Jakab Zoltán egy csokor korai retekkel. Most készítik elő a fóliasátrakat a kora nyári szezonra
Fotó: Makkay József
Régi idők szép emléke a piacon megvásárolható házi paradicsom, paprika, uborka, azok a közkedvelt tájfajták, amelyek mára jórészt kivesztek a köztudatból. Akik az ízletes, régi fajtákat mégis felkarolják, biztos vásárlóközönségre számíthatnak. Egy ilyen gazdacsaládnál jártunk a Nagyvárad közeli Hegyközcsatárban: gazdaságuk mindössze hetven árnyi terület, ám megélnek belőle.
2024. február 12., 09:012024. február 12., 09:01
2024. február 12., 09:302024. február 12., 09:30
A Nagyváradtól 12,5 kilométerre fekvő Hegyközcsatár a megyeszékhely közelsége miatt zöldségtermesztésre és piacolásra egyaránt ideális hely, azonban az 1034 főt számláló, többségében magyar községközpontban mindössze két család él meg piacolásból. A földek zömét agrárvállalkozók művelik, a falu határában elsősorban gabonatermesztéssel foglalkoznak.
Laskovics István Bihar megyei falugazdásszal
A rendszerváltás utáni években a hegyközcsatári család mai gazdálkodási modellje még széles körben elterjedt volt a Nagyvárad környéki falvakban, napjainkra azonban alig maradtak piacoló kistermelők. A megyeszékhely zöldségpiacait ellepték a külföldi importárut kínáló viszonteladók. A falugazdász szerint az országszerte elterjedt jelenséget szinte lehetetlen kiszűrni, mert a legtöbb viszonteladó őstermelői igazolással árul.
Jakab Irénke az őszről maradt parcellán tallóz
Fotó: Makkay József
„Van, aki húsz ár területre ültet burgonyát, közben naponta piacol, és egy év alatt elad egy-két hektárnyi krumplit. De ugyanez érvényes más zöldségekre is. A polgármesteri hivatalnak, a piacfelügyelőségnek nem áll rendelkezésére olyan csapat, amelyik ezt képes ellenőrizni. Gyakorlatilag a vásárlók nagystílű megtévesztése, átverése folyik” – magyarázza a mezőgazdasági szakember, miközben számba vesszük hegyközcsatári vendéglátóink boldogulását.
18 árnyi fóliasátor sorakozik a hegyközcsatári portán
Fotó: Makkay József
Kétszemélyes családi gazdaság
Jakab Irénke és Zoltán végigvezet a talajlazításra előkészített fóliasátrakban. Nagyjából decemberben állt le a piacolás, akkorra értékesítették a gyökér-, valamint az ősszel vetett zöldségek utóját. Mivel hidegfóliás zöldségtermesztéssel foglalkoznak – a téli hónapokban nem éri meg a fóliaházakat fűteni –, tél végén, kora tavasszal kezdődik a melegágyakban a palántanevelés, amivel május második felében tudnak piacolni.
Az Év zöldségtermesztője kitüntetést tavaly decemberben a sándorhomoki Diószegi Istvánnak ítélte oda a Partiumi Falugazdász Hálózat. A tíz éve zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdacsalád több újítással alapozta meg tízhektáros zöldségesfarmjának sikerét.
„Nem termelünk zöldhagymát, hónapos retket, korai salátát, mert nem tudnánk idejében kiültetni a sárgadinnyét, paradicsomot, paprikát, vinettát.
Csak így térül meg a több hónapnyi kemény munka” – magyarázza Irénke, aki a késő őszről itt maradt retekágyásban bóklászik csokornyi primőr után. A szomszédos fóliaházban néhány sorba korai karalábét ültettek, ez az egyetlen primőr, ami a palántázási „hajrá” előtt még kikerül a beültetésre váró védett területről.
Korai karalábé a fóliasátorban
Fotó: Makkay József
A falugazdász szavaira reagálva Jakabék elárulják, csak úgy sikerült talpon maradniuk, hogy kialakult egy hűséges vásárlóközönségük, amelyik különbséget tesz a piacokon árult nagyáruházi importáru és a helyi termékek között. „Évekbe telt, amíg visszatérő vásárlóink lettek, akik megbíznak bennünk. Sokan jártak már a portán, hogy meggyőződjenek, valóban mi termeljük a zöldséget. Mindenkit szívesen látunk, hogy nézzen szét, és helyben vásároljon.
A feleségem vagy én mindig itthon vagyunk, amíg a másik piacol, így háztól is értékesítünk” – magyarázza a családi munkamegosztást Zoltán.
Nincsenek gyerekeik, napszámosokat pedig nem fogadnak, mert bevallásuk szerint abból több kár származik, mint haszon. A fóliaházi zöldséggel csínján kell bánni, amihez kevés embernek van érzéke.
Talajelőkészítésre váró fóliasátor, ahova palántákat fognak kiültetni
Fotó: Makkay József
Önerőből épített melegházak
A váradi nagypiacon a Jakab család két asztalt bérel, de eljárnak a hegyközpályi piacra és az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett nagyváradi hetivásárokra is zöldséggel. Ezek az értékesítési lehetőségek biztosítják az éves bevételi forrást, amiből főállásban, gazdálkodásból meg tudnak élni. Ebből sikerül minden évben beruházni, fejleszteni valamit. Egy-egy mezőgépet vásárolnak, tatarozzák a fóliasátrakat, vagy újat építenek.
Tavaly júniusi uborkasor. Maximum egy hónapot terem többszöri permetezés nélkül
Fotó: Jakab Zoltán
Azt mondja, olyan drága cégektől megvásárolni, hogy inkább önerőből készít el mindent, csak a hozzávaló nyersanyagot vásárolja meg lerakatokból.
A hegyközcsatári fóliasátrak legértékesebb júniusi növénye a sárgadinnye
Fotó: Jakab Zoltán
Hűséges vevőkör
A Jakab család nem híve az államilag támogatott zöldségprogramnak sem. Valamikor bele akartak vágni, de Irénke asszony súlyosan megbetegedett, és hosszú időbe telt a gyógyulása. Azóta súlyos allergiatünetekkel küzd, ha vegyszerezett zöldséget vagy gyümölcsöt fogyaszt. Egy-két enyhébb, réztartalmú szeren kívül semmilyen növényvédő szert vagy műtrágyát nem használnak a hegyközcsatári családi gazdaságban.
A fóliában termesztett korai burgonya szintén a júniusi hónap keresett terménye
Fotó: Jakab Zoltán
„Volt olyan év, hogy tönkrement egy fóliaháznyi paradicsom, mert nem permeteztük. Mindig arra törekszünk, hogy addig tudjunk piacolni, amíg egészséges a növény. Ez főleg a paradicsomra és uborkára érvényes, ezek a legérzékenyebb zöldségfélék, hamar megbetegszenek” – meséli Irénke, aki a ház melletti éléskamrában mutatja a befőzött zöldségeket. Paradicsomlétől zakuszkáig sok mindent készítenek, ami nem kél el a piacon, másnap feldolgozzák, és úgy értékesítik.
Aki megkóstolja a hegyközcsatári paradicsomot, paprikát vagy uborkát, az visszajár a faluba vásárolni, vagy megkeresi a piacokon a hegyközcsatári gazdacsaládot.
Befőtteskamra. A piacról megmaradt zöldséget a Jakab család feldolgozza
Fotó: Makkay József
Zöldségeik eltarthatósága azonban korlátozott, mert növényvédő szerek híján hamar meglágyulnak, megpuhulnak, de befőzésre így is kiváló alapanyagok. Irénke asszony szerint sokan éppen ezért szeretik és keresik zöldségeiket. Az egyre bővülő vevőkörnek köszönhetően immár 15 éve megélnek családi kertészetükből.
Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. Néhány családi gazdaságban azonban kitartanak.
Az egészséges táplálkozás iránti igény támasztja fel a hagyományos zöldség- és gyümölcsfajták széleskörű termesztését. A Krónikának nyilatkozó Józsa Eszter növényorvos szerint a tájfajták kisebb hozamát a kiváló beltartalom kárpótolja.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
szóljon hozzá!