Nehéz idők várnak a méhészetekre, az ukrán méz kiszoríthatja az európai piacról az erdélyi mézet
Fotó: Makkay József
Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.
2024. március 03., 18:032024. március 03., 18:03
A méhészeknek szánt jelképes támogatás folyósításáról döntött nemrég a bukaresti kormány: az elfogadott sürgősségi rendelet szerint méhcsaládonként 5 eurónak megfelelő 25 lejes dotáció jár az igénylőknek. A pénzt a jogszabály Hivatalos Közlönyben történő megjelenését követő harminc napon belül lehet igényelni a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknál.
Amit minden olyan természetes vagy jogi személy igényelhet, akinek méhcsaládjait nyilvántartásba vették a Mezőgazdasági Regiszterben, szerepel a megyei állategészségügyi igazgatóság nyilvántartásában, és valamelyik méhészeti társulás tagja, amely a méhészettel való foglalkozást igazoló könyvecskét állíthat ki. Az elfogadott kérések után járó támogatást 2024. június 30-ig utalják át a méhészek bankszámlájára.
Kiss Miklós a méhészetében. A falugazdász sok székelyföldi méhésszel áll szakmai kapcsolatban
Bármilyen szempontból is vizsgáljuk az új kormánytámogatást, a jelképesnek mondható összeg valójában nem old meg semmit a méhészek előtt tornyosuló gondokból. Szakemberek szerint a romániai nagybani felvásárlók által uralt mézpiac „bedugult” a külföldről – elsősorban Ukrajnából – érkező olcsó méz miatt. Hosszú évek óta nem látott mélypontra jutott a méz felvásárlási ára: a romániai mézpiacon tevékenykedő 5-6 nagykereskedő 1,5-2 euró közötti összeget kínál egy kilogramm mézért, a piaci átlagár idén februárra viszont lecsökkent 8 lejre.
A mézpiac összeomlásának okait Kiss Miklós mezőgazdasági mérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Maros megyei falugazdásza abban látja, hogy az Ukrajnából kamionszámra érkező olcsó mézszállítmányok miatt a nagybani felvásárlóknak nem éri meg hazai méhészektől vásárolni.
,,A szükséges élelmiszer-biztonsági vizsgálatokkal ellátott ukrán mézszállító kamionok úgy érkeznek Romániába, hogy a helyi kereskedőnek semmi mást nem kell tennie, csak továbbítja a szállítmányt nyugat-európai partnereihez. A helyi termelőktől felvásárolt mézet állományonként be kell vizsgáltatni, majd a több forrásból származó terméket összekeverni, és csak utána lehet exportálni. Olcsósága miatt az ukrajnai méz kiütötte a romániait az európai piacokról. Az más kérdés, hogy ennek milyen a minősége” – összegzi tömören az értékesítési gondok okát a székelyföldi szakember.
A gazdaszervezet keretében a méhészek szakmai irányításával foglalkozó agrármérnök szerint egy 2019-es számítás alapján egy kilogramm méz termelői önköltsége 4 euró volt, ami akkor 16 lejt tett ki. Ha az inflációt nem számítjuk, mai áron ez kilónként húsz lej, így érthető, ha a méhészek számára teljes ráfizetés a nagybani felvásárlási ár.
,,A vegyesmézet régebb is önköltségi ár alatt, 12-13 lejért értékesítettük, viszont a nyereséget a külföldre nagy tételben exportált akácmézzel lehetett kihozni, amiért 28-30 lejt fizettek a kereskedők. A régi felvásárlási áraknak azonban vége” – állapítja meg Kiss Miklós.
A kistermelők is csak úgy maradnak talpon, ha helyi szinten tudják értékesíteni árujukat
Fotó: Makkay József
Csak kisebb méhészetek számára járható út a kis kiszerelésű méztermékek házi, illetve piaci forgalmazása. A mezőgazdász tapasztalata szerint háztól évente pár száz kiló mézet lehet értékesíteni, ami túl kevés ahhoz, hogy a méhész megéljen belőle. A kis kiszerelésű mézeladás olyan méhészcsaládok esetében működik, ahol a méhész mellett értékesítő családtag is akad, a két feladatot ugyanis egyetlen személy nem tudja végezni, főleg hordás idején, csúcsszezonban. A nagybani értékesítést száznál több méhcsalád esetén azonban nehéz kikerülni, és nagyon kevés méhésznek sikerül rendszeres piacolással évi ezer kilónál több mézet értékesíteni.
Az idősebb méhészek szinte kivétel nélkül így kötelezték el magukat, és inkább a gyerekeik próbálkoztak meg agrárvállalkozóként méhészettel foglalkozni. Ma ők vannak a legnehezebb a helyzetben” – nevezi meg rá az értékesítési válság által leginkább sújtott rétegeket a falugazdász.
Kiss szerint az elmúlt évtizedekben is voltak nehéz időszakok, amikor a kedvezőtlen időjárás miatt egy-két nehéz esztendő váltotta egymást, a mostanihoz hasonló válság azonban eddig még nem gyűrűzött be a romániai piacra. A szakember úgy véli, ha az Európai Unió nem dönti el, hogy a helyileg termelt áru előnyt kell élvezzen a tagországok piacán az Unión kívüli országokból behozott termékekkel szemben, a válsághelyzet tovább fog súlyosbodni.
,,Ma Ukrajna az európai kontinens legnagyobb méztermelő országa. Ha Brüsszel kitart amellett, hogy az olcsó ukrán áruk vámilletékek nélkül bejussanak az uniós piacra, akkor fel kell készülnünk arra, hogy a nyugati exportpiac bezáródik számunkra. Ezzel
– mutat rá a túlélés esélyeire Kiss Miklós.
A falugazdász szerint a méhészeti ágazatot nem lehet támogatással megmenteni. Ha volna rá elegendő pénz, méhcsaládonként száz lejes támogatással – a mostani dotáció négyszeresével – átmenetileg orvosolni lehetne a ráfizetést, de hosszabb távon nem ez a megoldás. A méhészek szerint a román kormánynak védenie kellene belső mezőgazdasági piacát, ami egyre inkább illúziónak tűnik, így a gazdák kiszolgáltatottan várják, hogy mi lesz a sorsuk.
Ezer kaptár méhet tart a bihardiószegi Fiók család, amely Bihar megye egyik legnagyobb méhállományával rendelkezik. A kiváló erdélyi mézek piacát azonban átvette a kétes minőségű importméz. Riportunkban a gazdacsalád kiútkeresését mutatjuk be.
Nem rózsás a hazai méhészek helyzete, az illojális konkurencia miatt sokan nem tudják értékesíteni termékeiket, a nagybani felvásárlási ár rekordalacsony, 8 lej körül mozog. Kézdiszéki méhésszel jártuk körül az erdélyi méhészek nehéz helyzetét.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!