,,A lovasgazdák szerettek volna lóvásárt tartani Háromszéken, de kérésüket el kellett utasítanunk, mivel a bukaresti hatóság országos tiltása miatt erre nem volt lehetőség” – nyilatkozta a Krónikának a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.

Kivételesen adtak állatkiállításra engedélyt

Nem jobb a helyzet Hargita megyében sem, ahol országos viszonylatban kiemelkedően sok a haszonállat: Románia megyéi közül a második helyen áll a székelyföldi megye, 97 ezer állatot tartanak nyilván az őstermelői és az agrárvállalkozói farmokon. István Róbert Hargita megyei főállatorvos elismeri, hogy a régiós állatvásárok újraindulása sokat segíthetne a gazdaságokon, amelyek állatkereskedelme immár „felszorult” az internetre.

„Van, aki számára nehezen érthető, hogy a sertéspestis miatt a hízott disznókon és malacokon kívül miért tiltották be a többi állat vásárra szállítását is. A válasz egyszerű:

A szekéren, állaton és a gazda ruháján a vásárokba is eljut a sertéspestis” – mutat rá az állatvásárok betiltásának fő okára a csíkszeredai szakember.

Ha állatvásárokat nem is, de pár állatkiállítást azért engedélyezett a csíkszeredai állategészségügyi igazgatóság. Egyetlen meghatározott napra, vagy kivételes esetben teljes hétvégére jóváhagyták lovastalálkozó és szarvasmarha-bemutató megszervezését. A főállatorvos szerint az engedély kibocsátása sok körültekintést igényel: olyan településen, ahol afrikaisertéspestis-gócot igazoltak az állatorvosok, tíz kilométeres körzetből sem lehet semmilyen állatot elszállítani.

Tavaly a bárány- és a juhkereskedelem is így működött, és remélhetőleg idén is jó ára lesz a húsvéti báránynak. Kiöregedett szarvasmarhákat nehéz értékesíteni, a vágóhidak túlterheltek, nem szívesen vásárolják. Egyedül a disznóvásárok hiányoznak valamennyire” – foglalja össze a Kolozs megyei helyzetet a falugazdász.

Horváth Csaba szerint az is gond, hogy alig van már ló és lovasszekér a portákon, gazdaságokban. Holott egy-két évtizede még ezzel járt a legtöbb gazda vásárba. De nincs törvényileg előírt állatszállító jármű sem a kistermelők, a gazdák tulajdonában, így ha lenne is állatvásár, nem volna mivel eljuttatni az élőállatot. A falugazdász úgy véli, a hagyományos állatvásárok lecsengenek, kimennek a divatból, helyüket átveszik az alternatív értékesítési formák.