A világ első, műhúsból készült hamburgerét Londonban mutatták be 2013 augusztusában
Fotó: Wikipédia
Évek óta viták kereszttüzében áll a laboratóriumi körülmények között előállított hús. Több ország is fontolgatja a betiltását, a budapesti kormány Magyarország uniós elnökségének idejére tervezi, hogy közös álláspontot alakít ki a mesterséges termék előállításának és forgalmazásának európai korlátozásáról. Az olasz hatóságok lépése után a román és a magyar kormány is a hagyományos mezőgazdaság és az egészséges táplálkozás védelmében tervezi a műhús betiltását.
2024. február 28., 18:312024. február 28., 18:31
2024. február 28., 18:512024. február 28., 18:51
Az elmúlt két esztendőben alig akadt olyan élelmiszernek minősíthető termék, amely annyira megosztotta a közvéleményt és a tudományos életet, mint a műhús. Miközben a világ számos laboratóriumában gőzerővel folynak a kísérletek a „húspótlók” in vitro körülmények közötti előállítására – a kutatások legnagyobb finanszírója a Microsoft-alapító Bill Gates –, több ország is fontolgatja a műhús előállításának és forgalmazásának betiltását.
A világon elsőként tavaly novemberben az olasz parlament szavazott meg egy erre vonatkozó törvényt, de a bukaresti törvényhozás sem volt rest: a román Szociáldemokrata Párt (PSD) több tagja – élén Florin Barbu mezőgazdasági miniszterrel – hasonló jogszabálytervezetett nyújtott be. A szenátus 2023 októberének végén elfogadta az előterjesztést, amiből akkor lesz érvényes jogszabály, ha a képviselőház plénuma is megszavazza, és Klaus Iohannis államfő kihirdeti.
Nagy István magyar agrárminiszter idén január végén jelentette be, hogy az Orbán-kabinet törvénytervezetet készít elő a műhúsok gyártásának és forgalmazásának tiltásáról.
Hírek szerint az olasz, a román és a magyar tiltást más európai országok is követnék, így elképzelhető, hogy uniós szinten is konszenzus alakítható ki az egyre erélyesebb vitákat kiváltó, laboratóriumi körülmények között, sejtosztódással előállított műhúsról.
Az Európai Unióban Olaszország az első, amely nemet mondott az úgynevezett tenyésztett hús és az abból származó készítmények gyártására és forgalmazására a római parlament alsóházában csütörtökön tartott szavazással.
,,Meg kell becsülni a normalitást és a gazdák munkáját, akik két lábbal a földön állnak. Az emberek egy része eltávolodott a természettől, álromantika alakul ki az élővilág kapcsán. A társadalom többségének meg kell értenie, hogy a gazdák nélkül nincs élelmiszer és nincs jövő sem” – fogalmazta meg az „in vitro” hússal szembeni egyik ellenérvet Nagy István agrárminiszter. Az olasz, a román és a magyar kormány a hagyományos mezőgazdaság és az egészséges táplálkozás védelmében akarja a műhúst betiltani.
Ma a műhús piaci ára egyszerű halandó számára megfizethetetlen. Igaz, hogy az utóbbi egy-két évben csökkentek az előállítási költségek, de egy kilogramm laboratóriumi hús legyártása még mindig közel kétszáz dollárba kerül. És nem a közkedvelt steaknak használt marhahúsért – ilyen állagú végterméket egyelőre nem sikerült mesterségesen előállítani –, hanem a darálthúshoz hasonló készítményért kérnek ekkora összeget.
A műhús első kóstolói. Az íze állítólag nagyon hasonlít az eredeti húséra
Fotó: Wikipédia
Inkább azok a gazdagok kacérkodnak a műhús fogalmával, akik nem tudják elviselni az állatok leölését, ezért a műhúst ,,etikus és kompromisszumos” megoldásnak tartják. A valóságban azonban ez félrevezető, mert a műhús kiindulópontja eleve egy levágott állat testéből származik. A marhahús előállításának alapja például egy magzati szarvasmarha-szérum, amihez magzatból származó vért használnak fel, erre alapul a műmarhahúst előállító laboratóriumi sejtosztódás.
A Budapesten székelő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tanulmányt közölt a sok vitát kiváltó műhús előállításáról. Ebből kiderül, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) is részletesen vizsgálja a technológiát, illetve a műhúsnak az emberi egészségre gyakorolt hatását. Mivel az idevágó élelmiszer-biztonsági kutatások az elején tartanak, nincs kialakult szakmai vélemény arról, hogy a laborkörülmények között mesterséges sejtosztódással előállított ,,álhúsok” okoznak-e egészségügyi károsodást az emberi szervezetben.
– fogalmaznak a NAK szakemberei. Ebből a szakvéleményből jól látható, hogy a laboratóriumi hús előállításához olyan szereket használnak (növekedésserkentő hormonokat), amelyeket az európai állattenyésztésben harminc évvel ezelőtt betiltottak az emberi egészségre komoly kockázatot jelentő készítményként.
Szakemberek szerint ugyanakkor a mesterségesen előállított termékeket nem volna szabad húsnak nevezni, mivel azzal sem összetételben, sem élettani hatásban nem egyenértékű. Fontos sejttípus (például idegek, zsírsejtek stb.) nem része a tízéves találmánynak, amely valójában csak egy sejttenyészet.
Vitatható a műhús környezetbarát besorolása is. A rendelkezésre álló tanulmányok kimutatták, hogy a sejtek tenyésztésére használt bioreaktorok sok energiát használnak fel, igen magas CO2-kibocsátással. A gyakorlatban a laboratóriumban tenyésztett hús előállítása kezdetben ugyan kisebb mértékű környezeti terhelést okozhat, mint az állattenyésztés, de ez a különbség hosszú távon eltűnik, és a gazdaságok kibocsátása még alacsonyabb lesz, mivel a mezőgazdasági eredetű CH4-kibocsátás nem halmozódik fel, az az üvegházhatású gázok természetes körforgásának részét képezi, ellentétben a CO2-vel – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanulmánya.
Szakemberek szerint a mesterséges hús nem tekinthető a természetes hús rövidtávú alternatívájának, mert a fogyasztói elfogadottság eléréséhez még hosszú és rögös út vezet.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2024 októberében 11 723 különnyugdíjat fizettek ki, 54-gyel kevesebbet, mint előző hónapban.
Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!