A helyi termékeket részesítené előnyben a jeddi önkormányzat, amely fóliákat adományoz a Maros megyei településen melegházat létesítők számára.
Több mint másfél millió eurót szán idén a fokhagymatermesztés támogatására a román mezőgazdasági minisztérium. Az elmúlt években jelentősen visszaesett a fokhagymatermés mennyisége az országban, és egyre több a behozatal.
A mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen területalapú támogatások nélkül az Európai Unióban, így Romániában is. Az agrárminisztérium bizonyos növények és állatfajok kiemelt támogatásával próbálja előnybe hozni a különböző ágazatokat.
Nemcsak díjazzák a nedűket a székelyföldi pálinkamustrán, hanem tanácsokkal is ellátják a gazdákat, hogy évről évre több jó pálinkát főzzenek a vidéken. A pálinka minősége is meghatározza a térség megítélését, arculatát – vallják a mustra szervezői.
Erdély különböző részein mintegy két hónapon át tart a szüret. Az egyre szeszélyesebb időjárás miatt Szatmárban sokan már augusztusban szüreteltek, ugyanakkor Nagyenyeden ragaszkodnak az októberi betakarításhoz, ami viszont itt is két héttel korábban kezdődik el.
A tavalyinál 15-20 százalékkal kisebb méztermésre kell számítani idén, ez várhatóan nem haladja meg a 15-17 ezer tonnát – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének (ACA) elnöke, Ioan Fotea.
Egyre nagyobb konkurenciával és folyamatosan csökkenő jövedelmezőséggel kell számolniuk azoknak az erdélyi vállalkozóknak, akik kitartanak a mezőgazdaság egyik legérzékenyebb ágazata, a méhészet mellett.
Minden várakozást felülmúlt az Érték és Minőség Nagydíj idei pályázatára a Kárpát-régió egész területéről beérkezett pályaművek magas színvonala, sokszínűsége – közölte a kiírói tanács az MTI-vel.
A mintegy huszonöt gazdaszervezettel működő Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége 2010 után újfajta gazda-érdekvédelmet honosított meg Erdélyben. A szervezet elnöke, Csomortányi István nem tartja jónak a pártok oldalvizein szerveződő szakmai egyesületeket.
A gabonaföldeket megviselő tél és a sok jót nem ígérő esős tavasz ellenére szép termés ígérkezik a legtöbb kalászos haszonnövényből Erdélyben. A lapunknak nyilatkozó agrárszakember ötletekkel szolgált, miként lehetne növelni a kalászosok termesztésének jövedelmezőségét.
A jobb termőképességű földeket könnyebb tagosítani, a gyengébb szántóföldek pedig országszerte parlagon állnak – ez jellemző a több millió nadrágszíjparcellából álló román mezőgazdaságra.
Egyre több gazdacsalád foglalkozik Erdélyben kézműves termékek előállításával. Ma már ezek forgalmazására szakosodott vásárok és boltok igyekeznek összehozni termelőt és vásárlót egyaránt. Elterjedésüknek azonban határt szab a magas ár és a kereskedők érdektelensége.
Miközben a mezőgazdasági miniszter az ágazat eredményeivel dicsekszik, számos gonddal meg kell küzdeniük a romániai méhészeknek, idén ráadásul az időjárás sem kedvez ahhoz, hogy a tavalyihoz hasonló mézhozamra számíthassanak.
Nem teljesen édenkerti azoknak az udvarfalvi gazdáknak az élete, akik virágtermesztésből keresik kenyerüket, vagy éppenséggel építik birodalmukat. A nőnapra vagy halottak napjára piacra kerülő virágokat termeszteni szép, de rengeteg áldozattal járó munka.
Rekordarányban, mintegy negyven százalékkal drágult egy év alatt az étkezési burgonya Romániában, ugyanakkor a termesztők számára szép profitot hozó tavalyi esztendő ellensúlyozza a korábbi évek veszteségeit. A kézdivásárhelyi Burgonyanemesítő Kísérleti Állomás igazgatója szerint Erdély-szerte felértékelő
Mintegy kilencezer gazda 280 ezer hektáron termel biominőségű élelmiszert Romániában, a biogabona zöme kivitelre kerül, a zöldségek és gyümölcsök itthon találnak vevőre. Albert Imre a Bioterra Egyesület elnöke többek között az ágazat gyors fejlődéséről számolt be a Krónikának.
Miközben a különböző hazai és európai uniós pályázatok kiírásai a gazdák szövetkezési kedvét próbálja serkenteni, a végeredmény kevésbé látványos. Vannak ugyan sikertörténetek is, de a pályázati célból alakult legtöbb mezőgazdasági szövetkezet vegetál.
Nem tett jót az időjárás, a tavaszi kánikula a szőlőnek, emiatt nem ígérkezik jónak az idei bortermés Erdélyben. Bár az utóbbi évtizedben sok gazda pályázott szőlőtelepítésre és borkészítésre, a hazai borpiacon még sincsenek jelen a kistermelők.