A magyar és a román kormány képviselőinek jelenlétében adták át Nagybányán csütörtök délután Erdély 31. kollégiumaként a Don Bosco Szórványkollégiumot. A máramarosi beruházást a magyar kormány 290 millió forinttal támogatta.

A többségében magyarok lakta Szatmár megyei Sándorhomok két dologról nevezetes: remek ízű krumplijáról és a 19. században híressé vált arisztokrata Kováts család épített örökségéről.

Négyezer euró de minimis támogatáshoz juthatnak idén a fólia alatti zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák. Több gazdaszervezet hatékonyabb támogatási formákat javasolt a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak.

A 19. század történelmi Magyarországán kialakult zsírsertést, a mangalicát az utóbbi harminc esztendőben fedezték fel újra a Kárpát-medencében. Az utóbbi tíz évben Erdélyben is több állattenyésztő kapott kedvet a külterjesen tartott disznófajtához. 

Miután éveken át csökkent a hazai juhállomány, hirtelen megnőtt a kereslet a közel-keleti bárányexportra. Az állattartó gazdák számára nehézséget jelent azonban, hogy a munkaerőhiány miatt nagyon nehéz manapság juhászt találniuk. 

Csalódniuk kellett azoknak, akik arra vártak, hogy a február 2-i kormányülésen az idei esztendőre meghirdetett agrártámogatások rendjén műtrágyavásárlásra is jut pénz. Marad minden a régiben.

Juhászcsaládoknál jártam nemrég a Kászonokban, és a beszélgetés minduntalan visszakanyarodott a medvekérdéshez.

Harminc évvel ezelőtt, 1992-ben jegyezték be Csíkszeredában a Csibész Alapítványt. Vezetője, az 1987-ben plébánosként a megyeszékhelyre helyezett Gergely István (Tiszti) kapcsolatba lépett az egyházközség területén működő állami árvaház gyerekeivel. 

Itthon és külföldön egyre nagyobb ázsiója van a biotermékeknek. Románia mezőgazdasági területeinek a két százalékán folyik jelenleg ökogazdálkodás, de folyamatosan nő a mezőgazdasági területeikre átállást kérő gazdák száma.

A romániai biotermelés úttörő mezőgazdasági szakemberével, dr. Albert Imrével a Kolozsvár melletti Magyarlónán jártuk körül az ökogazdálkodás térnyerését.

A három székely megyét átfogó Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a legnagyobb romániai magyar gazdaszervezet. Maros, Hargita és Kovászna megyében mintegy 45 ezer magyar gazdát tartanak nyilván, akik területalapú támogatást igényelnek. 

A kolozsvári belvárosi unitárius templomban folytatódott csütörtök délután a Tordán elkezdődött vallásszabadság ünnepe. A magyar kormányt Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője képviselte.

A magyar közmédia által élőben közvetített ünnepi istentisztelettel, beszédekkel és koszorúzással emlékeztek csütörtökön az 1568-ban Tordán kihirdetett vallásszabadság határozatára. 

A külpolitikai szakértők töprenghetnek azon, hogy melyik ország(ok) titkosszolgálata segített be a kazahsztáni drasztikus gázáremeléssel kipattant társadalmi elégedetlenségbe.

A partiumi megyék szenvedték meg leginkább a szarvasmarhatartás leépülését, közöttük is leginkább Bihar megye. A legtöbb faluból eltűnt a tejelő jószág, a megmaradt állattartó gazdák pedig jelentős értékesítési gondokkal küszködnek. 

A hagyományos aranyosszéki és erdélyi gasztronómia megőrzését és nemzetközi népszerűsítését zászlajára tűző tízéves tordai civil kezdeményezés idén új állomásához érkezett.

Háromszorosára emelkedett novemberben a műtrágya ára, a mezőgazdasági termelők szerint ekkora többletköltséget nem lehet beépíteni a termények árába.