Ma a siker a fogyasztással mérhető, sok pénzt „dobunk ki az ablakon” – Mara Gyöngyvér ökológus a túlfogyasztás jelenségéről

túlfogyasztás

Régebben nem volt ilyen sokszínű és olcsó a kínálati oldal, mint manapság, másrészt az emberek nem tudták megengedni maguknak a pazarlást

Fotó: Freepik.com

Túl sokat vásárolunk, rengeteg terméket nem használunk ki, eldobunk, így a jóléti társadalomra jellemző túlfogyasztásnak értelemszerűen gátat kell vetni környezetvédelmi, gazdasági, de még lelki jóléti szempontból is – jelentette ki a Krónika megkeresésére Mara Gyöngyvér ökológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának professzora. Mint kifejtette, ha ismerjük tetteink környezeti terhét – ökológiai lábnyomát –, van bennünk egy kis racionális gazdálkodási lelkület és tudomásul vesszük, hogy az impulzusvásárlás nem okoz tartós boldogságérzetet, akkor tudatos vásárlókká válhatunk. „Megszokott gondolat és szokásrend, hogy a ruhanemű vagy bármilyen használati termék könnyen felcserélhető, eldobható a gyors körforgásban. Társadalmi szinten a függőség és az elértéktelenedés a legnagyobb probléma” – mondja az ökológus, aki tippeket is ad a túlfogyasztás mérséklésére.

Kiss Judit

2025. július 12., 08:452025. július 12., 08:45

2025. július 12., 08:502025. július 12., 08:50

Gyakran készülnek nemcsak európai, de romániai felmérések is, amelyek eredményei arra világítanak rá, hogy az emberek egyre többet fogyasztanak, valójában többet, mint amennyire tulajdonképpen szükségük lenne. Sokat vásárolunk, és nemcsak rengeteg élelmet dobunk ki évente – egy idei statisztika szerint – havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos, de a ruhaneműkkel kapcsolatban is a túlfogyasztás jellemző a hazai lakosságra is.

túlfogyasztás Galéria

Mara Gyöngyvér ökológus: „Az emberek környezeti érzékenységük alapján is egy skálán helyezhetők el: vannak, akik a környezeti problémákkal egyáltalán nem foglalkoznak, a másik véglet pedig a környezet-szorongók tábora”

Fotó: Mihály László

Mara Gyöngyvér ökológust, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem csíkszeredai karának professzorát arról kérdeztük,

meglátása szerint mi lehet ennek a jelenségnek az eredője, melyek a fő okai és mit lehet tenni az egyre intenzívebbé váló tendencia ellen.

Kifejtette, a túlfogyasztás a jólléti társadalmak jellemzője, ha megnéznénk a szüleink, nagyszüleink, esetleg dédszüleink fogyasztási szokásait, kiderül: egyáltalán nem volt jellemző rájuk a túlfogyasztás. „Egyrészt nem volt ilyen sokszínű és olcsó a kínálati oldal, mint manapság, másrészt pedig az emberek nem tudták megengedni maguknak, nem fért bele a költségvetésbe a pazarlás. Sőt mi több, az újrahasznosítás az egyértelmű volt: például nagymamám a letett, már nem használható ruhákat felvágta és rongyszőnyeget szőtt belőlük. Most rohanunk, és a rohanó életstílussal nehezen összeegyeztethető az, hogy valamit újrahasznosítsunk, újragondoljunk, hiszen egyszerűbb újat vásárolni” – mondta Mara Gyöngyvér.

túlfogyasztás Galéria

Amióta megjelentek az online ruhaáruházak, ahol nagyon olcsón lehet vásárolni (pl. Shein, Temu), azóta még inkább felerősödött a túlfogyasztás trendje

Fotó: Freepik.com

Mint fogalmazott,

mindemellett a mai kor emberére hat a marketing és reklámok pszichológiai hatásából eredő késztetés: örömöt, boldogságot, életérzést kötnek egy-egy tárgy birtoklásához.

Túlfogyasztás:az online vásárlás terjedése miatt is növekszik

Egyre elterjedtebb ugyanakkor az interneten való rendelés módszere is, így az emberek talán még több ruhaneműt vásárolnak és halmoznak fel, majd dobnak el, mint korábban. Felvetésünkre a szakember azt mondta,

amióta megjelentek azok az online ruhaáruházak, ahol nagyon olcsón tudunk vásárolni (pl. Shein, Temu), azóta még inkább felerősödött ez a trend.

„Úgy sejtem, hogy ez a tendencia erősödni fog, amíg mindenki megtapasztalja az otthon felgyűlt ruhák problémáját, vagy számba veszi a költségei kapcsán, mennyi pénz az, amit gyakorlatilag kidob az ablakon. Talán ekkor elgondolkodik. A legnagyobb gond nem is az online vásárlás, hanem az, hogy milyen hatékonysággal tudjuk kiválasztani a számunkra megfelelő ruhafélét.

Idézet
Egyik meghatározó tényező, hogy viszonylag hamar hozunk meg ilyen döntéseket: 1-4 óra az európai országokban az átlagos idő a ruhavásárlás esetében.

Ahhoz, hogy jó döntést hozzunk, sok mindent kell ismernünk: méretet, anyagot, stílust, azokat a színeket és formákat amelyek jól állnak. Ehhez nagyfokú tudatosságra van szükség” – mondta Mara Gyöngyvér.

túlfogyasztás Galéria

Megszokott gondolat és szokásrend, hogy a ruhanemű vagy bármilyen használati termék könnyen felcserélhető, eldobható a gyors körforgásban

Fotó: Pexels

Meghatározó a családi minta és az iskolai nevelés

Az ökológussal arról is beszéltünk, hogy a jóléti társadalomra jellemző túlfogyasztásnak értelemszerűen valahol gátat kell vetni környezetvédelmi, gazdasági de még lelki jóléti szempontból is. Megkérdeztük, meglátása szerint az iskolai oktatás és az otthoni, családi nevelés mit tehet ennek érdekében. „Nagyon sok függ attól, hogy milyen háttérrel rendelkezünk, milyen nevelést kaptunk otthon és az iskolában. Itt rendkívül fontos a környezeti, gazdasági és a mentálhigiénés nevelés.

Idézet
Ha ismerjük tetteink környezeti terhét – ökológiai vagy karbon lábnyomát –, van bennünk egy kis racionális gazdálkodási lelkület és tudomásul vesszük, hogy az impulzusvásárlás nem fog tartós boldogságérzetet okozni, akkor tudatos vásárlókká válhatunk.

Erre kell neveljen a családi környezet, de az iskola is, az oktatásban egyre több keretet is biztosítanak a környezeti nevelésnek: gondolok a zöld hétre, valamint az iskola másként foglalkozásokra” – fejtette ki Mara Gyöngyvér.

túlfogyasztás Galéria

Mara Gyöngyvér ökológus, egyetemi professzor: „ ha tudomásul vesszük, hogy az impulzusvásárlás nem fog tartós boldogságérzetet okozni, akkor tudatos vásárlókká válhatunk.

Fotó: Mihály László

Mint magyarázta, a családban látott példák is nagyon meghatározóak, az ő szülei szokásrendjében mindig fontos volt az újrahasznosítás, újragondolás, az édesanyja módszerei a mai napig jelen vannak az ő saját háztartásában. Arról is beszélt, hogy

Idézet
a ruhaipar környezeti hatásáról sajnálatos módon kevés szó esik, azért is, mert a nagy vállalatok a tőlünk távoli vidékek környezetét szennyezik

és nem igazán tapasztaljuk direkt a saját bőrünkön ezeket, pedig ez a második legszennyezőbb ipar a világon.

korábban írtuk

Nem az az ország fejlett, ahol nagy a fogyasztás aránya: Hegedűs Tamás közgazdász a román gazdaság teljesítményéről – 1. rész
Nem az az ország fejlett, ahol nagy a fogyasztás aránya: Hegedűs Tamás közgazdász a román gazdaság teljesítményéről – 1. rész

A gazdasági kérdések, az életszínvonal alakulása Romániában is mindennél jobban foglalkoztatja az embereket, ezeknek van ugyanis fő kihatása az életünkre. Erről beszélgettünk Hegedűs Tamás budapesti közgazdásszal.

Státusszimbólum a drága és sokféle ruhanemű

Az emberek számára – a fiatalokat is beleértve – státusszimbólumot jelenthet, ha sokféle és változatos, esetleg drága az öltözékük, de ez mindig is így volt, a történelem korábbi korszakaiban is. Mara Gyöngyvértől azt is megkérdeztük, hogy e tekintetben mi jelentheti a legnagyobb csapdát, veszélyt a mai társadalomra nézve. „A fogyasztói társadalomban a siker a fogyasztással mérhető,

Idézet
és nyilván a sikerességünket próbáljuk azzal alátámasztani, hogy változatosan és drága holmikba öltözünk. Azért gondolom ezt másnak, mint ami a korábbi generációkra jellemző volt, mert nagyobb a Föld népessége

és az egy főre eső fogyasztás is megnőtt. Ez már túlmutat a Föld eltartóképességén. A nagy fogyasztás nagyobb termelést igényel, és ha a például a ruhák, mondjuk a pamutpóló teljes életciklusát nézzük, akkor sok szántóföldre, vízre, energiára és egyéb erőforrásra van szükség az előállításához.

Idézet
A termelés maximalizálása érdekében vegyszereket használunk, ezzel is szennyezzük a környezetet” – mondta az egyetemi oktató.
túlfogyasztás Galéria

A mai kor emberére hat a marketing és reklámok pszichológiai hatásából eredő késztetés: örömöt, boldogságot, életérzést kötnek egy-egy tárgy birtoklásához

Fotó: Freepik.com

Hozzátette, ha viszont a műszálas anyagot választanánk a természetes szálak helyett, akkor a mikroműanyagok felhalmozásának problémájába ütközünk – sajnos ez előbb-utóbb visszaüt, hatását a saját környezetünkben is érezni fogjuk.

Van, akit hidegen hagy a téma, mások környezet-szorongókká válnak

Az ökológustól azt is megkérdeztük, mi lehet az, ami elriaszthatná az embereket a túl sok fogyasztástól, vásárlástól, halmozástól, eldobástól, illetve hogy melyek lehetnek a túlfogyasztásnak a legnegatívabb hatásai a társadalomra nézve.

„Az emberek környezeti érzékenységük alapján is egy skálán helyezhetők el: vannak, akik a környezeti problémákkal egyáltalán nem foglalkoznak, a másik véglet pedig a környezeti szorongók tábora. Ez is komoly probléma társadalmi szinten.

Nem kell környezeti szorongónak lenni, de azt kell tudatosítani, hogy minden tevékenységünknek megvan a maga környezeti hatása. Szakmailag megalapozott tudatosítással, figyelemfelkeltéssel és követendő példákkal – közszereplők, youtuberek, Tik-Tok-celebek – lehet a leginkább hatni az emberekre.

Pozitív példák kellenek, követendő emberek, megoldások, lehetőségek, és ez lehet az egyik lehetőség arra, hogy a jelenlegi trendek megváltozzanak” – fejtette ki a szakember.

A túlfogyasztás mókuskereke és az elértéktelenedés

Mara Gyöngyvértől azt is megkérdeztük, hogyan látja, mit üzen a társadalomnak az állandóan jelenlévő, ma már megszokott gondolat és szokásrend, hogy a ruhanemű vagy bármilyen használati termék könnyen felcserélhető, eldobható ebben a gyors körforgásban. „Társadalmi szinten a függőség és az elértéktelenedés a legnagyobb probléma.

Idézet
Nagyon könnyű a túlfogyasztás mókuskerekébe belekerülni, főleg, ha a gyártók leveszik rólunk a környezeti hatások terhét – például »zöldre festéssel«, vagy gondolok itt arra, hogy egy-egy fast-fashion üzletlánc bevesz régi ruhákat, vagy azt közvetíti, hogy újrahasznosít – közben ezzel a további termelést támogatjuk.

Mivel a fogyasztói magatartásra válaszol a piac is, a tudatos fogyasztási szokások kialakításával és elterjedésével lehet lassítani ezt a gyors termelést” – mondta az ökológus.

túlfogyasztás Galéria

A felmérések eredményei arra világítanak rá, hogy az emberek Romániában is egyre többet fogyasztanak, valójában többet, mint amennyire tulajdonképpen szükségük lenne

Fotó: Freepik.com

Mara Gyöngyvért arra is megkértük, adjon gyakorlati tanácsokat, tippeket azoknak, akik vissza szeretnék szorítani a mindennapokban a túlfogyasztásukat ruhanemű, de bármi más termék esetében. „Első és legfontosabb a tudatos, tervezett és nem az impulzusvásárlás, akár ruháról, akár egyébről van szó. Vásárlásainkkor válasszunk helyi terméket, hazai, akár tervezői darabokat.

Ruha szempontjából fontos, hogy jó minőségű és időt álló darabokat vegyünk, egymással jól kombinálható ruhákat, mert akkor kevés ruhából is számos öltözetet kombinálhatunk” – javasolja a szakember.

Rámutatott, a másik igen fontos tényező: ismerni önmagunkat, mert akkor ki tudjuk választani a számunkra legmegfelelőbb darabokat. Mint tanácsolja, ha van egy kis kézügyességünk és kreativitásunk, akkor alakítsunk át és gondoljunk újra egy-egy ruhadarabot.

korábban írtuk

Nem az az ország fejlett, ahol nagy a fogyasztás aránya: Hegedűs Tamás közgazdász a román gazdaság teljesítményéről – 2. rész
Nem az az ország fejlett, ahol nagy a fogyasztás aránya: Hegedűs Tamás közgazdász a román gazdaság teljesítményéről – 2. rész

A gazdasági kérdések, az életszínvonal alakulása mindennél jobban foglalkoztatja az embereket, ezeknek van ugyanis fő kihatása az életünkre. Hegedűs Tamás Budapesten élő közgazdásszal, a Századvég makrogazdasági szenior elemzőjével beszélgettünk.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 29., péntek

Zsigmond Barna Pál: Marosvásárhely arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért

Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.

Zsigmond Barna Pál: Marosvásárhely arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért
2025. augusztus 29., péntek

Belefoglalták a város iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot

A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.

Belefoglalták a város iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot
2025. augusztus 29., péntek

Hétvégén még látogatható Ady és Csinszka egykori otthona

Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.

Hétvégén még látogatható Ady és Csinszka egykori otthona
2025. augusztus 29., péntek

MindFormers: a Transtelex felnagyította a Fidesz elleni skandálást

Sepsiszentgyörgyön augusztus 28–30. között zajlik az első MindFormers fesztivál, amely a tudomány, a művészet és a közösségi alkotás találkozási pontját kívánja megteremteni.

MindFormers: a Transtelex felnagyította a Fidesz elleni skandálást
2025. augusztus 29., péntek

Háztetőjavítást vállaló csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség

Háztetőmunkálatokat végző Maros megyei csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség. A két férfi házról házra járva vélhetően több személyt is becsapott.

Háztetőjavítást vállaló csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség
2025. augusztus 29., péntek

Segíti a Kolozs megyei önkormányzat a Mária-út népszerűsítését

Támogatja a Kolozs megyei önkormányzat a Mária-út népszerűsítését, a megyei tanács pénteki ülésén jóváhagyta a partnerségi megállapodást Kolozs megye és a Mária-út Egyesület Kolozs megyei fiókja között.

Segíti a Kolozs megyei önkormányzat a Mária-út népszerűsítését
2025. augusztus 29., péntek

Tamási Zsolt iskolaigazgató: az újraindult marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumban mindenki marad a helyén

Aláírta Daniel David oktatási miniszter a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum állami felekezeti iskolaként való létrehozásáról szóló rendeletet. A miniszteri rendelet kimondja, hogy már a hamarosan kezdődő 2025–2026-os tan&

Tamási Zsolt iskolaigazgató: az újraindult marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumban mindenki marad a helyén
2025. augusztus 29., péntek

Szeptember elsején landol az 500 ezredik utas a Brassói Nemzetközi Repülőtéren

Mérföldkőhöz érkezik a több mint két éve működő Brassói Nemzetközi Repülőtér, ahol immár az 500 ezredik utas fog landolni szeptember elsején.

Szeptember elsején landol az 500 ezredik utas a Brassói Nemzetközi Repülőtéren
2025. augusztus 29., péntek

Ittasan, bevont jogosítvánnyal okozott halálos balesetet egy mezőségi sofőr

Halálos balesetet okozott egy ittasan és eltiltás hatálya alatt vezető férfi péntekre virradóra a Kolozs megyei Felsőkosályon (Rugășești).

Ittasan, bevont jogosítvánnyal okozott halálos balesetet egy mezőségi sofőr
2025. augusztus 29., péntek

Több sérülttel és halálos áldozattal járt a Maros megyei szekeres baleset

Egy ember meghalt, hárman pedig megsérültek egy csütörtök esti balesetben a Maros megyei Maroskecén.

Több sérülttel és halálos áldozattal járt a Maros megyei szekeres baleset