Sulyok Tamás szerint az ember csak akkor tud szabad lenni, ha vállalja a sorsát
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A 2023-as Kolozsvári Magyar Napok vendége volt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, akit a napokban javasolt köztársasági elnöki tisztségre a Fidesz-KDNP. Kolozsvári látogatása alkalmából a Krónika interjút készített a neves jogásszal. Tavaly augusztusban elsősorban a kommunista múltról és családja meghurcoltatásáról beszélgettünk.
2024. február 23., 18:132024. február 23., 18:13
2024. február 23., 18:482024. február 23., 18:48
A Fidesz-KDNP Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét javasolja a köztársasági elnöki tisztségre. Elfogadva a jelölést, a neves jogász azt mondta, ,,köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni és a nemzet egységét kifejezni”.
Az Alkotmánybíróság elnöke tavaly augusztusban, a Kolozsvári Magyar Napokon járt Kolozsváron Visky Andrásnak a romániai gulágon játszódó, Kitelepítés című könyvének bemutatója alkalmából. A szerző társaságában Várszegi Imre Asztrik bencés szerzetessel, püspökkel, pannonhalmi főapáttal beszélgettek a kommunista rendszer meghurcoltjairól.
Beszélgetésünk során a budapesti vendég a Kitelepítés című könyv cselekménye kapcsán arra fókuszált, hogy a regény írója gyerekkori tapasztalatok alapján jut el arra a következtetésekre, hogy a sors vállalásának nem igazán van alternatívája. Másként a szabadság nem tud meghonosulni az emberben, csak ha végigmegy azon az úton, amit az élet felajánl számára.
Sulyok Tamás arról is beszélt portálunknak, hogy a témához való kötődése családi történet: édesapját 1946-ban, távollétében halálra ítélte a népbíróság.
,,Édesapám ügyvédként dolgozott Székesfehérváron. A háborút követően ingyen elvállalt egy válóperes ügyet egy olyan asszony védőügyvédjeként, akinek férje a kommunista párt helyi titkára lett. Tudjuk, hogy válóperes ügyben a másik fél nem szokta az alperes védőügyvédjét megszeretni. A pártitkárnak kapóra jött a leszámolás: nem csak a családunk vagyonát sajátították ki, hanem édesapámra halálos ítéletet mondtak ki” – fogalmazott a saját ifjúkori életét is meghatározó családi tragédiáról a magyarországi alkotmánybíró.
Az 1956-ban született Sulyok Tamás szülei és nagyobb testvérei visszaemlékezései alapján szerzett tudomást a családját érintő kommunista rendszer borzalmairól. Később ő is megtapasztalta, hogy a nyolcvanas évek végéig folyamatosan rendőri felügyelet alatt álltak a volt politikai foglyok: a 3/3-as ügyosztály, a titkosrendőrség ellenőrizte őket.
Beszélgetésünk során rákérdeztem arra is, hogy a mai világban, amikor egyesek nosztalgiával gondolnak vissza a kommunizmus éveire, milyen üzenete lehet az egykori meghurcoltak történetének.
Íme Sulyok Tamás válasza:
,,Azt tartom a legfontosabbnak, hogyha az ember vállalja saját sorsát, akkor szabad tud lenni. Ha nem vállalja, akkor egész életében azon töpreng, hogy adott körülmények között miért volt gyáva.
János apostol azt mondja a Bibliában, hogy a félelem megöli a szeretet. A mi családunk nem volt kitelepítve, de végig nehéz helyzetben élt. Tapasztalatból mondom, hogy azért érdemes vállalni a nehézséget, mert abból előbb-utóbb jó születik. A magnak el kell ahhoz rohadnia, hogy új növény nőjön ki belőle. Ez a tapasztalati igazolása a szentírás tanításának”.
Közleményben köszönte meg, és elfogadta az államfői jelölést Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, akit a Fidesz-KDNP jelölt a köztársasági elnöki tisztségre. Az ellenzéki pártok is reagáltak.
Egy korábbi, a 2018-as világbajnoki döntő után megszülető írásomban feltettem az első látásra ügyefogyottnak tűnő kérdést: Kik nyerték meg a focivébét?
A közmondásból ismert helyzetbe hozta magát Macrel Ciolacu miniszterelnök az elnökválasztás időpontjáról kezdeményezett egyeztetéssel: megásta a vermet a koalíciós partner liberálisoknak, majd ezt követően határozott, peckes léptekkel belegyalogolt.
Nem fogjuk túlélni ezt a ,,zöld őrületet” – fakadt ki idén tavasszal egy francia traktoros tüntető Párizs külvárosában, amikor az újságírók arról faggatták, mi a gazdákra leselkedő legnagyobb veszély.
Mint általában oly sokszor, a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákok román nyelv és irodalomból írt érettségi dolgozatainak javítása körüli mizéria közepette sem könnyű rámutatni a felelősökre, viszont azért mégsem annyira bonyolult a képlet.
Azért a fene gondolta volna, hogy az előző foci Eb-hez képest – legalábbis a hivatalos „könyvelésben” rögzített eredmény szerint – jobb magyar szereplés után keserű szájízzel marad az ember Szoboszlaiék kontinensbajnoki kalandjának vége után.
Rájár a rúd a romániai szakoktatásra. A közbeszédben gyakran elhangzó szakmunkásképzés szükségessége olcsó szlogenné vált, mert a tanügy mostohagyerekeként kezelik, ahova a ,,megbélyegzett” gyerekek kerülnek.
Aki csak egy kicsit is tisztában van az erőviszonyokkal, az mindvégig tudhatta, hogy Klaus Iohannis román elnöknek természetesen fikarcnyi esélye sincs arra, hogy megszerezze a NATO főtitkári tisztségét.
Ha már annyira divatos manapság, akkor én is coming outolok egyet annak apropóján, hogy Németországban zajlik a most kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság: az 1990-es labdarúgó-világbajnokság óta hosszú évtizedekig a németeknek szurkoltam.
Természetesen el lehet vitatkozni azon, illik-e a történelmi jelző az RMDSZ által a vasárnap rendezett európai parlamenti, valamint helyhatósági választáson elért eredményére.
Nehéz választási kampányon és szavazáson vagyunk túl. Nem csak azért, mert félő volt, hogy az RMDSZ nem lépi át az ötszázalékos választási küszöböt, hanem a román pártok keresztül-kasul Erdélyben magyar jelölteket is indítottak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!