gyűlik meg a baja, hanem a rajtaütésszerű pénzügyi ellenőrzések is elkeserítik őket. Igaz, pár éve történt, de a körösfői asszonynak ma is remeg a hangja, amikor a nagyváradi pénzügyőrök egyik kiszállásáról mesél, amikor a híradókban látható kommandósok módjára lepték el a falut, és ahova beléptek, könyörtelenül büntettek. Ha más hiba nem volt, akkor abba kötöttek bele, hogy a termékről lefoszlott az ár, vagy poros volt. Máskor a kolozsvári pénzügyesek razziáznak a csendőrséggel közösen, és elég egy apró hiba, máris a kereskedő ezer leje bánja.

Akivel Körösfőn beszéltem, mindenki azt mondta, hogy a nagy múltra visszatekintő kézművességnek megvannak számlálva a napjai a kalotaszegi településen.

Eddig az mentette meg a falusi kiskereskedelmet, hogy nem épült meg az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár és Nagyvárad közötti szakasza, így az áthaladó gépkocsiforgalom nyáron hozott némi pénzt.

A hagyományos kisiparnak ma jobbára egyetlen „alternatívája” maradt: a fiatalok elköltöznek, elvándorolnak, többen Nyugat-Európába. Aki marad, az a környéken próbál állást találni, de a gyereklétszám folyamatos apadása azt mutatja, hogy a próbálkozás nem túl sikeres.

Rálátás a falura. Az emberek alternatívát keresnek a régi kézművességre •  Fotó: Makkay József Galéria

Rálátás a falura. Az emberek alternatívát keresnek a régi kézművességre

Fotó: Makkay József

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 18., hétfő

Kenyérszentelés, virágkocsik: a hagyomány jegyében ünnepli Nagyvárad az államalapítást

Magyar kulturális napok név alatt, kétnapos rendezvénysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítást: immár hagyományosan lesz kenyérszentelés a Bémer téren, másnap pedig befutnak a Szent László térre a virágkocsik a Debreceni Virágkarneválról.

Kenyérszentelés, virágkocsik: a hagyomány jegyében ünnepli Nagyvárad az államalapítást
2025. augusztus 17., vasárnap

Kolozsváron fa dőlt egy épületre, több helyen is kárt okoztak a vasárnapi viharok Erdélyben

Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.

Kolozsváron fa dőlt egy épületre, több helyen is kárt okoztak a vasárnapi viharok Erdélyben
2025. augusztus 17., vasárnap

Sulyok Tamás Kolozs megyében: közvetlen hangulatú elnöki látogatás Erdély szívében

Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.

Sulyok Tamás Kolozs megyében: közvetlen hangulatú elnöki látogatás Erdély szívében
2025. augusztus 17., vasárnap

Két tucat háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén

Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.

Két tucat háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén
2025. augusztus 17., vasárnap

Kilenc gyereket és két felnőttet kellett kimenteniük a hegyimentőknek a Radnai-havasokban

A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.

Kilenc gyereket és két felnőttet kellett kimenteniük a hegyimentőknek a Radnai-havasokban
2025. augusztus 17., vasárnap

A román vasút újabb negatív rekordja: közel tíz óra alatt tett meg 150 kilométert egy vonat a Partiumban

Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.

A román vasút újabb negatív rekordja: közel tíz óra alatt tett meg 150 kilométert egy vonat a Partiumban
2025. augusztus 16., szombat

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban

A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban
2025. augusztus 16., szombat

Viharosra fordul az időjárás, erdélyi megyék is érintettek

Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás, erdélyi megyék is érintettek
2025. augusztus 16., szombat

Meghalt egy 2,5 éves kisfiú Beszterce-Naszód megyében, miután édesapja elgázolta az autóval

Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.

Meghalt egy 2,5 éves kisfiú Beszterce-Naszód megyében, miután édesapja elgázolta az autóval
2025. augusztus 16., szombat

Sziklán rekedt siklóernyős szorult segítségre; tűzoltókat, hegyimentőket és hegymászókat is bevetettek

Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.

Sziklán rekedt siklóernyős szorult segítségre; tűzoltókat, hegyimentőket és hegymászókat is bevetettek