A disznótartó őstermelőkkel szemben is több követelményt támaszt az állategészségügyi hatóság
Fotó: Makkay József
Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt. A tavaly májusban megjelent disznótartási törvény alkalmazási előírásairól rendelkező országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság rövidesen közzéteszi a háztáji sertéstartást szabályozó rendeletét. Hatósági állatorvossal jártuk körül a témát.
2024. február 15., 09:012024. február 15., 09:01
Tavaly decemberben nagy vitát kavart a háztáji disznótartás szigorításáról (ellehetetlenítéséről) szóló hatósági elképzelés. Mint ismeretes, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság tavaly december elején egy olyan rendeletet készített elő, amely a 2023 májusában megjelent, a sertéstartást és -tenyésztést szabályozó, 122-es törvény végrehajtási alkalmazásaként drasztikusan megnehezítette volna a háztáji disznótartást, az őstermelők számára megtiltva az élőállat-értékesítést.
A kialakult botrány miatt Marcel Ciolacu kormányfő és Florin-Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter visszavonta a szakhatóság rendeletét, ami a karácsony előtti időszakban megnyugtatta a gazdákat és vásárlókat egyaránt.
Az ügy azonban nem zárult le.
A különböző méretű gazdaságokra vonatkozó, a törvény mellékleteiben található előírások alkalmazásának módját a hatósági szabályozás írja elő. Az őstermelők és a különböző agrárvállalkozói formák keretében disznót szaporító, nevelő és hizlaló gazdaságok ennek ismeretében pontos képet kaphatnak majd arról, milyen feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy ne csak hizlaljanak, hanem élőállatot forgalmazhassanak.
A háztáji gazdaságok vásárolt malacokat hizlalhatnak
Fotó: Makkay József
István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, a székelyföldi megye főállatorvosa a Krónikának elmondta, hogy a Székely Gazdaszervezetek Egyesületeinek Szövetségével és a Hargita Megyei Tanáccsal közösen az általa vezetett megyei állategészségügyi hatóság átfogó tájékoztatási kampányt kezdeményezett a disznótartó gazdák számára a törvényes előírások betartásáról.
,,Az állattartáshoz kapcsolódó minden rendelkezés alapja az 2023/543-as európai uniós állategészségügyi szabályozás, amit a romániai hivatali állatorvosoknak kötelezően be kell tartaniuk.
Az állatorvosok számára idéntől kétféle sertéstartó gazdaság létezik: amelyik rendelkezik hatósági engedéllyel, és amelyik nem. Ez utóbbi kategória esetén mindenféle állatmozgás, árusítás, kereskedelem be van tiltva” – összegezte az őstermelői és a kereskedelmi gazdaságokkal szembeni elvárásokat a csíkszeredai szakember.
A főállatorvos szerint minden sertéstartó gazdának fel kell vennie a kapcsolatot a területileg illetékes hatósági állatorvossal, aki a további részletekről tájékoztatja a gazdákat. A legegyszerűbb sertéshizlaló gazdaságban, a jogi bejegyzés nélküli háztáji állattelepen szaporítással nem szabad foglalkozni, és a felhizlalásra kerülő állatokat engedéllyel rendelkező gazdaságból lehet beszerezni.
A főállatorvos szerint a gazdának kell eldöntenie, milyen sertéstartó gazdaságot akar létrehozni. Ha nagyobb létszámú állománnyal és kereskedelmi céllal akar sertéstenyésztéssel és -hizlalással foglalkozni, vállalkozást kell bejegyeztetnie. Ha őstermelőként, háztáji gazdaságban tart disznókat, továbbra is marad mozgástere, viszont az állategészségügyi engedély megszerzéséhez ebben az esetben is bizonyos feltételek szükségesek.
István Róbert szerint alapkövetelmény a sertéstelep körbekerítése, hogy a disznók ne érintkezhessenek más állatokkal, illetve kézmosó, lábfertőtlenítő és kis öltözőhelyiség a sertéstelepen használt ruha lecserélésére. Az is fontos kitétel, hogy az állattartó gazda szerződéses viszonyban álljon elhullott állatokat elszállító céggel. Amennyiben a helyi önkormányzat már rendelkezik ilyen szerződéssel, az jelentősen megkönnyíti a gazdák vagy az agrárvállalkozók dolgát.
,,Az állategészségügyi hatóság szakemberei a kezdeti periódusban háromhavonta, később félévente ellenőrzik a sertéstartó telepeket a biobiztonsági előírások betartásáról. A gazda minden szükséges információt megkap a hatósági állatorvostól, hogy a hosszútávú kapcsolat olajozottan működhessen” – nyomatékosította a szakember.
István Róbert csíki példát hozott fel a sertéstartó kisgazdaságok boldogulására. Szövetkezeti keretben Jenőfalván kisvágóhíd jött létre, amihez több településről 5–6 sertéstartó kisgazdaság társult.
A következő hetekben kerül sor a társult kisgazdaságok ellenőrzésére és a biobiztonságról szóló állategészségügyi engedély kibocsátása.
A Hargita megyei főállatorvos szerint a kisgazdaságok számára Erdély-szerte a szövetkezés a legjobb megoldás. Ha több sertéstartó gazda fog össze, pályázati forrásokból lehetőség van kisvágóhíd létrehozására, ami megnyitja az utat a húsfeldolgozás és a szövetkezeti értékesítés előtt.
Leszálló ágon van az afrikai sertéspestis terjedése Romániában, azonban a szigorú hatósági felügyelet ellenére mégis megjelennek új fertőzésgócok. Ahogyan pár napja történt a Temes megyei Vejtében, ahol ötvenezer sertés leölését kezdték el a szakemberek.
A szakemberek egyelőre mérsékelt optimizmussal vették tudomásul, hogy vietnámi kutatók kifejlesztették az afrikai sertéspestis ellenszerét. Románia egyelőre tízezer dózist vásárolt kísérleti jelleggel az oltóanyagból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!