Többek között az élőhelyvesztés, fényszennyezés és klímaváltozás miatt csökken világszerte a szentjánosbogarak állománya
Fotó: Facdebook/Ipoly Erdő ZRt.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója a jelenség fő okairól, az ajánlott intézkedésekről beszélt a Krónikának, kitérve arra is, hogy mit tehetünk egyénileg a fénylő rovarok megóvása érdekében.
2025. július 12., 18:452025. július 12., 18:45
2025. július 12., 18:472025. július 12., 18:47
A kutatók nemrég arra figyelmeztettek, hogy talán mi leszünk az utolsó generáció, amely szentjánosbogarakat láthat, ugyanis a fénylő rovarok állománya világszerte csökken. A National Geographic cikke szerint a fajt veszélyeztető problémák közé tartozik az élőhelyvesztés, fényszennyezés és klímaváltozás. László Zoltán biológus a Krónika megkeresésére elmondta, a szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, ami komoly ökológiai problémát jelenthet. Ez nem csupán a biodiverzitás szempontjából aggasztó, hanem az élőhelyek állapotának indikátoraként is szolgálhat.
A jelenség fő okai mind globálisan, mind lokálisan egységesek:
E tényezők együttesen akadályozzák a szentjánosbogarakat a sikeres párkeresésben, szaporodásban és végső soron a populációk fennmaradásában – magyarázta a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének igazgatója. Hozzátette, Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett e globális trendben.
Az intenzívebb mezőgazdaság is hozzájárul a jelenséghez
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint kifejtette, lokálisan a nedves élőhelyek, mint a folyó- és patakmenti nedves, ártéri sávok, mocsarak és nedves rétek, amelyek kulcsfontosságúak a szentjánosbogár-lárvák fejlődéséhez, folyamatosan zsugorodnak. Az urbanizáció terjeszkedése, a mezőgazdasági területek intenzifikálása és az erdőirtások mind hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. Különösen érzékennyé teszi a populációkat, hogy a nőstény szentjánosbogarak több fajnál szárnyatlanok és korlátozott mozgásúak, így nem tudnak új, megfelelő élőhelyeket keresni. A táj átalakítása, a gátépítések és a vízelvezetések szintén módosítják a vízháztartást, ami negatívan hat a lárvák fejlődéshez szükséges nedves talajviszonyokra – részletezte a biológus.
Rámutatott, a települések kiterjedése és a közvilágítás korszerűsödése növeli a zavaró fényforrások számát. A szentjánosbogarak kommunikációja, amely fényjeleken alapul, rendkívül érzékeny a fényszennyezésre. A mesterséges fények megzavarják a hímek navigációját és a nőstények fényjelzéseinek észlelését, ezáltal csökkentve a sikeres párzások esélyét – magyarázta. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója hangsúlyozta, hogy a mesterséges fényforrások „jelentős hatással vannak az élőlényekre, elsősorban a rovarokra, összezavarják azokat a fajokat, amelyek fény segítségével tájékozódnak”.
A mesterséges fények megzavarják a hímek navigációját és a nőstények fényjelzéseinek észlelését
Fotó: Borbély Fanni
A biológus szerint a mezőgazdaság tekintetében alkalmazott növényvédő szerek, különösen az rovarölők, közvetlen veszélyt jelentenek a szentjánosbogarakra és táplálékforrásaikra (csigák, giliszták). A peszticidek lefolyása a víztestekbe, illetve a talajba való bejutása károsíthatja a lárvákat.
Mint kifejtette, az éghajlatváltozás helyi hatásai, mint az aszályos időszakok gyakoribbá válása, vagy a hirtelen, intenzív csapadék, megváltoztathatják a szentjánosbogarak számára is az élőhelyek nedvességtartalmát és hőmérsékletét. Esetlegesen az invazív fajok megjelenése, amelyek versenyezhetnek az erőforrásokért, vagy zsákmányolhatják a szentjánosbogarakat, szintén hozzájárulhat a populációk hanyatlásához.
Átfogó természetvédelmi stratégiákra van szükség a fénylő rovarok megóvása érdekében
Fotó: Wikipédia
László Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy a szentjánosbogár-populációk Erdélyre, vagy Kárpát-medencére vonatkoztatott esetleges hanyatlása a globális trendekkel összhangban lévő, több tényezőből adódó komplex ökológiai problémára vezethető vissza. A probléma kezelése érdekében átfogó természetvédelmi stratégiákra van szükség, amelyek magukban foglalják
Arra a kérdésünkre, hogy egyénileg mit tehetünk a szentjánosbogarak megóvása érdekében, a biológus azt mondta, a kertekben, zöldterületeken sokat segít, ha nem nyírjuk gyakran a füvet, és változatos növényzetet alakítunk ki – legyen benne virágzó növény minden hónapban, legyenek benne cserjék és fásszárúak is. Ez úgy hat pozitívan rájuk, hogy növeli az illető terület eltartó képességét: hogyha változatosabbá válik az ott megjelenő rovarközösség, akkor megjelennek azok a fajok, amelyekkel ők táplálkoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás