HIRDETÉS
Románia az első helyen áll a méztermelés szempontjából az Európai Unióban, és a második helyen Spanyolország után a méhcsaládok számát tekintve – vont mérleget minap Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Mint hangsúlyozta, az elmúlt két évben lendületesen fejlődött az ágazat, az Országos Méhészeti Program (PNA) révén a méhészek jó minőségű alapanyagokat, kaptárakat, eszközöket vásárolhattak, ez hozzájárul a versenyképességük növekedéséhez a belföldi és a külföldi piacon egyaránt. Hogy nem fenékig tejfel a méhészek élete, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy
az ágazat képviselői május elején Bukarestbe vonultak tiltakozni, és arra kérték a minisztérium vezetőit, hogy tiltsák be a méhekre veszélyes neonikotinoid-alapú növényvédő szerek használatát.
A szaktárcavezető akkor azt mondta, meg kell találni az egyensúlyt a növénytermesztők és a méhészek érdekei között, hiszen ha a kivont növényvédő szerre nincs helyettesítő termék, megfelelő védelem nélkül marad a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés. A méhészeti és a növénytermesztési ágazat kiegészíti egymást – szögezte le akkor Petre Daea.
A sokéves átlagot tekintve valóban jól állnak a méztermelés és a méhcsaládok számát illetően a hazai méhészek – erősítette meg megkeresésünkre Deák Mihály, a Kovászna megyei méhészegyesület elnöke. Ám rögtön hozzá is tette:
a mézhozam kiszolgáltatott az időjárásnak, ugyanakkor az a kevés támogatás, amit az államtól kapnak, kiszámíthatatlan.
A szakember szerint idén nagyon alacsony lesz a mézhozam, hiszen az időjárás nem kedvezett, amikor virágzások voltak, folyamatosan esett az eső, a méhek keveset tudtak gyűjteni. Mint rámutatott, valóban sok méhcsalád van, de ugyanilyen nagymértékű a pusztulás is a felelőtlen vegyszerezés miatt. Deák Mihály szerint a méhészeket hátrányosan megkülönböztetik a támogatási rendszerben, hiszen a gazdák területalapú támogatást kapnak a földjeik után, az állattartók is a juhok, szarvasmarhák után, a méhcsaládok után viszont nem jár szubvenció. „Az Országos Méhészeti Programban (PNA) pályázni kell támogatásra. Ezt hároméves ciklusra hagyják jóvá, idén van a ciklus utolsó éve. Ez a rendszer teljesen kiszámíthatatlan, a hozzáférés korlátozott” – részletezte a szövetség elnöke. Rámutatott, a kéréseket összesítik, majd a rendelkezésre álló alapot visszaosztják, és akkor derül ki, hogy egy méhész mekkora összeget kap. „Kedvezőtlen időjárás esetére öt évvel ezelőtt kaptunk csak de minimis támogatást, az is elenyésző összeg volt, hogy etetőanyagot vásárolhassunk a méheknek, utána hiába kértük, nem segített a kormány” – sorolta a nehézségeket Deák Mihály.
Arra is kitért, hogy az elmúlt években 50 százalékkal csökkent a méz felvásárlási ára,
a bizonytalan minőségű, gyakran hamisított, keletről behozott olcsó méz ára lenyomja a helyi termék árát is.
A méhészek arra kényszerülnek, hogy közvetlen környezetükben, önerőből oldják meg az értékesítést, ám a helyi piac gyorsan telítődik. Deák Mihály úgy látja, aki üzleti haszon reményében kezdi el a méhészkedést, általában néhány év után abbahagyja, csak azok tartanak ki, akiknél családi hagyomány, vagy „beleszerettek” ebbe az életformába. Kovászna megyében jelenleg mintegy 130 méhészet működik.
Románia évente átlag 22 ezer tonna mézet termel, a méhcsaládok számát tekintve 2015-ben volt a romániai csúcs, akkor 1,47 millió család volt az országban. A Romániai Méhészek Szövetségének adatai szerint 40 ezer méhész van az országban. A romániai mézfogyasztás az elmúlt 2-3 évben 15 százalékkal növekedett, elérte az évi 550 grammot lakosonként, ám ezzel Románia még mindig az utolsó helyen áll Európában.
