A családi gazdaságok meghatározását és külön támogatását szorgalmazza a LAPAR
Fotó: Makkay József
Átláthatatlannak tartja az Ukrajnából származó olcsó mezőgazdasági termékek romániai importjának rendszerét Fazakas Miklós, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) erdélyi alelnöke. A nyárádkarácsoni kertészeti vállalkozó a Krónikának feltárta: ha nem közvetlenül a háború sújtotta országból érkezik a mezőgazdasági termék, akkor más fuvarlevéllel és más név alatt a Moldovai Köztársaságból vagy uniós országokból árasztják el a romániai piacot. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnökével felleltároztuk a romániai agrárium legégetőbb gondjait, az Európai Unió agrárpolitikájának hátulütőit.
2024. február 27., 18:472024. február 27., 18:47
A legnagyobb hazai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) az elmúlt héten tartotta közgyűlését Bukarestben, amelyen valamennyi tagszervezet képviseltette magát az országból. Fazakas Miklós nyárádkarácsoni kertészeti vállalkozóval, a szervezet erdélyi alelnökével, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnökével vettük számba a LAPAR működésével kapcsolatos fejleményeket.
A LAPAR fontos szerepet játszott a hazai gazdatüntetések nyomán a bukaresti kormány képviselőivel folytatott tárgyalásokon. Mivel a termelők tiltakozása – a fuvarozók követeléseivel párhuzamosan – spontán módon indult, sem a LAPAR, sem más romániai gazdaszervezet nem vett részt a megmozdulások szervezésében.
A LAPAR magához ragadta a kezdeményező szerepet, és közösen fogalmaztuk meg azt a követeléslistát, amivel Florin Barbu mezőgazdasági miniszterhez mentünk tárgyalni” – foglalja össze a gazdatüntetések kapcsán kialakult helyzetet Fazakas Miklós.
Az erdélyi alelnök a bukaresti vezetőség által kidolgozott listát több pontban is kiegészítette – többek között a vadkárok gyorsabb és hatékonyabb megtérítéséről szóló kéréssel –, amire a kormány képviselői rábólintottak. Az is szóba került, hogy új vadgazdálkodási törvényre van szükség: a vadászatot szabályozó jogszabály érvényes, azonban kimondottan vadgazdálkodási törvénye nincs Romániának.
Azt tartja, hogy Adrian Oros és Petre Daea egykori agrárminiszterek mandátuma után – akik mezőgazdasági szakemberként nem tudták átlátni, átfogni a román agrárágazat tucatnyi gondját-baját – Florin Barbu közgazdászként felül tudott emelkedni a szűk szakmai kereteken, és az európai uniós intézmények szintjén is eredményesebben képviseli Romániát.
A Maros megyei szakember példaként a szarvasmarhák „légszennyezésével” kapcsolatos uniós tiltásokról a Krónikának elmondta, hogy 2023 decemberének végén a LAPAR kezdeményezésére a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak sikerült kilobbiznia az Európai Bizottságnál, hogy a szarvasmarhatartók ne kerüljenek a nagyipari szennyezőkkel azonos besorolásba.
A LAPAR csúcsvezetősége. A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája Bukarestben tartotta közgyűlését
Fotó: Facebook/RMGE Maros
„A bizottsági megfogalmazás önmagában abszurd, amely kárhoztatni akarta a teljes szarvasmarha-tenyészést. Ezek olyan részsikerek, amik azt jelzik, hogy a gazdatársadalomnak egyre inkább elege van az Európai Unió megszorító intézkedéseiből. Az Európai Bizottságnak a mezőgazdasági tevékenységek »megzabolázásával» kapcsolatos, meredekebbnél meredekebb elképzelései védekező álláspontra késztetik a gazdaszervezeteket” – foglalja össze az európai érdekvédelem új kihívásait a LAPAR alelnöke.
A LAPAR számára az egyik legkényesebb téma az olcsó ukrajnai mezőgazdasági termékek romániai importja. Fazakas Miklós szerint ma a rendszer átláthatatlan. Ha nem közvetlenül Ukrajnából érkezik a mezőgazdasági termék, akkor más fuvarlevéllel és más név alatt a Moldovai Köztársaságból vagy uniós országokból árasztják el piacainkat. Tavaly például Románia hatalmas mennyiségű cukrot importált Bulgáriából, egy olyan országból, ahonnan korábban soha nem vásároltunk cukrot. Fazakas szerint a szemfüles kereskedők így játsszák ki az ukrajnai termékek útjának korlátait.
A romániai piacot elárasztó olcsó gabona egyértelműen Ukrajnából érkezik kerülőutakon, és jóval a romániai termékár alatt számlázzák hivatalosan. Ha beengedték az Európai Unióba, bármelyik uniós országba eljuthat” – mutat rá az ukrajnai mezőgazdasági termékek átláthatatlan körforgásába a LAPAR alelnöke, aki szerint az EU egyetlen tagállama sem élvez védelmet.
Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke az erdélyi érdekeket is szeretné bevinni az országos programokba
Fotó: Makkay József
Ugyanakkor a román érdekvédelem egyetért abban, hogy hosszabb távon együtt kell élni az ukrajnai tömegtermelés hatásaival, a nagy tételben piacra dobott, génmódosított mezőgazdasági termékek dömpingjével. A magyar agrárium vezetőihez és néhány más európai országhoz hasonlóan azonban a román mezőgazdasági miniszter is úgy látja, hogy a helyi gabonatermesztést csak egyetlen módon lehet megmenteni: ha nemet mondanak a génmódosított termékekre, így a helyben termelt minőségi árunak prémiumtermékként lesz idehaza és külföldön piaca. Aki egészséges élelmiszert akar, az nem ukrán termékeket fog vásárolni, ahol ma már gyakorlatilag ellenőrizetlen szinten folyik a mezőgazdasági termelés.
Fazakas Miklós arról is beszélt portálunknak, hogy a LAPAR szakemberei részt vesznek a COPA (Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága) és a COGECA (Mezőgazdasági Szövetkezés Általános Bizottsága) közös európai mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetében, amely állandó kapcsolatban áll az Európai Unió intézményeivel.
Az alelnök szerint az európai gazdatüntetések miatt eléggé feszült a viszony az Európai Unió intézményei és COPA-COGECA érdekvédelmi szövetség között.
Romániában a bajt tetézi, hogy az országnak nincs hosszútávú agrárstratégiája, ami mentén fejleszteni lehetne a mezőgazdaságot. Nem lehet minden nehézséget Brüsszelre hárítani, amivel a román mezőgazdaság küzd. „Kelet-Európában a legjobban működő lengyel agrárium a példa rá, hogy szervezettséggel és uniós támogatással mit lehet elérni. Ma a lengyel mezőgazdaság hatékonyabb, mint a német vagy a holland. Náluk olyan mérvű szervezettség létezik, amitől a romániai messze elmarad” – mutat rá a bajok fő okára Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke.
A Maros megyei agrárvállalkozó szerint a LAPAR keretében többször felvetették, hogy
Ebben részletesen körül kell írni, hogy mit értenek különböző gazdálkodási formák alatt. „Romániában nincs meghatározva, hogy mit jelent a családi gazdaság fogalma. Beszélünk róla, de nem tudjuk, hogy mekkora mezőgazdasági területet ölelhet fel, és konkrétan milyen támogatások illetik meg. Ha az alapok nincsenek tisztázva, akkor a továbblépés sem működik” – mutat rá a gondokra Fazakas Miklós.
Az agrárszakember arra figyelmeztet, hogy a minél nagyobb birtoknagyság sem jelent „megváltást” a mezőgazdaság számára. Délen sorra jutnak csődbe az ezer vagy több ezer hektáron termelő nagygazdaságok. A két nehéz esztendőt és a korábbi aszályt már nem bírják ki, nincsenek tartalékaik. A fizetési gondokkal küzdő agrárvállalkozásokat külföldi befektetési alapok veszik át, és rajtuk keresztül áttekinthetetlen birtokméretek jöhetnek létre az országban, külföldi tulajdonban.
Azt szorgalmazzák, hogy országos szinten dolgozzanak ki erre alkalmas agrárstratégiát, amely hosszútávú biztonságot nyújthat a gazdák számára. Az erdélyiek nem tartják szerencsésnek az egyre nagyobb földkoncentrációt, ami kiüresíti, elnépteleníti a falvakat. Ez a Kárpátokon túli területeken, Dél-Románia számos településén már bekövetkezett. Fazakas Miklós szerint ha idejében sikerül lépni, más irány szabható a romániai mezőgazdaság számára, és a déli hibák legalább Erdélyben elkerülhetőek lesznek.
A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája az ország legnagyobb érdekvédelmi szervezete. Elnöke, Nicu Vasile a Krónikának adott interjújában elmondta: a román mezőgazdaság nagyon nehéz helyzetbe került átfogó agrárstatégia hiányában.
Miközben Romániában működik az európai uniós tagországok farmjainak 33 százaléka, az ország az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint százhektáros méretű farmokra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!