Makkay József
2024. február 20., 15:58
2024. február 20., 15:58
Időnként hálásak lehetünk az ukrán állami intézmények hivatalos exportadatainak, amelyek a jelek szerint átláthatóbbak és megbízhatóbbak a román társintézmények statisztikáinál. Újabban ezekből derül ki, hogy a román kormánypárti politikusok hazudnak, ha érdekeik úgy kívánják.
Marcel Ciolacu miniszterelnök január végi, szatmárnémeti látogatásán úgy fogalmazott, hogy a román kormány biztosítja az ukrán gabona tranzitját, miközben arról gondoskodik, hogy ebből egyetlen szem gabona se maradjon Románia területén.
Mivel az elmúlt hónapokban sokat foglalkoztam az ukrajnai gabonaimportnak a hazai mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásával, több olyan gabonatermelővel és kereskedővel is beszélgettem, akik kész tényként állították be, hogy a román kormány állításai nem igazak. Meglátásuk szerint az olcsó, gyenge minőségű és agyonvegyszerezett ukrajnai búza, kukorica, napraforgó és sok más mezőgazdasági termék továbbra is elárasztja a romániai piacot.
A román miniszterelnök tagadó kijelentése nyomán megkérdeztem Nicu Vasile mezőgazdasági szakembert, a négy legnagyobb romániai gazdaszervezet társulásából létrejött Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség (AAC) soros elnökét, aki tisztségénél fogva rendszeresen tárgyal a román mezőgazdasági miniszterrel is.
Az ukrán gabonaimportot tagadó miniszterelnöki kijelentés kapcsán feltett kérdésemre elmosolyodott. A politikum felső vezetőivel folyamatos kapcsolatban álló érdekvédelmi szervezet vezetője nem mondhatta azt az újságírónak, hogy az ország egyik vezetője hazudik, de kitérő válaszával ezt erősítette meg. Az ACC tagjaként a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, hogy a hivatalos uniós statisztikák szerint a teljes tavalyi gabonaexport több mint hatvan százaléka az Európai Unió tagországaiba került.
vagy akár Nyugat-Európából is gabonaszállítmányok. Nyersanyagként és feldolgozott formában egyaránt.
Az induló gazdatüntetések lehűtésére bedobott Marcel Ciolacu-féle szövegről akkor frissiben nem derült ki, hogy elterelő hadműveletről van szó, hogy a kijelentésnek köze sincs a valósághoz.
Közel egy hónapot kellett várni, amíg az ukrán vámhatóság hivatalos adatai megcáfolták a román miniszterelnök állításait. Kiderült, hogy tavaly júliustól a gabonakereskedők egymillió tonna ukrán búzát importáltak Romániába, amivel Spanyolország után Románia a második legjelentősebb ukránbúza-importőr az Európai Unió tagországai között.
A miniszterelnök egyértelműen hazudott, hogy nem érkezik ukrán gabona az országba. De pont ilyen félrevezető állítás az is, hogy tavaly ősszel külön engedélyhez kötötte a gabonaimportot olyan feldolgozók számára, akik úgymond nem tudják nélkülözni az ukrán gabonát? Ennek cáfolására elegendő egyetlen adat: 2023-ban Románia 9 millió tonnás rekord búzatermést könyvelhetett el. Ennek a nagy mennyiségnek legfentebb az egyharmadát tudja értékesíteni a hazai feldolgozóipar és az állattenyésztés, a termés nagyobb mennyisége hagyományosan exportra kerül.
Milyen szempontok szerint bocsát ki a bukaresti mezőgazdasági szaktárca importengedélyt, ha a helyi termelők februárban sem tudják értékesíteni gabonájukat?
A romániai gazdák elképesztő játszmák áldozataivá váltak. Nem csak a gabonatermesztők, hanem a zöldségtermesztők, méhészek, gyakorlatilag mindenki, aki terményeit önköltségi áron vagy az alatt tudja értékesíteni az illojális konkurencia miatt. Legutóbb az ukrán mezőgazdasági minisztérium adataiból derült ki, hogy a térség országai közül Románia vásárolja meg a legtöbb ukrán hagymát. De mondhatnánk a mézet is, hiszen a méhészek sincsenek jobb helyzetben, mint a gabonatermesztők.
Az is felháborító lenne, ha az Egyesült Államok és Brüsszel fő szövetségeseként Marcel Ciolacu beismerné, hogy nem korlátozhatja az ukrajnai termékek behozatalát a romániai piacra. Nem boldogítaná a romániai gazdákat, de legalább kiderülne az igazság. Ezzel szemben a román kormányfő ködösít, félrevezet, magyarán szólva hazudik.
Ilyen előzmények után más megnyilatkozásaiban mennyire hihet az ország?
Balogh Levente
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Makkay József
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Balogh Levente
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Makkay József
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Kiss Judit
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Balogh Levente
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Rostás Szabolcs
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás