A világ első, műhúsból készült hamburgerét Londonban mutatták be 2013 augusztusában
Fotó: Wikipédia
Évek óta viták kereszttüzében áll a laboratóriumi körülmények között előállított hús. Több ország is fontolgatja a betiltását, a budapesti kormány Magyarország uniós elnökségének idejére tervezi, hogy közös álláspontot alakít ki a mesterséges termék előállításának és forgalmazásának európai korlátozásáról. Az olasz hatóságok lépése után a román és a magyar kormány is a hagyományos mezőgazdaság és az egészséges táplálkozás védelmében tervezi a műhús betiltását.
2024. február 28., 18:312024. február 28., 18:31
2024. február 28., 18:512024. február 28., 18:51
Az elmúlt két esztendőben alig akadt olyan élelmiszernek minősíthető termék, amely annyira megosztotta a közvéleményt és a tudományos életet, mint a műhús. Miközben a világ számos laboratóriumában gőzerővel folynak a kísérletek a „húspótlók” in vitro körülmények közötti előállítására – a kutatások legnagyobb finanszírója a Microsoft-alapító Bill Gates –, több ország is fontolgatja a műhús előállításának és forgalmazásának betiltását.
A világon elsőként tavaly novemberben az olasz parlament szavazott meg egy erre vonatkozó törvényt, de a bukaresti törvényhozás sem volt rest: a román Szociáldemokrata Párt (PSD) több tagja – élén Florin Barbu mezőgazdasági miniszterrel – hasonló jogszabálytervezetett nyújtott be. A szenátus 2023 októberének végén elfogadta az előterjesztést, amiből akkor lesz érvényes jogszabály, ha a képviselőház plénuma is megszavazza, és Klaus Iohannis államfő kihirdeti.
Nagy István magyar agrárminiszter idén január végén jelentette be, hogy az Orbán-kabinet törvénytervezetet készít elő a műhúsok gyártásának és forgalmazásának tiltásáról.
Hírek szerint az olasz, a román és a magyar tiltást más európai országok is követnék, így elképzelhető, hogy uniós szinten is konszenzus alakítható ki az egyre erélyesebb vitákat kiváltó, laboratóriumi körülmények között, sejtosztódással előállított műhúsról.
Az Európai Unióban Olaszország az első, amely nemet mondott az úgynevezett tenyésztett hús és az abból származó készítmények gyártására és forgalmazására a római parlament alsóházában csütörtökön tartott szavazással.
,,Meg kell becsülni a normalitást és a gazdák munkáját, akik két lábbal a földön állnak. Az emberek egy része eltávolodott a természettől, álromantika alakul ki az élővilág kapcsán. A társadalom többségének meg kell értenie, hogy a gazdák nélkül nincs élelmiszer és nincs jövő sem” – fogalmazta meg az „in vitro” hússal szembeni egyik ellenérvet Nagy István agrárminiszter. Az olasz, a román és a magyar kormány a hagyományos mezőgazdaság és az egészséges táplálkozás védelmében akarja a műhúst betiltani.
Ma a műhús piaci ára egyszerű halandó számára megfizethetetlen. Igaz, hogy az utóbbi egy-két évben csökkentek az előállítási költségek, de egy kilogramm laboratóriumi hús legyártása még mindig közel kétszáz dollárba kerül. És nem a közkedvelt steaknak használt marhahúsért – ilyen állagú végterméket egyelőre nem sikerült mesterségesen előállítani –, hanem a darálthúshoz hasonló készítményért kérnek ekkora összeget.
A műhús első kóstolói. Az íze állítólag nagyon hasonlít az eredeti húséra
Fotó: Wikipédia
Inkább azok a gazdagok kacérkodnak a műhús fogalmával, akik nem tudják elviselni az állatok leölését, ezért a műhúst ,,etikus és kompromisszumos” megoldásnak tartják. A valóságban azonban ez félrevezető, mert a műhús kiindulópontja eleve egy levágott állat testéből származik. A marhahús előállításának alapja például egy magzati szarvasmarha-szérum, amihez magzatból származó vért használnak fel, erre alapul a műmarhahúst előállító laboratóriumi sejtosztódás.
A Budapesten székelő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tanulmányt közölt a sok vitát kiváltó műhús előállításáról. Ebből kiderül, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) is részletesen vizsgálja a technológiát, illetve a műhúsnak az emberi egészségre gyakorolt hatását. Mivel az idevágó élelmiszer-biztonsági kutatások az elején tartanak, nincs kialakult szakmai vélemény arról, hogy a laborkörülmények között mesterséges sejtosztódással előállított ,,álhúsok” okoznak-e egészségügyi károsodást az emberi szervezetben.
– fogalmaznak a NAK szakemberei. Ebből a szakvéleményből jól látható, hogy a laboratóriumi hús előállításához olyan szereket használnak (növekedésserkentő hormonokat), amelyeket az európai állattenyésztésben harminc évvel ezelőtt betiltottak az emberi egészségre komoly kockázatot jelentő készítményként.
Szakemberek szerint ugyanakkor a mesterségesen előállított termékeket nem volna szabad húsnak nevezni, mivel azzal sem összetételben, sem élettani hatásban nem egyenértékű. Fontos sejttípus (például idegek, zsírsejtek stb.) nem része a tízéves találmánynak, amely valójában csak egy sejttenyészet.
Vitatható a műhús környezetbarát besorolása is. A rendelkezésre álló tanulmányok kimutatták, hogy a sejtek tenyésztésére használt bioreaktorok sok energiát használnak fel, igen magas CO2-kibocsátással. A gyakorlatban a laboratóriumban tenyésztett hús előállítása kezdetben ugyan kisebb mértékű környezeti terhelést okozhat, mint az állattenyésztés, de ez a különbség hosszú távon eltűnik, és a gazdaságok kibocsátása még alacsonyabb lesz, mivel a mezőgazdasági eredetű CH4-kibocsátás nem halmozódik fel, az az üvegházhatású gázok természetes körforgásának részét képezi, ellentétben a CO2-vel – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanulmánya.
Szakemberek szerint a mesterséges hús nem tekinthető a természetes hús rövidtávú alternatívájának, mert a fogyasztói elfogadottság eléréséhez még hosszú és rögös út vezet.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!