A LAPAR magához ragadta a kezdeményező szerepet, és közösen fogalmaztuk meg azt a követeléslistát, amivel Florin Barbu mezőgazdasági miniszterhez mentünk tárgyalni” – foglalja össze a gazdatüntetések kapcsán kialakult helyzetet Fazakas Miklós.

Az erdélyi alelnök a bukaresti vezetőség által kidolgozott listát több pontban is kiegészítette – többek között a vadkárok gyorsabb és hatékonyabb megtérítéséről szóló kéréssel –, amire a kormány képviselői rábólintottak. Az is szóba került, hogy új vadgazdálkodási törvényre van szükség: a vadászatot szabályozó jogszabály érvényes, azonban kimondottan vadgazdálkodási törvénye nincs Romániának.

Azt tartja, hogy Adrian Oros és Petre Daea egykori agrárminiszterek mandátuma után – akik mezőgazdasági szakemberként nem tudták átlátni, átfogni a román agrárágazat tucatnyi gondját-baját – Florin Barbu közgazdászként felül tudott emelkedni a szűk szakmai kereteken, és az európai uniós intézmények szintjén is eredményesebben képviseli Romániát.

A Maros megyei szakember példaként a szarvasmarhák „légszennyezésével” kapcsolatos uniós tiltásokról a Krónikának elmondta, hogy 2023 decemberének végén a LAPAR kezdeményezésére a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak sikerült kilobbiznia az Európai Bizottságnál, hogy a szarvasmarhatartók ne kerüljenek a nagyipari szennyezőkkel azonos besorolásba.

A romániai piacot elárasztó olcsó gabona egyértelműen Ukrajnából érkezik kerülőutakon, és jóval a romániai termékár alatt számlázzák hivatalosan. Ha beengedték az Európai Unióba, bármelyik uniós országba eljuthat” – mutat rá az ukrajnai mezőgazdasági termékek átláthatatlan körforgásába a LAPAR alelnöke, aki szerint az EU egyetlen tagállama sem élvez védelmet.

Az alelnök szerint az európai gazdatüntetések miatt eléggé feszült a viszony az Európai Unió intézményei és COPA-COGECA érdekvédelmi szövetség között.

A családi gazdaságoké a jövő

Romániában a bajt tetézi, hogy az országnak nincs hosszútávú agrárstratégiája, ami mentén fejleszteni lehetne a mezőgazdaságot. Nem lehet minden nehézséget Brüsszelre hárítani, amivel a román mezőgazdaság küzd. „Kelet-Európában a legjobban működő lengyel agrárium a példa rá, hogy szervezettséggel és uniós támogatással mit lehet elérni. Ma a lengyel mezőgazdaság hatékonyabb, mint a német vagy a holland. Náluk olyan mérvű szervezettség létezik, amitől a romániai messze elmarad” – mutat rá a bajok fő okára Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke.

A Maros megyei agrárvállalkozó szerint a LAPAR keretében többször felvetették, hogy

Ebben részletesen körül kell írni, hogy mit értenek különböző gazdálkodási formák alatt. „Romániában nincs meghatározva, hogy mit jelent a családi gazdaság fogalma. Beszélünk róla, de nem tudjuk, hogy mekkora mezőgazdasági területet ölelhet fel, és konkrétan milyen támogatások illetik meg. Ha az alapok nincsenek tisztázva, akkor a továbblépés sem működik” – mutat rá a gondokra Fazakas Miklós.

Az agrárszakember arra figyelmeztet, hogy a minél nagyobb birtoknagyság sem jelent „megváltást” a mezőgazdaság számára. Délen sorra jutnak csődbe az ezer vagy több ezer hektáron termelő nagygazdaságok. A két nehéz esztendőt és a korábbi aszályt már nem bírják ki, nincsenek tartalékaik. A fizetési gondokkal küzdő agrárvállalkozásokat külföldi befektetési alapok veszik át, és rajtuk keresztül áttekinthetetlen birtokméretek jöhetnek létre az országban, külföldi tulajdonban.

Azt szorgalmazzák, hogy országos szinten dolgozzanak ki erre alkalmas agrárstratégiát, amely hosszútávú biztonságot nyújthat a gazdák számára. Az erdélyiek nem tartják szerencsésnek az egyre nagyobb földkoncentrációt, ami kiüresíti, elnépteleníti a falvakat. Ez a Kárpátokon túli területeken, Dél-Románia számos településén már bekövetkezett. Fazakas Miklós szerint ha idejében sikerül lépni, más irány szabható a romániai mezőgazdaság számára, és a déli hibák legalább Erdélyben elkerülhetőek lesznek.

korábban írtuk

A legnagyobb érdekvédelmi szervezet elnöke szerint a romániai mezőgazdaság céltalanul bolyong az Európai Unióban

A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája az ország legnagyobb érdekvédelmi szervezete. Elnöke, Nicu Vasile a Krónikának adott interjújában elmondta: a román mezőgazdaság nagyon nehéz helyzetbe került átfogó agrárstatégia hiányában.

korábban írtuk

A masszív élelmiszerimportot a mezőgazdaság gyökeres átalakításával lehetne leállítani a Krónikának nyilatkozó szakember szerint

Miközben Romániában működik az európai uniós tagországok farmjainak 33 százaléka, az ország az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint százhektáros méretű farmokra van szükség.