Sulyok Tamás szerint az ember csak akkor tud szabad lenni, ha vállalja a sorsát
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A 2023-as Kolozsvári Magyar Napok vendége volt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, akit a napokban javasolt köztársasági elnöki tisztségre a Fidesz-KDNP. Kolozsvári látogatása alkalmából a Krónika interjút készített a neves jogásszal. Tavaly augusztusban elsősorban a kommunista múltról és családja meghurcoltatásáról beszélgettünk.
2024. február 23., 18:132024. február 23., 18:13
2024. február 23., 18:482024. február 23., 18:48
A Fidesz-KDNP Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét javasolja a köztársasági elnöki tisztségre. Elfogadva a jelölést, a neves jogász azt mondta, ,,köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni és a nemzet egységét kifejezni”.
Az Alkotmánybíróság elnöke tavaly augusztusban, a Kolozsvári Magyar Napokon járt Kolozsváron Visky Andrásnak a romániai gulágon játszódó, Kitelepítés című könyvének bemutatója alkalmából. A szerző társaságában Várszegi Imre Asztrik bencés szerzetessel, püspökkel, pannonhalmi főapáttal beszélgettek a kommunista rendszer meghurcoltjairól.
Beszélgetésünk során a budapesti vendég a Kitelepítés című könyv cselekménye kapcsán arra fókuszált, hogy a regény írója gyerekkori tapasztalatok alapján jut el arra a következtetésekre, hogy a sors vállalásának nem igazán van alternatívája. Másként a szabadság nem tud meghonosulni az emberben, csak ha végigmegy azon az úton, amit az élet felajánl számára.
Sulyok Tamás arról is beszélt portálunknak, hogy a témához való kötődése családi történet: édesapját 1946-ban, távollétében halálra ítélte a népbíróság.
,,Édesapám ügyvédként dolgozott Székesfehérváron. A háborút követően ingyen elvállalt egy válóperes ügyet egy olyan asszony védőügyvédjeként, akinek férje a kommunista párt helyi titkára lett. Tudjuk, hogy válóperes ügyben a másik fél nem szokta az alperes védőügyvédjét megszeretni. A pártitkárnak kapóra jött a leszámolás: nem csak a családunk vagyonát sajátították ki, hanem édesapámra halálos ítéletet mondtak ki” – fogalmazott a saját ifjúkori életét is meghatározó családi tragédiáról a magyarországi alkotmánybíró.
Az 1956-ban született Sulyok Tamás szülei és nagyobb testvérei visszaemlékezései alapján szerzett tudomást a családját érintő kommunista rendszer borzalmairól. Később ő is megtapasztalta, hogy a nyolcvanas évek végéig folyamatosan rendőri felügyelet alatt álltak a volt politikai foglyok: a 3/3-as ügyosztály, a titkosrendőrség ellenőrizte őket.
Beszélgetésünk során rákérdeztem arra is, hogy a mai világban, amikor egyesek nosztalgiával gondolnak vissza a kommunizmus éveire, milyen üzenete lehet az egykori meghurcoltak történetének.
Íme Sulyok Tamás válasza:
,,Azt tartom a legfontosabbnak, hogyha az ember vállalja saját sorsát, akkor szabad tud lenni. Ha nem vállalja, akkor egész életében azon töpreng, hogy adott körülmények között miért volt gyáva.
János apostol azt mondja a Bibliában, hogy a félelem megöli a szeretet. A mi családunk nem volt kitelepítve, de végig nehéz helyzetben élt. Tapasztalatból mondom, hogy azért érdemes vállalni a nehézséget, mert abból előbb-utóbb jó születik. A magnak el kell ahhoz rohadnia, hogy új növény nőjön ki belőle. Ez a tapasztalati igazolása a szentírás tanításának”.
Közleményben köszönte meg, és elfogadta az államfői jelölést Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, akit a Fidesz-KDNP jelölt a köztársasági elnöki tisztségre. Az ellenzéki pártok is reagáltak.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Most, hogy feltartóztathatatlanul veszi át a tél helyét a tavasz, arra gondoltunk, a természethez hasonlóan kicsit megújulunk mi is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!